I. Frigyes svéd király
Hesseni Frigyes (németül: Friedrich von Hessen, svédül: Friedrich av Hessen; Kassel, Hessen–Kasseli Tartománygrófság, 1676. április 28. – Stockholm, Svéd Királyság, 1751. március 25.), második feleségét, Ulrika Eleonóra királynőt követvén Svédország királya 1720-tól 1751-es haláláig, valamint apja halálát követően Hessen–Kassel tartománygrófja 1730-tól 1751-ig.
Hesseni Frigyes | |
![]() | |
Frigyes király svéd koronázási öltözékben Georg Engelhardt Schröder svéd festő munkáján | |
Svédország királya | |
I. Frigyes | |
Uralkodási ideje | |
1720. március 24. – 1751. március 25. | |
Koronázása | Stockholm 1720. május 3. |
Elődje | Ulrika Eleonóra |
Utódja | Adolf Frigyes |
Hessen–Kasseli tartománygróf | |
I. Frigyes | |
Uralkodási ideje | |
1730. március 23. – 1751. április 5. | |
Elődje | I. Károly |
Utódja | VIII. Vilmos |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Hessen–Kasseli |
Született |
1676. április 28. Kassel |
Elhunyt |
1751. március 25. (74 évesen) Stockholm |
Nyughelye | Riddarholmskyrkan 1751. szeptember 27. |
Édesapja | I. Károly hessen–kasseli tartománygróf |
Édesanyja | Kurlandi Mária Amália |
Házastársa |
Poroszországi Lujza Dorottya Ulrika Eleonóra svéd királynő |
Vallás | lutheránus |
![]() | |
Hesseni Frigyes címere | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hesseni Frigyes témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
IfjúságaSzerkesztés
Frigyes I. Károly hessen-kasseli tartománygróf és Amalia von Kurland legidősebb, a felnőttkort megért fia volt. Tizenhat évesen Hollandiában, 19 évesen Olaszországban, később pedig Genfben tanult. A spanyol örökösödési háborúban a Hollandiát segítő hesseni csapatokat vezette. 1703-ban vereséget szenvedett a speyerbachi csatában, de egy évvel később a győztes oldalon vett részt a döntő höchstädti ütközetben. 1706-ban újabb vesztes csatát élt túl Castiglione mellett. Később, Svédországba költözése után 1716-ban és 1718-ban részt vett XII. Károly norvég hadjárataiban.
Svédország királyaSzerkesztés
1715-ben másodszor is megnősült és feleségül vette XII. Károly svéd király húgát, Ulrika Eleonórát.[1] Károlyt 1718-ban Fredriksten ostrománál halálos fejlövés érte. Az ostromnál Frigyes is jelen volt és a későbbi mendemondák szerint az ő szárnysegédje lőtte meg a királyt. Ulrika Eleonórát svéd királynővé koronázták, azonban cserébe kénytelen volt egy alkotmányt elfogadni, amely az Államtanács javára csökkentette a királyi hatalmat. 1720-ban a királynő Frigyes javára lemondott a trónról.
Frigyes már felesége uralkodása idején is foglalkozott az állam ügyeivel és eleinte aktív és dinamikus uralkodónak bizonyult. Kedélyes, barátságos és nagylelkű természete népszerűséget is szerzett a számára. Ám az arisztokráciával való folyamatos súrlódások és hatalmának állandó megnyirbálása kedvét szegte, és mikor 1723-ban sikertelenül próbálta megerősíteni a királyi jogköröket, visszahúzódott a politikától. Arra sem vette a fáradságot hogy aláírja a hivatalos okmányokat, ehelyett odapecsételtek az aláírását. Ideje nagy részét vadászattal és szerelmi kalandokkal töltötte. Házassága Ulrika Eleonórával gyermektelen maradt, de hivatalos szeretőjétől, Hedvig Taubétól négy gyereke született.[2]
Uralkodása kezdetén kénytelen volt aláírni a nystadi békét, amely véget vetett a húszéves északi háborúnak. Svédország elvesztette Észtországot, Ingriát és Livóniát és európai nagyhatalomból középhatalommá csúszott vissza.
1723-ban egy nemesi birtokkal jutalmazta a feltaláló Sven Ådermant a muskéták tűzgyorsaságának megnöveléséért.
Későbbi passzivitása miatt elvesztette a népe megbecsülését. Halála után Carl Gustaf Tessin így írt róla: "Frigyes király uralkodása alatt fejlődött a tudomány – ő soha nem vette a fáradságot, hogy elolvasson egy könyvet. A kereskedelem virágzott – ő egy fillérrel nem támogatta. Megépült a stockholmi palota – annyira nem volt rá kíváncsi, hogy megnézze." Az ő idejében alakult meg az első svédül beszélő színház, de királyi támogatást nem kapott.
Svédországban Frigyes tiltotta be a párbajozást.
1748-ban három új kitüntetést alapított, a Szerafimrendet, a Kardrendet és a Sarkcsillagrendet.
Hessen-Kassel tartománygrófjaSzerkesztés
Frigyes 1730-ban édesapjától megörökölte a hesseni tartománygrófi címet, és hesseni kormányzóul Vilmos öccsét nevezte ki. Mint svéd királynak, Frigyesnek viszonylag alacsony, az Államtanács által megkurtított jövedelme volt, ezért 1730-tól fényűző udvarának költségeit a hesseniekkel fizettette ki. Frigyes apja, I. Károly gondos és hosszas munkával virágzó gazdaságot és infrastruktúrát épített ki a hercegségben, többek között a francia hugenották odacsábításával; emiatt különösen nagy volt a kontraszt a tékozló, távoli országban élő utódjával. Frigyes halála után, öccse VIII. Vilmos lett a tartománygróf.
Frigyes 1751. március 25-én halt meg Stockholmban, utóda a svéd trónon a Holstein-Gottorpi házból való Adolf Frigyes lett.
CsaládjaSzerkesztés
Frigyes 1700-ban vette feleségül Luise Dorothea von Brandeburgot, I. Frigyes porosz király lányát, aki azonban öt év múltán meghalt. Házasságuk gyermektelen maradt. Másodszor 1715-ben nősült, ekkor vette feleségül Ulrika Eleonórát, ám gyermekük nem született. Hedvig Taubétól négy gyermeke született:
- Fredrika Vilhelmina (1730-1734)
- Fredrik Vilhelm von Hessenstein (1735-1808)
- Karl Edvard von Hessenstein (1737-1769)
- Hedvig Amalia von Hessenstein (1743-1752)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Svenskt Biografiskt Handlexikon – Uggleupplagan, 2nd, Stockholm, Sweden: Albert Bonniers Förlag, 1255–1258. o. (1908). OCLC 49695435. Hozzáférés ideje: 2012. március 1.
- ↑ Archivált másolat. [2009. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 20.)
ForrásokSzerkesztés
- Spencer, Charles. Blenheim: Battle for Europe. Phoenix, 2005. ISBN 0-304-36704-4
- Herman Lindqvist: Historien om Sverige
- http://runeberg.org/sqvinnor/0218.html
FordításSzerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Frederick I of Sweden című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Előző uralkodó: I. Ulrika Eleonóra |
|
Következő uralkodó: I. Adolf Frigyes |