II. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem

moszkvai nagyfejedelem
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. június 25.

II. Vaszilij vagy Vak Vaszilij (oroszul: Василий II Васильевич Тёмный "Vaszilij Vaszilijevics Tyomnij"), (1415. március 10.1462. március 27., Moszkva[1]) moszkvai nagyfejedelem 1425-től kisebb megszakításokkal haláláig.

II. Vaszilij

Moszkva nagyfejedelme
Uralkodási ideje
1425 1433. április 25.
ElődjeI. Vaszilij
UtódjaII. György
Moszkva nagyfejedelme
Uralkodási ideje
1434. március 31. június 5.
ElődjeII. György
UtódjaII. György
Moszkva nagyfejedelme
Uralkodási ideje
1434 1445. július 7.
Elődje(III.) Vaszilij
UtódjaII. Dimitrij
Moszkva nagyfejedelme
Uralkodási ideje
1445. október 26. 1446. február 12.
ElődjeII. Dimitrij
UtódjaII. Dimitrij
Moszkva nagyfejedelme
Uralkodási ideje
1447. február 17. 1462. március 27.
ElődjeII. Dimitrij
UtódjaIII. Iván
Életrajzi adatok
UralkodóházRurik-dinasztia
Született1415. március 10.
Moszkva
Elhunyt1462. március 27. (47 évesen)
Moszkva
NyughelyeArkangyalok székesegyháza, Moszkva
ÉdesapjaI. Vaszilij
ÉdesanyjaLitvániai Zsófia
Testvére(i)Anna of Moscow
HázastársaMaria of Borovsk
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Vaszilij témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tízéves volt, amikor édesapja, I. Vaszilij utódjának nyilvánította, a fejedelmi trónt azonban nagybátyja György, valamint unokatestvérei Kancsal Vaszilij és Dimitrij Semjaka is meg akarták szerezni.[1] Hosszú, elkeseredett és zűrzavaros örökösödési harc kezdődött; Vaszilijt 1434-ben György, 14461447-ben Dimitrij taszította le a trónról, aki 1446-ban meg is vakította Vaszilijt.[1] Vaszilij 1447-ben visszaszerezte trónját és még 15 évig kormányozta a Moszkvai Nagyfejedelemséget.[1]

Az elhúzódó viszályok csak 1452-ben értek véget, a nagyfejedelemség azonban Vaszilij uralkodása alatt is terjeszkedett és erősödött.[1] Az orosz egyház, amelynek metropolitái Moszkvát támogatták, kinyilvánította, hogy független a konstantinápolyi pátriarkátustól, az állam pedig fokozatosan bekebelezte a szomszédos fejedelemségeket; a Rjazanyi Nagyfejedelemség fölött 1447-ben, Vjatka (ma: Kirov) városa fölött 1460-ban szerzett fennhatóságot.[1] Vaszilij a terjeszkedést külföldi beavatkozás nélkül kívánt folytatni, ezért 1449-ben megnemtámadási szerződést kötött Litvániával.[1] Az ország déli és keleti határa mentén élő tatár hordákkal nem sikerült elkerülni az összeütközéseket.[1] Egyiküket 1451-ben Moszkva alól verték vissza.[1] A nagyfejedelem azonban tatárokat fogadott az udvarába, s 1462-ben létrehozott egy vazallus hordát, a Kaszimovi Kánságot, majd rábízta a keleti határok védelmét.[1] Bár a tatár kán formálisan Vaszilij hűbérura maradt, a nagyfejedelemnek sikerült visszaszorítania tényleges befolyását.[1]

  1. a b c d e f g h i j k Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4  , 667. oldal

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés


Előző uralkodó:
I. Vaszilij
Következő uralkodó:
III. Iván