I. Ál-Dmitrij orosz cár
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Ál-Dmitrij (Moszkva, 16. század – Moszkva, 1606. május 27.), aki 1605 nyarától 1606 májusáig ült a trónon, az egyik legrejtélyesebb személyiség azok közül, akik az orosz trónon ültek. Önmagát hivatalosan Dmitrij Ivanovicsnak nevezte, és azt állította, hogy Dmitrij cárevics, Rettegett Iván csodával határos módon megmenekült fia.
| Ál-Dmitrij | |
 | |
| Minden oroszok cárja | |
| Uralkodási ideje | |
| 1605. június 11. – 1606. május 27. | |
| Koronázása | Moszkva 1605. augusztus 9. |
| Elődje | II. Fjodor |
| Utódja | IV. Vaszilij |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Rurik-dinasztia(?) |
| Született | 16. század[1] Moszkva |
| Elhunyt | 1606. május 27.[2] Moszkva[3][4] |
| Édesapja | IV. Iván (?) |
| Édesanyja | Marija Nagaja (?) |
| Házastársa | Marina Mniszech lengyel hercegnő |
 | |
| Ál-Dmitrij aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ál-Dmitrij témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az állítólagos Dmitrij 1605 nyarától 1606 májusáig ült a trónon. Ez ugyan nem sok idő, de mégis jelentős nyomot hagyott az orosz történelemben és az orosz kultúrában is, amelynek képviselői igyekeztek értelmezni az önjelölt cárnak, mint jelenségnek a lényegét.
Megjelenése
szerkesztésAz ál-Dmitrij megjelenése előtt az 1601-1603-as időszakban borzasztó éhínség volt. Az egész ország éhezett, a déli területeket kivéve, miután három egymást követő évben rossz volt a termés. Sok ezren lettek az éhínség áldozatai: sokszorosára nőttek a gabonaárak. A nép tudatában ez úgy rögződött, mint Isten büntetése a Borisz Godunov cár által elkövetett bűnökért. Ezért lábra keltek a mondák a „jó cárevicsről”, Dmitrijről, akinek sikerült elrejtőznie a Godunov által küldött hóhérok elől. A történészek mindeddig nem jutottak egyértelmű következtetésre, ki is volt az az ember, aki Dmitrij carevicsnek adta ki magát: egy olasz szerzetes, Grigorij Otrepjev elmenekült orosz szerzetes, vagy ténylegesen Rettegett Iván megmenekült fia.
Trónra jutása
szerkesztésAkárhogy is volt, a lengyel csapatok segítségével és a lakosság támogatásával ál-Dmitrij megindult Moszkvába, ahol 1605 júniusában ünnepélyesen bevonult a Kremlbe. Palotaforradalmat indított és megölette Borisz Godunov fiát, Fjodort (16 évesen) anyjával, Marija Grigorjevna Szkuratova-Belszkajával együtt. Godunov lányát Xeniát megerőszakolta és fogságban tartotta öt hónapig.
Szokásai
szerkesztésAz új cár szeretett enni, és nagy lakomákat rendezett az udvarban. De sokakat zavartak Ál-Dmitrij rendelkezései. A cár elrendelte, hogy ebéd idején szóljon a zene, énekeljenek. Ugyanakkor nem tartotta be a hagyományokat: vagyis nem imádkozott evés előtt, nem mosott kezet étkezés után. Ezen kívül a korábbi uralkodóktól eltérően ál-Dmitrij ebéd után nem aludt, hanem vagy sétált vagy pedig az ügyekkel foglalkozott. Mindezek a változtatások a szokatlanság miatt is ellenérzést keltettek.
Még nagyobb ingerültséget váltott ki, hogy a cár parancsot adott: szolgáljanak fel borjúhúst is a lakomákon. Az oroszok akkor ilyen húst nem ettek, ezt bűnnek tartották. Nem tetszett a bojároknak az sem, hogy Marina Mniszech lengyel hercegnőt akarta feleségül venni. A menyegzőre számos lengyel előkelőség érkezett kíséretével. A cár menyasszonya nyíltan kimutatta, hogy nincsenek ínyére a helyi szokások. Panaszkodott, hogy nem tetszik neki a „moszkvai étel”. Elérte a cárnál, hogy lengyel szakácsok,és konyhai személyzet szolgálja őt ki – az orosz lakodalmi szokásoktól eltérően – olyan napra (május 9-re) rendelték el a menyegzőt, amikor nem volt szokás ilyen ünnepet tartani. Ráadásul a cár a nagyurakat lengyel ételekkel kínálta, köztük főtt és sült borjúhússal, amit „pogány ételnek” tartottak a bojárok. Az orosz szakácsok ezt terjeszteni kezdték a nép között. Egyre erősebb lett a meggyőződés, hogy a cár nem is igazi pravoszláv orosz, hanem valójában lengyel.
Halála
szerkesztésAz önjelölt cár, aki a soknapos ünnepség alatt inkább a zenészeket hallgatta, nem figyelt erre, és nem is foglalkozott az államügyekkel. Miközben a cár meglehetősen ittas vendégei – köztük a lengyelek – számos garázdaságot követtek el Moszkvában. Betörtek a házakba, rátámadtak a járókelőkre, főleg a nőkre. Ezt használta ki Vaszilij Sujszkij herceg, aki az összeesküvők élén megdöntötte a cár hatalmát. Az ál-Dmitrijt megölték. Sokan gondolják, hogy ha nem hanyagolta volna el a helyi szokásokat, betartotta volna a böjtöt és lemondott volna a borjúhús fogyasztásáról, megtartotta volna az ebéd utáni pihenőt, megőrizhette volna trónját és életét.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Лжедмитрий I, 2015. szeptember 28.
| Előző uralkodó: II. Fjodor |
Következő uralkodó: IV. Vaszilij |
