II. Hugó arboreai király

hűbéres uralkodó Szardínia szigetén

II. Hugó (? – 1335/6. április 4. után), szárdul: Ugone II, giuighe/re de Arbarèe, katalánul: Hug II d'Arborea, franciául: Hugues II, roi/juge d’Arborée, olaszul: Ugone II di Arborea, spanyolul: Hugo II de Arborea, latinul: Hugo II, iudex/rex Arboreae, Arborea királya (judex)[1] Szardínia szigetén.[2] Cardonai Elfa empúriesi grófné ükapja és Arboreai Bonaventura jéricai bárónénal az apja.

II. Hugó
Arboreai Hugó
Arboreai Királyság királya (judex)
Ugone II
Uralkodási ideje
1321/2 1335/6. április 4. után
ElődjeIII. Marián
UtódjaIII. Péter
Életrajzi adatok
UralkodóházBaux/Balzo-ház
Született?
Elhunyt1335/6 április 4. után
Sardara
NyughelyeOristano
ÉdesapjaIII. Marián, Arborea királya (judex) (?–1321)
ÉdesanyjaPaul(es)a de Serra (?–?)
HázastársaBenedikta N. (?–1336 után)
Gyermekei1. Péter (?–1347)
2. Marián (1319 körül–1375)
3. János (?–1375/6)
4. Miklós
5. Ferenc
6. Mária
7. Bonaventura (?–1375/8)
8. N. (leány)
Házasságon kívüli kapcsolatából/kapcsolataiból:
9. Lőrinc
10. Angiulesa
11. Preciosa
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

 
Szardínia négy történelmi királysága: Arborea, Gallura, Kalaris (Cagliari) és Torres (Logudoro)
 
Az Arboreai Királyság kiterjedése 1324-ben, a Szárd Királyság megalapításakor

III. Marián, arborea királynak (judex) Paul(es)a de Serra úrnővel folytatott házasságon kívüli kapcsolatából született fia. Az ő uralkodása alatt jött létre 1324-ben, a Szárd Királyság,

Legidősebb fiának, IV. Mariánnak (1319 körül–1375) az elsőszülött lánya volt I. Eleonóra, akinek a férje 1376-tól Brancaleone Doria (13371409), Monteleone grófja, és házasságukból két fiú jött a világra, akikkel együtt uralkodott. I. Frigyes (13771387) korai halála után az öccse, V. Marián (1378/791407) uralkodott, és miután I. Eleonóra pestisben meghalt, az özvegye, Brancaleone Doria kormányzott a fia nevében, aki túlélte a fiát.

Mivel V. Marán nem nősült meg, és gyermekei nem születtek, így örökölhette a trónt Eleonóra húgának, Atboreai Beatrix (1343 körül–1377) hercegnőnek az unokája, Vilmos az unokatestvére halála után 1407-ben, akit I. Vilmos néven 1409. január 13-án Oristanóban királlyá koronáztak. Beatrix IX. (VII.) Imre (?–1388) narbonnei algrófhoz ment feleségül, és hét gyermekük született, köztük Vilmos apja, I. Vilmos, Narbonne algrófja.

Gyermekei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. A szárd államok élén a király vagy a judex állt, szárdul: giuighe/re, franciául: juge, olaszul: giudice/re, katalánul: jutge, spanyolul: juez, latinul: iudex/rex Arboreae. A iudex/judex ugyan a latinban (igazságszolgáltató) bíró jelentéssel bírt, azonban funkciójában uralkodói (végrehajtó és törvényhozó) hatalommal is rendelkezett, így a helyi változatban a király szinonímiája volt. A városbíró vagy községi bíró a középkori államok egy részében egészen az újkorig, de Magyarországon még a XX. század közepéig is egyes esetekben a város legfőbb politikai vezetője volt, azaz mai értelemben a polgármester.
  2. Gallura, Kalaris (Cagliari) és Torres (Logudoro) mellett a négy (hűbéres) királyság (judikátus) egyike.
  3. Rocabertí, In: Joan Carreras i Martí és Jesús Giralt (főszerk.): Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven), Barcelona: Grup Enciclopèdia Catalana (1967–2009). Hozzáférés ideje: 2020. február 6. 
  4. Jérica a valenciai város spanyol neve, katalánul: Xèrica és aragóniai nyelven (nyelvjárásban) Exerica.
  5. Cocentaina és Planes a Valenciai Királyság városai.

Források szerkesztés

  • Guillem II de Narbona, In: Joan Carreras i Martí és Jesús Giralt (főszerk.): Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven), Barcelona: Grup Enciclopèdia Catalana (1967–2009). Hozzáférés ideje: 2020. február 6. 
  • Hug II d’Arborea, In: Joan Carreras i Martí és Jesús Giralt (főszerk.): Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven), Barcelona: Grup Enciclopèdia Catalana (1967–2009). Hozzáférés ideje: 2020. február 6. 
  • Lassú István. Az Olasz státusoknak statistikai, geographiai, és históriai leirások (magyar nyelven). Buda: A Magyar Királyi Universitás betűivel (1830). Hozzáférés ideje: 2020. február 6. 
  • Mattone, Antonello. Eleonora d'Arborea, In: Mario Caravale (szerk.): Dizionario Biografico degli Italiani Vol 42 (olasz nyelven), Róma: Istituto della Enciclopedia Italiana (1993). Hozzáférés ideje: 2020. február 6. 
  • Mattone, Antonello. Mariano d'Arborea, In: Mario Caravale (szerk.): Dizionario Biografico degli Italiani Vol 70 (olasz nyelven), Róma: Istituto della Enciclopedia Italiana (2008). Hozzáférés ideje: 2020. február 6. 
  • Nuti, Giovanni. Doria, Brancaleone, In: Mario Caravale (szerk.): Dizionario Biografico degli Italiani Vol 41 (olasz nyelven), Róma: Istituto della Enciclopedia Italiana (1992). Hozzáférés ideje: 2020. február 6. 
  • Putzulu, Evandro. Cubello, Leonardo, In: Mario Caravale (szerk.): Dizionario Biografico degli Italiani Vol 31 (olasz nyelven), Róma: Istituto della Enciclopedia Italiana (1985). Hozzáférés ideje: 2020. február 6. 

További információk szerkesztés

Előző
III. Marián
Arborea királya  
1321/2 – 1335/6
Következő
III. Péter