I. Frigyes svéd király

Svédország királya

Hesseni Frigyes (németül: Friedrich von Hessen, svédül: Friedrich av Hessen; Kassel, Hessen–Kasseli Tartománygrófság, 1676. április 28. – Stockholm, Svéd Királyság, 1751. március 25.), második feleségét, Ulrika Eleonóra királynőt követvén Svédország királya 1720-tól 1751-es haláláig, valamint apja halálát követően Hessen–Kassel tartománygrófja 1730-tól 1751-ig.

Hesseni Frigyes
Frigyes király svéd koronázási öltözékben Georg Engelhardt Schröder svéd festő munkáján
Frigyes király svéd koronázási öltözékben Georg Engelhardt Schröder svéd festő munkáján

Svédország királya
I. Frigyes
Uralkodási ideje
1720. március 24. 1751. március 25.
KoronázásaStockholm
1720. május 3.
ElődjeUlrika Eleonóra
UtódjaAdolf Frigyes
Hessen–Kasseli tartománygróf
I. Frigyes
Uralkodási ideje
1730. március 23. 1751. április 5.
ElődjeI. Károly
UtódjaVIII. Vilmos
Életrajzi adatok
UralkodóházHessen–Kasseli
Született1676. április 28.
Kassel
Elhunyt1751. március 25. (74 évesen)
Stockholm
NyughelyeRiddarholmskyrkan
1751. szeptember 27.
ÉdesapjaI. Károly hessen-kasseli őrgróf
ÉdesanyjaMária Amália kurlandi hercegnő
Testvére(i)
  • Mária Lujza hessen–kasseli őrgrófnő
  • Sophie Charlotte of Hesse-Kassel
  • William VIII, Landgrave of Hesse-Kassel
  • Miksa hessen-kasseli herceg
  • George Charles of Hesse-Kassel
  • Wilhelmina Charlotta of Hessen-Kassel
HázastársaPoroszországi Lujza Dorottya(wd)
Ulrika Eleonóra svéd királynő
Gyermekei
  • Frederick William von Hessenstein
  • Hedvig Amalia von Hessenstein
  • Karl Edvard von Hessenstein
Valláslutheránus
Hesseni Frigyes aláírása
Hesseni Frigyes aláírása
Hesseni Frigyes címere
Hesseni Frigyes címere
A Wikimédia Commons tartalmaz Hesseni Frigyes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ifjúsága

szerkesztés

Frigyes I. Károly hessen-kasseli tartománygróf és Amalia von Kurland legidősebb, a felnőttkort megért fia volt. Tizenhat évesen Hollandiában, 19 évesen Olaszországban, később pedig Genfben tanult. A spanyol örökösödési háborúban a Hollandiát segítő hesseni csapatokat vezette. 1703-ban vereséget szenvedett a speyerbachi csatában, de egy évvel később a győztes oldalon vett részt a döntő höchstädti ütközetben. 1706-ban újabb vesztes csatát élt túl Castiglione mellett. Később, Svédországba költözése után 1716-ban és 1718-ban részt vett XII. Károly norvég hadjárataiban.

Svédország királya

szerkesztés

1715-ben másodszor is megnősült és feleségül vette XII. Károly svéd király húgát, Ulrika Eleonórát.[1] Károlyt 1718-ban Fredriksten ostrománál halálos fejlövés érte. Az ostromnál Frigyes is jelen volt és a későbbi mendemondák szerint az ő szárnysegédje lőtte meg a királyt. Ulrika Eleonórát svéd királynővé koronázták, azonban cserébe kénytelen volt egy alkotmányt elfogadni, amely az Államtanács javára csökkentette a királyi hatalmat. 1720-ban a királynő Frigyes javára lemondott a trónról.

Frigyes már felesége uralkodása idején is foglalkozott az állam ügyeivel és eleinte aktív és dinamikus uralkodónak bizonyult. Kedélyes, barátságos és nagylelkű természete népszerűséget is szerzett a számára. Ám az arisztokráciával való folyamatos súrlódások és hatalmának állandó megnyirbálása kedvét szegte, és mikor 1723-ban sikertelenül próbálta megerősíteni a királyi jogköröket, visszahúzódott a politikától. Arra sem vette a fáradságot hogy aláírja a hivatalos okmányokat, ehelyett odapecsételtek az aláírását. Ideje nagy részét vadászattal és szerelmi kalandokkal töltötte. Házassága Ulrika Eleonórával gyermektelen maradt, de hivatalos szeretőjétől, Hedvig Taubétól négy gyereke született.[2]

 
Svéd területi veszteségek

Uralkodása kezdetén kénytelen volt aláírni a nystadi békét, amely véget vetett a húszéves északi háborúnak. Svédország elvesztette Észtországot, Ingriát és Livóniát és európai nagyhatalomból középhatalommá csúszott vissza.

