II. János aragóniai király

aragóniai király

II. János (Medina del Campo, Kasztília, 1398. június 29.[1]Barcelona, 1479. január 19.), ragadványnevei: Hitetlen/Bitorló/Nagy János, spanyolul: Juan II de Aragón, katalánul: Joan II d'Aragó, olaszul: Giovanni II d'Aragona, szicíliai nyelvjárásban: Giuvanni II di Aragona, szárdul: Giuanne II de Aragona, kasztíliai királyi herceg (infáns) a születésétől és aragón királyi herceg (infáns) 1412-től. 1425-től Navarra királya a felesége jogán, 1458-tól Aragónia, Szicília, Szardínia, Mallorca, Valencia királya és Barcelona grófja. A Trastámara-ház tagja. Candale-i Anna magyar királyné dédapja.

II. János
Aragóniai János
Trastámara János
Kasztíliai János
Roland de Mois: II. János, XVI. század, Madrid
Roland de Mois: II. János, XVI. század, Madrid

Ragadványneve Bitorló János, Hitetlen János, Nagy János
Navarra Királyság királya iure uxoris
Juan II/Joanes II.a
Uralkodási ideje
1425. szeptember 8.
(iure uxoris (a felesége jogán)
a feleségével, társuralkodó)
1441. április 1.
(egyeduralkodó, trónbitorló)
1479. január 19.
KoronázásaPamplona (baszkul: Iruñea)
1429. május 15. (a feleségével együtt)
Elődje I. (Évreux-i) Blanka
Utódja I. (Aragóniai) Eleonóra
Aragóniai Királyság királya
Juan II/Joan II
Uralkodási ideje
1458. június 27. 1479. január 19.
Koronázásanem koronázták meg
Örököse Vianai Károly
Elődje V. (Nagylelkű) Alfonz
Utódja II. (Katolikus) Ferdinánd
Szicíliai Királyság királya
Giovanni II
Uralkodási ideje
1458. június 27. 1479. január 19.
Koronázásanem koronázták meg
Örököse Vianai Károly
Elődje I. (Nagylelkű) Alfonz
Utódja II. (Katolikus) Ferdinánd
Szicíliai Királyság kormányzója (alkirálya, vikáriusa)
Giovanni d'Aragona
Uralkodási ideje
1415. április 15. 1420
Elődje Navarrai Blanka
Utódja ?
Életrajzi adatok
Uralkodóház Trastámara-ház
Született 1398. június 29.
Medina del Campo, Kasztília
Elhunyt 1479. január 19. (80 évesen)
Barcelona
NyughelyePoblet-kolostor
1479. február 11.
Édesapja I. Ferdinánd aragóniai király, Kasztília régense (1380–1416)
Édesanyja Kasztíliai Eleonóra, Alburquerque grófnője (1374–1435)
Testvére(i)
Házastársa 1. I. (Évreux-i) Blanka navarrai királynő (1387–1441)
Házastársa 2. Juana Enríquez aragón és navarrai királyné (1425/30–1468)
Gyermekei 1. feleségétől:
1. Károly (1421–1461)
2. Johanna (1423–1425)
3. Blanka (1424–1464)
4. Eleonóra (1426–1479)
2. feleségétől:
5. Eleonóra (1447/48–fiatalon)
6. Ferdinánd (1452–1516)
7. Johanna (1454–1517)
8. Mária (1455 körül–fiatalon)
Ágyasaitól:
9. Alfonz (1417–1495)
10. János (1429–1475)
11. Alfonz (megh. fiatalon)
12. Ferdinánd (–1452)
13. Mária (megh. fiatalon)
14. Eleonóra
15. Ferdinánd
16. Henrik
A Wikimédia Commons tartalmaz II. János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Infánsként szerkesztés

Kasztíliai infánsként látta meg a napvilágot, de a kasztíliai trón elnyerésére nagyon kis esélye volt, hiszen apja csak a másodszülött herceg volt Kasztíliában, és ő is apja másodszülött gyermeke volt. Ennek ellenére egész életét a kasztíliai királyi cím megszerzésének a vágya hajtotta, amely sosem teljesedett be számára, de fia, II. Ferdinánd aragóniai király még az ő életében mint I. Izabella kasztíliai királynő férje 1475-ben a Cortestől elnyerte a kasztíliai királyi címet. Gyermekként arra is csak csekély esélye lehetett, hogy valaha király lehet belőle, de első házassága révén, melyet Blanka navarrai trónörökössel kötött 1420-ban, felesége trónra léptekor ő is elnyerte a királyi címet. Apja, I. Ferdinánd aragóniai király 1412-ben megnyerte az aragón örökösödési háborút, és ezzel ő is aragón infáns lett. Anyja Kasztíliai Eleonóra, Alburquerque grófnője volt.

