Kambúdzsija perzsa király
Kambúdzsija (óperzsal: 𐎣𐎶𐏍𐎩𐎡𐎫, ka-ma-bū-ja-i-ya, normalizált alakja Kambūjiya, ógörögül: Καμβύσης, azaz II. Kambüszész, latinul: Cambyses), (Kr. e. 558 – Kr. e. 522 júliusa) akhamenida uralkodó, II. Kurus (Kürosz) legidősebb fia, Kr. e. 529-től utóda.
| Kambúdzsija | |
 | |
| Perzsia királya | |
| Uralkodási ideje | |
| Kr. e. 529 – Kr. e. 522 | |
| Elődje | II. Kurus |
| Utódja | Bardíja |
| Egyiptom fáraója | |
| Uralkodási ideje | |
| Kr. e. 525 – Kr. e. 522 | |
| Elődje | III. Pszammetik |
| Utódja | Bardíja |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Akhaimenida-ház |
| Született | Kr. e. 558 Ekbatana |
| Elhunyt | Kr. e. 522 júliusa (36 évesen) Ekbatana |
| Nyughelye | Paszargadai |
| Édesapja | II. Kurus |
| Édesanyja | Perzsiai Kasszandané |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kambúdzsija témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
II. Kambüszész hatalmát önkényúrként gyakorolta. Az ellene lázadókat leverte, és megölette testvérét, Bardíját is. Széles koalíciót hozott létre, és arab, föníciai és görög segítséggel megtámadta Egyiptomot.
Élete szerkesztés
Egyiptom elfoglalását még apja, Kurus tervezte el. Célja az volt, hogy megbosszulja Amanitól, Egyiptom királyától elszenvedett sérelmeit.[1] Megtámadta Egyiptomot és el is foglalta[1] Kr. e. 525-ben; a peluszioni csatában és Memphisz mellett aratott győzelmet Egyiptom felett.
Egyiptom után Etiópia ellen indult, de élelmiszerei elfogytak és így kénytelen volt visszatérni.[1]
Ezután szerencsétlenségek sora következett: a líbiai pusztán átvonuló sereg a homokba fulladt, a Karthágó ellen tervezett hadjárat pedig terv maradt, mivel a föníciaiak nem akartak vele – saját gyarmatvárosuk ellen – szövetségre lépni.[1]
Kambúdzsija az elszenvedett kudarc miatti haragjában az egyiptomi templomok pusztításába kezdett, megölette apisukat és kivégeztette papjaikat is.[1]
Kr. e. 522-ben a tartományokban lázadás tört ki, melynek letörése végett Kambüszész oda sietett. Elinduláskor épp a lovára akart ülni, amikor kardjába botlott és halálosan megsebesítette magát.[1]
A katonai vezetők azonban megmentették Perzsiát a széthullástól. Közülük lépett elő I. Dárajavaus, aki alatt a birodalom fénykorát élte.
Krónika szerkesztés
Marcus Iunius Iustinus így ír Kambüszészről (Világkrónika, I:IX):
„IX. Utána fia, Cambyses következett, aki atyja birodalmához Egyiptomot is hozzácsatolta, de felháborodva az egyiptomiak babonáin, Apisnak és a többi istennek is leromboltatta a templomait. (Kr. e. 525) Hammon leghíresebb templomának elfoglalására is küldött egy sereget, amelyet homokvihar lepett meg, és megsemmisült. Ezután álmában látta, hogy testvére, Mergis fog uralkodni. Eme álomlátástól megrémülve nem habozott a szentségtörések után még testvérgyilkosságot is elkövetni. Nehéz volna elgondolni, hogy övéinek kegyelmezzen az, aki a vallás megvetésével még az istenek ellen is garázdálkodott. E kegyetlen szolgálatra barátai közül egy mágust, név szerint Gometest szemelte ki. Eközben azonban maga pusztult el, súlyosan megsebesülve combján a saját maga kirántotta kard által, így bűnhődött meg részint a testvérgyilkosság elrendeléséért, részint a szentségtörés elkövetéséért.[2]”
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c d e f Bokor József (szerk.). Kambyses, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2007. január 11.
- ↑ Marcus Iunianus Iustinus: Világkrónika a kezdetektől Augustusig: Fülöp királynak és utódainak története. Szerk. Adamik Lajos, ford. Horváth János. Békéscsaba: Helikon Kiadó. 1992. ISBN 963 208 056 4 , 18. oldal
| Előző uralkodó: II. Kurus |
|
Következő uralkodó: Bardíja |
| Előző uralkodó: III. Pszammetik |
|
Következő uralkodó: Bardíja |
