Főmenü megnyitása

II. Gázi Giráj krími kán

krími tatár kán

II. Gázi Giráj vagy Bora Gázi Giráj (krími tatár: ٢ غازى كراى, II Ğazı Geray; بورا غازى كراى, Bora Ğazı Geray), (15511608 márciusa) krími tatár kán.

II. Gázi Giráj
٢ غازى كراى
Gazi II Girej.jpg

Krími tatár kánság
Uralkodási ideje
1588 1608
Elődje II. Iszlám Giráj
Utódja Toktamis Giráj
Életrajzi adatok
Uralkodóház Giráj-dinasztia
Született 1551
Elhunyt 1608 márciusa (57 évesen)
Tyemrjuk
NyughelyeBahcsiszeráj
Édesapja I. Devlet Giráj krími kán
Gyermekei Toktamis
Szefer
Inajet
Huszám
Szadet
Auz

ÉleteSzerkesztés

Gázi I. Devlet Giráj kán fia volt. Bátyja, II. Mehmed uralkodása idején egy balul sikerült perzsiai hadjáratban fogságba esett és hét évig raboskodott Kaahka[1] (Kaahka-Kala) erődjében, míg végül sikerült megszöknie és visszamenekülnie Törökországba.

1588-ban fivére, II. Iszlám kán halála után a szultán őt nevezte ki krími kánnak. Gázi azonnal hozzálátott hogy stabilizálja az ország kaotikus belső állapotát. Megbüntette azokat akik felelősek voltak II. Mehmed meggyilkolásáért (elsőnek fivérét Alpot, aki maga is megpróbálta megszerezni a káni címet), kibékítette a torzsalkodó klánokat és visszahívta a külföldre menekülteket, elsősorban az Asztrahányba menekült Manszur klánt. Jelentősen megnövelte a káni testőrség létszámát, hogy kevésbé függjön a nemzetségektől. Kalgának öccsét, Fetihet nevezte ki, núreddinnek pedig unokaöccsét Szafát.

1596-ban az isztambuli vezír rábeszélte a szultánt, hogy menessze Gázit és helyette Fetihet nevezze ki kánnak. A vezír azonban rövidesen meghalt, és Gázi még ugyanabban az évben visszatért. Szigorúan leszámolt az ügyét elárulókkal, Fetihet kilenc fiával együtt megölette, ugyanúgy mint az általa kinevezett kalgát és núreddint, akik pedig neki is rokonai voltak. A kalga Szelamet öccse, a núreddin pedig Devlet unokaöccse lett, ám az előbbi a mindenkire gyanakvó Gázi elől Isztambulba menekült, utóbbi pedig hamarosan pozícióját, majd életét vesztette.

 
Béketárgyalások II. Gázi követe és Hvorosztyinyin herceg között. 19. századi rajz

Gázi egyezséget kötött a svédekkel Lengyelország-Litvánia ellen, és hogy hátát biztosítsa, barátságos levelet írt I. Fjodor orosz cárnak. Ám mikor a pillanatot megfelelőnek látta, 1591-ben a nogáj tatárokkal szövetségben rátámadt a moszkovitákra, átkeltek az Okán, megfutamították Vlagyimir Bahtyejarov-Rosztovszkij herceg csapatait és Moszkva alatt rátaláltak a szekérvárral biztosított cári főseregre. Több elveszített összecsapás után a tatár sereg elvonult. Visszavonulás közben folyamatosan zaklatták az orosz lovasok és több száz tatárt megöltek vagy foglyul ejtettek.

Gázi ezután újabb levelet írt a cárnak, melyben javasolta a békés viszonyok visszaállítását, sőt kilátásba helyezte, hogy elszakad az Oszmán Birodalomtól, ám eközben tatár portyázók folyamatosan fosztogatták Dél-Oroszországot. 1594-ben a szultán engedélyével békét kötött a cárral és Vaszilij Sujszkij idejéig a békét mindkét oldalról megtartották, főleg azért, mert a krími seregek máshol voltak lekötve.

1593-ban kitört a tizenöt éves háború a törökök és osztrákok között és a krími tatárok rendszeresen segítséget nyújtottak a szultánnak. Gázit nagy tisztelettel övezték Isztambulban, mert harcosai több alkalommal is szorult helyzetből mentették ki a török csapatokat.

II. Gázi Giráj tehetséges költő is volt, verseit Gazáji(Ğazaiy) álnév alatt írta. Olyan költeményei maradtak fent, mint a Rózsa és csalogány, Kávé és bor, Dolab. Művei a krími kánság irodalmának kiváló képviselői.

Féktelen, könnyen feldühödő természete miatt Gázi a Vihar (Bora) melléknevet kapta tatárjaitól.

1608-ban pestisben meghalt, sírja Bahcsiszerájban van.

JegyzetekSzerkesztés

  1. é. sz. 36° 58′ 13″, k. h. 72° 15′ 39″

ForrásokSzerkesztés

  • Олекса Гайворонский «Созвездие Гераев». — Симферополь, 2003

Lásd mégSzerkesztés

FordításSzerkesztés


Előző uralkodó:
II. Iszlám Giráj
Krími kán
15881596
 
Következő uralkodó:
I. Fetih Giráj
Előző uralkodó:
I. Fetih Giráj
Krími kán
15961608
 
Következő uralkodó:
Toktamis Giráj