Évszázadok: i. e. 5. századi. e. 4. századi. e. 3. század

Évtizedek: i. e. 360-as éveki. e. 350-es éveki. e. 340-es éveki. e. 330-as éveki. e. 320-as éveki. e. 310-es éveki. e. 300-as éveki. e. 290-es éveki. e. 280-as éveki. e. 270-es éveki. e. 260-as évek

Évek: i. e. 318i. e. 317i. e. 316i. e. 315i. e. 314i. e. 313i. e. 312i. e. 311i. e. 310i. e. 309i. e. 308

EseményekSzerkesztés

Makedón BirodalomSzerkesztés

  • A harmadik diadokhosz háborúban Antigonosz a Peloponnészoszra küldi hadvezérét Teleszphoroszt az ottani városok felszabadítására.
  • Az egyiptomi Ptolemaiosz teljesen visszafoglalja Ciprust, amelyen korábban Antigonosz hívei fellázadtak. Ezenkívül leveri a Kürénében fellángolt lázadást.
  • A makedón uralmat megelégelő épeirosziak visszahívják korábbi királyukat, Aiakidészt. Kasszandrosz hadsereget küld ellenük, amelyet fivére, Philipposz vezet.
  • Philipposz legyőzi Aiakidészt, aki maradék erőit egyesíti az aitóliabeliekkel. Philipposz másodszor is diadalmaskodik és a csatában Aiakidész is elesik.
  • Aszandrosz, a kis-ázsiai Kária Kasszandrosszal és Ptolemaiosszal szövetséges helytartója megadja magát Antigonosznak. Néhány nappal később felrúgja a megállapodást és kiszabadítja túszul adott fivérét. Antigonosz hadserege megszállja Káriát, Aszandrosz további sorsa ismeretlen.

RómaSzerkesztés

  • Lucius Papirius Cursort és Caius Iunius Bubulcus Brutust választják consulnak. A szamnisz háború folytatására Caius Poetilius Vibo Visolust nevezik ki dictatorrá, aki harc nélkül visszafoglalja Fregellaet, majd a campaniai Nolát (más források szerint Nolát C. Iunius consul foglalta el). Suessában és Pontiában római coloniát alapítanak.[1]

HalálozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Titus Livius: A római nép története Kilencedik könyv

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 313 BC című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.