Apja 1414-ben, aragón királlyá koronázásakor a Peñafiel grófja címet adományozza neki. 1415. január 4-én eljegyezték a nála 25 évvel idősebb II. Johanna nápolyi királynővel, majd apja kinevezte a Szicíliai Királyság kormányzójává (alkirályává), és 1415. április 15-én Palermóban át is vette a hivatalát.[2] Ekkor ismerkedett meg jövendőbelijével, a nála 11 évvel idősebb Navarrai Blankával, Szicília özvegy királynéjával, aki addig a régensi teendőket látta el a szigetországban. A nápolyi királynővel, II. Johannával való eljegyzése hamarosan felbomlott, és a nővére gyermektelen halálával navarrai trónörökössé előlépett Blankával jegyezték el. 1420. június 18-án Pamplonában megtartották az esküvőt, és így ő is a királyi cím várományosa lett. 1421. május 29-én megszületik a trónörökös pár fia, Károly herceg, aki nagyapjától, III. Károly navarrai királytól a Viana hercege címet kapja, és a navarrai trónöröklési rendben a második helyre kerül, háttérbe szorítva apját, aki csak felesége életében jogosult a királyi címre apósa végrendelete szerint.

Navarra királya szerkesztés

1425. szeptember 8-án meghalt III. Károly navarrai király, és trónra lépett lánya, I. Blanka, így János is Navarra királya lesz felesége jogán II. János néven. Számára a navarrai királyi cím csak egy ugródeszkát és pénzügyi forrást jelent a kasztíliai királyi cím elnyeréséhez, mely küzdelemben mind unokatestvére és sógora, II. János kasztíliai király, mind pedig öccse, Henrik, Villena hercege, aki a kasztíliai király egyik nővérét vette feleségül, az útjában állt. 1429. május 15-én koronázták meg a királyi párt Pamplonában navarrai királlyá.[1]

Gyermekei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b L. Anthony (1931: 9).
  2. Lásd Agnello (2012 :43).
  3. Katalánul és hivatalosan: Girona, spanyolul: Gerona.
  4. A hercegség a Valenciai Királyságban helyezkedett el, amelynek a névadója Vilahermosa del Río település volt. Katalánul: Vilafermosa.

Irodalom szerkesztés

  • Agnello, Giuseppe. Urbs fidelissima. Il governo di Siracusa durante la Camera reginale (1282–1536) [archivált változat], doktori értekezés (olasz nyelven), Catania: Università di Catania. Facoltà di Lettere e Filosofia (2012). Hozzáférés ideje: 2015. szeptember 23. [archiválás ideje: 2015. szeptember 25.] 
  • Anthony, Raoul. Identification et Étude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar (francia nyelven). Párizs: Masson (1931). Hozzáférés ideje: 2015. szeptember 23. 
  • Schwennicke, Detlev: Die Könige von Aragón 1412–1555 a. d. H. Trastamara des Stammes Burgund-Ivrea, 1412–1458 und 1468–1555 Könige von Sizilien, 1428–1458 und 1502–1555 Könige von Neapel, 1474–1555 Könige von Kastilien und León, 1492–1555 Könige von Granada, Reyes de las Islas y Tierras Firme del Mar Océano etc., In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäischen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 66., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.

További információk szerkesztés

Előző
V. (Nagylelkű) Alfonz
Aragónia királya  
1458 – 1479
Következő
II. (Katolikus) Ferdinánd
Előző
I. (Nagylelkű) Alfonz
Szicília királya  
1458 – 1479
Következő
II. (Katolikus) Ferdinánd
Előző
III. (Nagylelkű) Alfonz
Valencia királya  
1458 – 1479
Következő
II. (Katolikus) Ferdinánd
Előző
II. (Nagylelkű) Alfonz
Mallorca királya  
1458 – 1479
Következő
II. (Katolikus) Ferdinánd
Előző
II. (Nagylelkű) Alfonz
Szardínia királya  
1458 – 1479
Következő
II. (Katolikus) Ferdinánd
Előző
IV. (Nagylelkű) Alfonz
Barcelona grófja  
1458 – 1479
Következő
II. (Katolikus) Ferdinánd
Előző uralkodó:
I. Blanka
Navarra uralkodója
1425 – 1479
 
Következő uralkodó:
I. Eleonóra