II. Frigyes pfalzi választófejedelem
II. Frigyes rajnai palotagróf közismerten Bölcs Frigyes (németül Friedrich II., der Weise) (Neustadt an der Weinstraße, 1482. december 9. – Alzey, 1556. február 26.) rajnai palotagróf, ezzel választófejedelmi minőségben állt. A bajor Wittelsbach-ház tagja.
II. Frigyes | |
Pfalz választófejedelme | |
Ragadványneve | Bölcs Frigyes |
Rajnai Palotagrófság választófejedelem | |
Uralkodási ideje | |
1544. március 16. – 1556. február 26. | |
Elődje | V. Jámbor Lajos |
Utódja | Ottó Henrik |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Wittelsbach |
Született | 1482. december 9. Neustadt an der Weinstraße |
Elhunyt | 1556. február 26. (73 évesen) Alzey |
Nyughelye | Heidelberg |
Édesapja | I. Igazságos Fülöp |
Édesanyja | Margit bajor-landshuti hercegnő |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Dorottya dán királyi hercegnő (1520 – 1580) |
Gyermekei | nincsenek |
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Frigyes témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésA mai Rajna-vidék-Pfalz tartomány területén született I. Fülöp pfalzi választófejedelem és Margit landshuti hercegnő gyermekeként. Testvére V. Lajos néven örökölte 1502-ben a palotagrófságot. Frigyes hosszú időt töltött külföldön, többek között Velencében és Németalföldön. 1522-ig nagybátyjai gyámsága alatt volt, akik többek közt régensek is voltak, ugyanis családi örökségből megkapta Felső-Pfalzot.
Katonaként szolgált I. Ferdinánd osztrák főherceg és magyar király seregében, sőt diplomáciai feladatokat látott el Rómában, Madridban és Párizsban.
1532-ben ő is jelen volt a Bécsnél összegyűlt hatalmas keresztény seregben, amely I. Szulejmán érkezését várta Kőszeg felől. Szinte egyedüliként harcolt a törökök ellen, mert a sereg nem vállalkozott nagyobb támadásra a szultán ellen. Az alsó-ausztriai Leobersdorf mellett ő és Török Bálint semmisítette meg a rettegett Kászim pasa portyázóit.
1535-ben feleségül vette II. Keresztély dán király és Habsburg Izabella kasztíliai infánsnő Dorottya nevű leányát, V. Károly német-római császár unokahúgát. 1544-ben Lajos halála után ő örökölte a grófságot. Hazájában támogatta a reformáció terjedését és Heidelbergben tanképezdét, a mai Kurfürst-Friedrich-Gymnasium elődjét alapította meg 1546-ban.
Külső hivatkozások
szerkesztés
Előző uralkodó: V. Lajos |
Következő uralkodó: Ottó Henrik |