Főmenü megnyitása

I. Aznar aragóniai gróf, teljes nevén Aznar Galíndez, egyes forrásokban Asnar néven (?–839); I. Sancho baszk herceg kisebbik fia, Aragónia 2. grófja és Conflent grófja (809–820), később valószínűleg Urgell és Cerdanya grófja (820–839). Neveik hasonlósága miatt elég gyakran összetévesztik kortársával, Aznar Sanchez baszk herceggel; még olyan történész is akad, aki szerint a két baszk főúr valójában ugyanaz a személy. Egyes források Jaca grófjaként említik; ennek alapján valószínűsíthető, hogy Jaca lehetett az Aragón folyó völgyében kialakult Aragónia grófság (a mai Aragónia őse) fővárosa.

I. Aznar aragóniai gróf
Aznar I Galíndez.jpg

Született 8. század
Elhunyt 839
Gyermekei
  • Galindo Aznárez I
  • Matrona d'Aragon
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Aznar aragóniai gróf témájú médiaállományokat.

Apjának (kb. 743–???) jóformán csak neve ismert, ezért „Aragóniai Galinda”ként említik.[1] Más források[2] szerint anyja egy Guldregut nevű nő lehetett.

Akárcsak elődje, Aureolus, ő is I. (Jámbor) Lajos római császár lojális hűbérese volt; hivatalába is Lajos fia, I. Pipin aquitániai király iktatta be. Az Aureolus halála és Aznar kinevezése közötti interregnumot kihasználva Amrus ibn Juszuf mór generális betört a grófságba, és elfoglalta annak keleti felét, a későbbi Sobrarbe grófságot. Ezt a területet Aznar 814-ben foglalta vissza, amikor Amrus meghalt — nem tudni, hogy a harcokban esett-e el, vagy épp ellenkezőleg, a halála utáni zűrzavart sikerült-e kihasználnia Aznarnak.

Íñigo Arista, Pamplona függetlenedni vágyó grófja 820-ban egy kisebb csapattal rajtaütött Aznaron, és veje, I. (Rossz) García javára lemondatta. Ezzel gyakorlatilag megszűnt a frank birodalom befolyása Aragóniában.

I. Pipin ezután Urgell és Cerdanya grófjává tette, és amikor a későbbi Pamplonai királyság nemesei felkeltek a frank befolyás ellen, rá és Aeblus baszk grófra bízta a frank hadak vezetését. A frankok, bár csapatokkal érkeztek, nem háborúzni akartak, hanem gazdag ajándékokkal kívánták megbékíteni az elégedetlenkedőket. Íñigo Aristát azonban nem érdekelték az ajándékok, és 824-ben a második roncesvalles-i csatában Pamplona, Aragónia és Tugela hadait összefogva megsemmisítő vereséget mért a frank hadakra, elfogva azok mindkét vezérét:

Felesége ismeretlen. Négy gyermekükről tudunk:

  • Matrona lánya García Galíndez pamplonai nemeshez, a későbbi Rossz Garcíához ment feleségül, ám apjának lemondatása után az új gróf elűzte magától, és új asszonyt (Íñigo Arista lányát, Nunila(?) Íñiguezt) vett maga mellé;
  • Eilona (Eilo);
  • Centullo, akit sógora, Rossz García ölt meg „tréfából”;
  • Galindo Aznárez (803–867), aki később II. Galindo (más számozással: I. Galindo Aznárez) néven Aragónia 5. grófja (844–867) lett.

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Aznar Galíndez I című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés