I. Péter szerb király
I. Péter (Belgrád, 1844. június 29. – Belgrád, 1921. augusztus 16.), szerbül: Петар I Карађорђевић, latin betűkkel: Petar I Karađorđević, Szerbia királya, 1918-tól a Szerbek, Horvátok és Szlovének királya. A Karagyorgyevics-ház (szerbül: Карађорђевић, illetőleg Karađorđević) tagja.
| I. Péter | |
| Karađorđević Péter | |
 | |
| I. Péter közvetlenül a megkoronázása után | |
| Ragadványneve | Felszabadító |
| Szerbiai Királyság királya | |
| Петар I/Petar I | |
| Uralkodási ideje | |
| 1903. június 15. – 1918. december 1.[1] | |
| Koronázása | Belgrád 1904. szeptember 21. |
| Örököse | Karađorđević György |
| Elődje | I. (Obrenović) Sándor |
| Utódja | megszűnt |
| a Szerbek, Horvátok és Szlovének királya | |
| Петар I/Petar I | |
| Uralkodási ideje | |
| 1918. december 1. – 1921. augusztus 16. | |
| Koronázása | nem volt külön koronázás |
| Elődje | önmaga mint szerb király |
| Utódja | I. (Karađorđević) Sándor |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Karađorđević család |
| Született |
1844. június 29. Belgrád |
| Elhunyt |
1921. augusztus 16. (77 évesen) Belgrád |
| Nyughelye | Oplenac |
| Édesapja | I. (Karađorđević) Sándor szerb fejedelem (1806–1885) |
| Édesanyja | Persida Nenadović (1813–1873) |
| Házastársa | Petrović-Njegoš Zorka montenegrói hercegnő (1864–1890) |
| Gyermekei |
1. Ilona (1884–1962) 2. Milena (1886–1887) 3. György (1887–1972) 4. Sándor (1888–1934) 5. András (1890–1890) |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Péter témájú médiaállományokat. | |
Tartalomjegyzék
ÉleteSzerkesztés
I. (Karađorđević) Sándor szerb fejedelem és Persida Nenadović ötödik gyermekeként és harmadszülött fiaként született 1844. június 29-én Belgrádban. 1847-ben a kiskorú bátyjának a halála után lett apja örököse, aki viszont 1859-ben lemondott a trónról, így az Obrenovićok kerültek újra hatalomra, apja a családjával száműzetésbe ment.
1883. augusztus 1-jén dinasztikus házasságot kötött, és feleségül vette Petrović-Njegoš Zorka (1864–1890) montenegrói hercegnőt, I. Miklós montenegrói herceg, későbbi király legidősebb lányát, aki ötödik gyermekének a szülésébe halt bele a megszületett kisfiával együtt 1890-ben hazájában, Cetinjében. Péter későbbi utóda, Sándor herceg is Montenegró fővárosában, Cetinjében látta meg a napvilágot. Péter több házasságot nem kötött.
1903. június 11-én meggyilkolták a gyermektelen I. (Obrenović) Sándor szerb királyt a feleségével, Draga királynéval együtt. 1903. június 15-én a parlament királlyá választotta. Visszaállította az 1888. évi alkotmányt, amely helyreállította a parlament hatalmát. Külpolitikai orientációjában változás következett be és az Osztrák–Magyar Monarchia helyett Oroszország felé közeledett.
1909. március 28-án elsőszülött fia, György herceg lemondott a trónöröklési jogáról, és ekkor lett trónörökös a kisebbik fia, aki követte apját a trónon, Sándor herceg.
Uralkodása alatt alakult meg a Balkán-szövetség, amely a még Oszmán Birodalom fennhatósága alá tartozó országrészek felosztására tekintette céljának. A Balkán-háborúk Péter uralkodása idején jött létre a Balkán-szövetség a félsziget még török uralom alatt lévő területeinek megszerzésére. Az 1912–1913. évi Balkán-háborúk idején szerezte meg Szerbia Koszovó, Makedónia és Novi Pazar egy részét.[2]
1914. július 5-én, röviddel az első világháború kitörése előtt betegsége miatt átadta a valódi hatalmat másodszülött fiának, Sándor hercegnek, de nem mondott le a trónról, és haláláig, 1921-ig papíron uralkodó maradt, ezért fia addig csak régensként uralkodott, így Jugoszlávia elődje a Szerbek, Horvátok, Szlovének Királysága hivatalosan még az ő uralkodása alatt jött létre 1918-ban.
GyermekeiSzerkesztés
- Petrović-Njegoš Zorka (1864–1890) montenegrói hercegnőtől, 5 gyermek:
- Ilona (1884–1962), férje Ivan Konsztantyinovics Romanov orosz herceg (1886–1918), 2 gyermek
- Milena (1886–1887)
- György (1887–1972) szerb trónörökös, 1909-ben lemondott a trónöröklési jogáról, morganatikus (rangon aluli házasságot kötött 1949-ben, felesége Radmila Radonjić (1907–1993), nem születtek gyermekei
- Sándor (1888–1934), I. Sándor néven jugoszláv király, felesége Hohenzollern-Sigmaringen Mária (1900–1961) román királyi hercegnő,[3] 3 fiú, többek között:
- II. Péter (1923–1970) jugoszláv király, felesége Oldenburgi Alexandra (1921–1993) görög királyi hercegnő,[4] 1 fiú:
- András (Cetinje, Montenegró, 1890. március 16. – Cetinje, Montenegró, 1890. március 16.)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ 1915. novemberétől 1918. decemberéig görögországi száműzetésben volt az egész királyi család és a kormány.
- ↑ Lásd Bíró (2001).
- ↑ Mária I. Ferdinánd román király leánya volt.
- ↑ Alexandra Sándor görög király utószülött leánya volt.
IrodalomSzerkesztés
- Bíró László: A Karadjordjevicek, História, 2001. URL: Lásd Külső hivatkozások
ForrásokSzerkesztés
- Bíró László: A Karadjordjevicek (Hozzáférés: 2014. december 28.)
- Paul Theroff: An Online Gotha/Yugoslavia/House of Karageorgevich (Hozzáférés: 2014. december 28.)
- Marek, Miroslav: Genealogy Index, Karageorgevich family. Genealogy.EU. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
| Előző uralkodó: I. (Obrenović) Sándor |
|
Következő uralkodó: megszűnt |
| Előző önmaga mint szerb király |
Szerbek, Horvátok, Szlovének királya  1918 – 1921 |
Következő I. (Karađorđević) Sándor |
.png){kind=small}