Wikipédia

II. János pápa

56. pápa

II. János (latinul: Ioannes), (kb. 470 – 535. május 8.) volt a neve a történelem 56. pápájának 533. január 8-tól haláláig. Rövid, mindössze kétéves pontifikátusa alatt igazán nem volt alkalom arra, hogy megmutassa igazi uralkodói arcát. A ravennai udvar viszont egyre nagyobb befolyással bírt a pápai ügyekben.

II. János pápa
a katolikus egyház vezetője
Johannes II.jpg
Eredeti neve Mercurius
Született 470 k.
Róma
Megválasztása 533. január 8.
Pontifikátusának
vége		 535. május 8.
Elhunyt 535. május 8.
Róma
Előző pápa
Következő pápa
II. Bonifác
I. Agapét
A Wikimédia Commons tartalmaz II. János pápa témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Rómában született, apját Projectusnak hívták. Felsőbb hivatást választott magának, és pár év múltán a Coelius hegy lejtőin fekvő Szent Kelemen-bazilika presbitere lett. Később innen Rómába került, ahol a gót uralkodókat támogató klerikus csoport tagja lett. Az eddigi kutatások alapján ő az első pápa, aki eredeti nevét megváltoztatta pápává választása után. Eredetileg Mercuriusnak hívták.

Miután II. Bonifác pápa meghalt, a városban a gót és bizánci párt három hónapos vitában próbálta kinevezni az új pápát. Ezalatt a három hónap alatt egyre féktelenebb méreteket öltött a szimónia, vagyis az egyházi értékek, vagyontárgyak és szent ereklyék eladása (később a szimónia az egyházi méltóságok megvásárlására is kiterjedt). A pápai kincstárat a befolyásos püspökök és főpapok hívek és támogatók toborzására használta fel. Végül aztán a hosszúra nyúló vitának Athalarik gót király vetett véget, és a szenátussal együtt nyomást gyakorolva a választókra II. Jánost hozta ki győztesül. Így a pápaság intézménye még szorosabb viszonyba került a gót állammal.
Az új pápa első dolga volt, hogy a királyt és a szenátust megkérje, hogy a szimónia ellen védjék meg az egyházat. Így született meg a római szenátus utolsó ismert határozata 533 második felében. Ez tiltotta a szimónia minden formáját pápaválasztás idején. Athalarik is megerősítette ezt a határozatot majd márványba vésette, és a Szent Péter-bazilika átriumában állíttatta fel.

Bizánc élére közben új császár került, I. Justinianus személyében. Az új uralkodó hűségéről biztosította Jánost, és egyúttal felhívta figyelmét a birodalmában ismét felújuló Szentháromság-tani vitákra. A vita Hormiszdasz pápa formulájának egyik sorából indult ki, amelyet úgy is lehet értelmezni, hogy a Szentháromságból csak a Fiú volt megfeszítve, de mivel a Szentháromság egy és oszthatatlan, ez elvileg nem helytálló. A vitát lezárandó I. Justinianus egy formulát adott ki, amelyben a monofiziták megnyerése volt legfőbb célja. Az úgynevezett theopaszkhita formulát János elfogadta, és ezzel lezárta a már hosszú ideje fel-fellángoló Szentháromság körüli vitákat. Azonban a pápa döntését nem fogadta el mindenki. Az Acoemetae szerzetesek (vagy más néven éber szerzetesek) elutasították a theopaszkhita formulát, és eszerint élték életüket. 534. március 24-én János kiközösítette őket az egyházból.

Galliában is akadt teendője a pápának. Az ottani klérus ugyanis értesítette János hivatalát Contumeliosus, a Provence tartománybeli Riez püspökének visszaéléseiről és bűncselekményeiről. János a galliai püspököknek azt írta vissza, hogy zárják be egy kolostorba Contumeliosust, és amíg nem áll helyre a riez-i egyházmegye rendje, addig az arles-i püspök fennhatóságát terjesztette ki erre a területre.
535-ben 270 afrikai püspök gyűlt össze Karthágóban egy zsinaton, amelynek legfontosabb kérdése az volt, hogy mi legyen a sorsa azoknak a püspököknek, akik a vandálok uralma alatt megtagadták vallásukat, és az arianista tanok követőivé lettek. A zsinat kikérte II. János véleményét is, azonban a pápa 535. május 8-án váratlanul meghalt. Hamvait a Szent Péter-bazilikában helyezték el.

MűveiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés


Előző pápa:
II. Bonifác
Római pápa
533 – 535		 
 Következő pápa:
I. Agapét
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=II._János_pápa&oldid=23134423”