1723-ban egy nemesi birtokkal jutalmazta a feltaláló Sven Ådermant a muskéták tűzgyorsaságának megnöveléséért.

Későbbi passzivitása miatt elvesztette a népe megbecsülését. Halála után Carl Gustaf Tessin(wd) így írt róla: "Frigyes király uralkodása alatt fejlődött a tudomány – ő soha nem vette a fáradságot, hogy elolvasson egy könyvet. A kereskedelem virágzott – ő egy fillérrel nem támogatta. Megépült a stockholmi palota – annyira nem volt rá kíváncsi, hogy megnézze." Az ő idejében alakult meg az első svédül beszélő színház, de királyi támogatást nem kapott.

Svédországban Frigyes tiltotta be a párbajozást.

1748-ban három új kitüntetést alapított, a Szerafimrendet, a Kardrendet és a Sarkcsillagrendet.

Hessen-Kassel tartománygrófja

szerkesztés

Frigyes 1730-ban édesapjától megörökölte a hesseni tartománygrófi címet, és hesseni kormányzóul Vilmos öccsét nevezte ki. Mint svéd királynak, Frigyesnek viszonylag alacsony, az Államtanács által megkurtított jövedelme volt, ezért 1730-tól fényűző udvarának költségeit a hesseniekkel fizettette ki. Frigyes apja, I. Károly gondos és hosszas munkával virágzó gazdaságot és infrastruktúrát épített ki a hercegségben, többek között a francia hugenották odacsábításával; emiatt különösen nagy volt a kontraszt a tékozló, távoli országban élő utódjával. Frigyes halála után, öccse VIII. Vilmos lett a tartománygróf.

Frigyes 1751. március 25-én halt meg Stockholmban, utóda a svéd trónon a Holstein-Gottorpi házból való Adolf Frigyes lett.

Frigyes 1700-ban vette feleségül Luise Dorothea von Brandeburgot, I. Frigyes porosz király lányát, aki azonban öt év múltán meghalt. Házasságuk gyermektelen maradt. Másodszor 1715-ben nősült, ekkor vette feleségül Ulrika Eleonórát, ám gyermekük nem született. Hedvig Taubétól négy gyermeke született:

  • Fredrika Vilhelmina (1730-1734)
  • Fredrik Vilhelm von Hessenstein (1735-1808), Svéd-Pomeránia főkormányzója 1776 és 1791 között
  • Karl Edvard von Hessenstein (1737-1769)
  • Hedvig Amalia von Hessenstein (1743-1752)
  1. Svenskt Biografiskt Handlexikon – Uggleupplagan, 2nd, Stockholm, Sweden: Albert Bonniers Förlag, 1255–1258. o. (1908). OCLC 49695435. Hozzáférés ideje: 2012. március 1. 
  2. Archivált másolat. [2009. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 20.)

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Frederick I of Sweden című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Wolf von Both: Friedrich I.. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 5, Duncker & Humblot, Berlin 1961, ISBN 3-428-00186-9, oldal 507–508 (Digitalisat).
  • Reimer.: Friedrich I. (Landgraf von Hessen-Kassel). In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB).  7. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1877,  522–524. oldal (németül)
  • Helmut Burmeister (szerk.): Friedrich. König von Schweden, Landgraf von Hessen-Kassel. Studien zu Leben und Wirken eines umstrittenen Fürsten (1676–1751). Hofgeismar 2003. (A Verein für Hessische Geschichte und Landeskunde von 1834 e. V. kiadványa, kapható a Hofgeismar Városi Múzeumban).
  • Christian Röth: Geschichte von Hessen, 322. oldaltól
  • Franz Carl Theodor Piderit: Geschichte der Haupt- und Residenzstadt Kassel, 298. oldaltól (németül)
  • Friedrich. In: Theodor Westrin (szerk.): Nordisk familjebok konversationslexikon och realencyklopedi. 2. kiadás. 8. kötet: Feiss–Fruktmögel. Nordisk familjeboks förlag, Stockholm 1908, Sp. 1255–1258, runeberg.org (svédül)


Előző uralkodó:
I. Ulrika Eleonóra
Svédország uralkodója
17201751
 
Következő uralkodó:
I. Adolf Frigyes