I. Dietrich felső-lotaringiai herceg

Felső-Lotaringia hercege, illetve bari gróf

I. Dietrich vagy I. Theodoric (kb. 965 – 1026. április 11.) 978-tól haláláig Felső-Lotaringia hercege, illetve bari gróf.

I. Dietrich
I. Dietrich (v. I. Theodoric) a Chronica St. Pantaleonis lapjain
I. Dietrich (v. I. Theodoric) a Chronica St. Pantaleonis lapjain

Felső-Lotaringia
I. Dietrich
(I. Theodoric vagy I. Thierry)
Uralkodási ideje
978 1026
ElődjeI. Frigyes felső-lotaringiai herceg
UtódjaII. Frigyes felső-lotaringiai herceg
Életrajzi adatok
UralkodóházBar-ház
Születettkb. 965
nem ismert
Elhunyt1026. április 11.
nem ismert
ÉdesapjaI. Frigyes felső-lotaringiai herceg[1]
ÉdesanyjaBeatrix de France[2]
Testvére(i)Adalbéron II d'Ardenne
HázastársaRichilde von Bliesgau
GyermekeiFrigyes
Adalberon
Adelais
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Dietrich témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Apja I. Frigyes felső-lotaringiai herceg,[1] anyja Beatrix, Hugó frank herceg és párizsi gróf lánya, I. Róbert nyugati frank király unokája. I. Frigyes volt a 959-ben kettéosztott Lotaringiai Hercegség felső részének első hercege. Frigyes halála után Dietrich örökölte a hercegi címet, de 987-ig anyja uralkodott helyette, mint a hercegség régense. Dietrich öröklését a német király erősítette meg, mivel 923 óta Lotaringia a Német-római Birodalom érdekszférájába tartozott.

985-ben Dietrich más lotaringiai nemesekkel együtt megpróbált ellenállni Lothár nyugati frank király támadásának, aki be akarta kebelezni Lotaringiát. A Verdun melletti csatában azonban vereséget szenvedtek és Dietrich a frank király fogságába esett.

1011-ben II. Henrik német-római császár oldalán Luxemburg ellen harcolt. 1018-ban, a Burgundia elleni harcok során másodszor is fogságba esett. 1019-ben fiát, a későbbi II. Frigyest társuralkodóként emelte maga mellé a trónra. Miután 1024-ben II. Konrád német-római császárt megválasztották német királynak, Dietrich rövid ideig szemben állt vele, de hamarosan csatlakozott Konrád táborába.

Családja és leszármazottai szerkesztés

Felesége Richilde volt,[3] feltehetően III. Folmár, Bliesgau és Metz grófjának lánya,[4] akit 985 körül vett feleségül. Három gyermekük ismert:

  • Frigyes (kb. 995 – 1026), aki apja halála után rövid ideig II. Frigyes néven felső-lotaringiai herceg volt.
  • Adalberon (? – kb. 1006) 1005-ben Metz püspökének nevezték ki nagybátyja, Adalberon halála után. 1006. május 14-én szentelték fel papnak, de nem sokkal ezután meghalt.[5]
  • Adelais vagy Adelaide[6][7][8] (? – 1032 után), feltehetően I. Walerán arloni gróf felesége.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b A Chronicon Sancti Michælis, monasterii in pago Virdunensi jegyezte fel "Frederico" felső-lotaringiai herceg fiát, "Theodoricus"-t. Forrás: Chronicon Sancti Michælis, monasterii in pago Virdunensi 9, MGH SS IV, p. 82.. Idézi: Cawley
  2. A Gesta Episcoporum Virdunensium-ban: Adalberonem filium Beatricis nobilissimæ ductricis, matris Theoderici ducis, azaz "Adalbero (I. Frigyes idősebbik fia), Beatrix nemes hercegné fia, aki Theodoric herceg anyja volt. Forrás: Gesta Episcoporum Virdunensium, continuatio 5, MGH SS IV, p. 47. Idézi: Cawley
  3. 992-ben közösen említik őket. Forrás: Poull (1994), p. 20.
  4. Ezt egy 1076-os keltezésű oklevél valószínűsíti, amely Pibon touli püspök alatt készült és amelyben a Laître sous Amance-i perjelség kiváltságait erősíti meg. Az oklevél szerint a perjelséget "comitissæ Sophiæ" alapította, aki kijelentette, hogy az Amance-i kastély "Theodericus dux, comitissæ avus", azaz Dietrich tulajdona volt, aki azt "comiti Folmaro in Asmantia", azaz Folmár gróftól örökölte. Ennek az a legvalószínűbb magyarázata, hogy Dietrich feleségül vette Folmár Richilde nevű lányát. Forrás: Calmet (1748), Tome II, Preuves, col. cccxlviii, and Lesort, A. (1909) Chronique et chartes de l'abbaye de Saint-Mihiel, Mettensia 27 (Paris), no. 39, p. 153, quoted in Poull (1994), p. 20, and no. 43 and 44, pp. 166-71, cited in Poull (1994), p. 76. Idézi: Cawley
  5. Verdun Saint-Vanne nekrológiája jegyzi fel "IX Kal Apr" dátummal "Adelbero clericus Teuderici ducis filius", vagyis Adalbero pap, Dietrich herceg fiának halálát. Forrás: Necrology Verdun Saint-Vanne (1902), p. 138. Idézi: Cawley
  6. A Chronicon Sancti Huberti jegyezte fel, hogy "Adeladis comitissa Araeleonis", azaz "Adelais arloni grófné" Dietrich herceg lánya, Frigyes herceg nővére és Beatrix őrgrófné anyja volt ("ducis Theoderici, soror Sigifridi [=hibás utalás Frigyesre] patris marchissæ Beatricis". Forrás: Chronicon Sancti Huberti Andaginensis 19 (27), MHG SS VIII, p. 578. Idézi: Cawley
  7. A Gesta Treverorum tartalmaz egy utalást "comitissa de castello...Aralunæ, mater comitum Walrammi et Folconis, marito suo defuncto, astipulantibus filiis et filiabus suis", vagyis "Aralunae, Walram és Fulkó grófok anyja, férje halála után, stb., de nem nevezi meg ezt a személyt. Forrás: Gesta Treverorum 16, 1122, MGH SS VIII, p. 189. Idézi: Cawley
  8. Eberhard trieri érsek utal múltbeli adományokra két, 1052-re és 1053-ra datált oklevélben, amelyeket "comite Walrammo de Arlo et uxore ipsius Adelheide", azaz "Walram arloni gróf és felesége, Adelheide" tettek, utóbbiban megemlíti, hogy szüleik halála után az adományokat megerősítették "filiorum eorum Walrammi et Folconis", vagyis "gyermekeik Walram és Fulkó". Forrás: Mittelrheinisches Urkundenbuch 338 and 339, pp. 393-94. Idézi: Cawley

Források szerkesztés