I. Ottokár cseh király

cseh király

I. Přemysl[2] Ottokár (csehül: Přemysl Otakar I.), (11581230. december 13.[3]/15.[4][5]) cseh fejedelem 1192-től 1193-ig és 1197-től 1198-ig, cseh király 1198-tól haláláig. A német királytól autonómiát szerzett Csehország számára, a Přemýsl-háznak pedig örökösödési jogot a cseh koronára.[5]

I. Ottokár

Csehország fejedelme
Uralkodási ideje
1192 1193
ElődjeII. Vencel
UtódjaI. Henrik Bretiszláv
Csehország fejedelme
Uralkodási ideje
1197 1198
ElődjeIII. Ulászló
Utódjanem volt
Csehország királya
Uralkodási ideje
1198 1230. december 15.
KoronázásaMainz[1]
1198. augusztus 15.[1]
Elődjenem volt
UtódjaI. Vencel
Életrajzi adatok
UralkodóházPřemysl-ház
Született1158
Prága
Elhunyt1230. december 15.
Prága
NyughelyeSzent Vitus-székesegyház
ÉdesapjaII. Ulászló
ÉdesanyjaThüringiai Judit
Testvére(i)
  • Richza von Boehmen
  • Agnes of Bohemia
  • Adalbert III of Bohemia
  • Vladislaus III, Duke of Bohemia
  • Frigyes cseh fejedelem
  • Svatopluk Vladislavovich
Házastársa
Gyermekei
  • Dagmar of Bohemia
  • Anne of Bohemia, Duchess of Silesia
  • I. Vencel cseh király
  • Prágai Szent Ágnes
  • Judith of Bohemia (d. 1230)
  • Vladislaus, Margrave of Moravia
  • Přemyslid, Margrave of Moravia
  • Božislava
  • Hedwika a Boemiei
  • Guglielma de Bohême
  • Vratislav
  • Vratislav of Bohemia
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Ottokár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

II. Ulászló király ifjabbik fiaként 1192-ben VI. Henrik német-római császártól Csehországot kapta hűbérül,[3] de előbb rokonát, Vencelt kellett megbuktatnia, akinek a kezében volt a hatalom.[3] Később, mivel csatlakozott az északnémet és a rajnai fejedelmek alkotta császár elleni szövetséghez, Henrik elvette Ottokártól Csehországot és Henrik prágai püspöknek adta.[3] Ennek halála után, 1197-ben a rendek Ottokár testvérét, a morva fejedelmet emelték Csehország fejedelmi székébe.[3] Henrik haláláig Ottokár nyugton maradt, de akkor fegyvert fogott és egyezséget erőszakolt ki, melynek értelmében ő lett Csehország uralkodója.[3] 1198-ban Sváb Fülöp német király királyi rangra emelte Ottokárt és csaknem teljes autonómiát biztosított országának.[5] 1204-ben III. Ince pápa örökölhetőnek ismerte el Ottokár királyi címét.[6]

A német uralkodók harcában bizonytalan álláspontot képviselt (saját tekintélyének emelésén dolgozott[3]): eleinte Fülöpöt támogatta[3] (aki királyi címet is adott neki[3]); később IV. Ottóhoz pártolt.[3] Ez nem akadályozta meg abban, hogy IV. Ottó kiátkozása után 1211-ben II. Frigyest segítse a trónra.[3] Frigyes 1212-en megerősítette Ottokár királyi rangját, és ünnepélyesen ezzel szinte teljesen megszüntette a cseh ügyek császári ellenőrzését.[5] Ottokár fiát, I. Vencelt is meghagyta Csehország hűbérének tulajdonában.[3])

Ottokár uralma teremtette meg az erős cseh állam alapját, amely hatalmának tetőfokát később, a XIII. század második felében érte el.[5]

Családfája

szerkesztés
 
Josef Matyáš Trenkwald (1824-1897): I. Ottokár és III. Ulászló
I. Ulászló
* 1065 k.
† 1125. IV. 12.
  Berg-i Richeza
* 1095
† 1125. IX. 25.
  Thüringiai Lajos
* 1190 k.
† 1140. I. 12.
  Hesse-i Hedvig
         
     
  II. Ulászló
* 1117
† 1174. I. 18.
  Thüringiai Judit
* 1135 k.
† 1174 után
 
     
   

Meisseni Adelheid
* 1160 k.
† 1211. II. 2.
OO   1) 1178
I. Ottokár
* 1158
† 1230. XII. 15.

Árpád-házi Konstancia
* 1180. II. 17.
† 1240. XII. 4.
OO   2) 1199
                   
                   
Vratiszláv
* 1181 előtt
† 1225 után
1) Dagmar
* 1186 k.
† 1213. V. 24.
1) Božiszlava 1) Hedvig 2) Vratiszláv
                   
2) Judit
† 1230. VI. 2.
2) Anna
* 1204
† 1265. VI. 23.
2) Anežka 2) I. Vencel
* 1205 k.
† 1253. IX. 23.
2) Ulászló
* 1207
† 1227. II. 18.
                   
2) Přemysl
* 1209
† 1239. X. 16.
2) Wilhelmina
* 1210
† 1281. X. 24.
2) Prágai Szent Ágnes
* 1211. I. 20.
† 1282. III. 2.
 
Ottokár sírja
  1. a b Bohemia. Přemysl Otakar I 1192-1193, 1197-1230 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2010. december 15.)
  2. Mint személynév, nem pedig a dinasztia neve.
  3. a b c d e f g h i j k l Bokor József (szerk.). Ottokár, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  4. The Premyslids (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
  5. a b c d e Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4  , 526. oldal
  6. Magyar katolikus lexikon.  

Kapcsolódó cikkek

szerkesztés


Előző uralkodó:
II. Vencel
Csehország uralkodója
11921193
 
Következő uralkodó:
Henrik Bretiszláv
Előző uralkodó:
III. Ulászló
Csehország uralkodója
11971230
1198-tól királyként
 
Következő uralkodó:
I. Vencel