III. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg

mecklenburg–schwerini nagyherceg

III. Frigyes Ferenc (németül: Friedrich Franz III., teljes nevén: Frigyes Ferenc Pál Miklós Ernő Henrik, németül: Friedrich Franz Paul Nikolaus Ernst Heinrich; Ludwigslust, 1851. március 19. – Cannes, 1897. április 10.), Mecklenburg–Schwerin negyedik nagyhercege. Asztmája következményeként uralkodása majdnem egész ideje alatt a Genfi-tónál, Palermóban, Baden-Badenban és Cannes-ban élt.[1][2]

III. Frigyes Ferenc

Mecklenburg–Schwerini nagyherceg
Uralkodási ideje
1883- április 15. 1897. április 10.
(13 év, 11 hónap, 26 nap)
ElődjeII. Frigyes Ferenc
UtódjaIV. Frigyes Ferenc
Életrajzi adatok
UralkodóházMecklenburg–Schwerini
Született1851. március 19.
Ludwigslust
Elhunyt1897. április 10. (46 évesen)
Cannes
NyughelyeHelenen-Paulownen-Mausoleum
ÉdesapjaII. Mecklenburg–Schwerini Frigyes Ferenc nagyherceg
ÉdesanyjaReuss–Köstritzi Auguszta
Testvére(i)
HázastársaAnasztaszija Mihajlovna Romanova nagyhercegnő
GyermekeiAlexandrina dán királyné
IV. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg
Cecília névleges német császárné, porosz királyné
Vallásevangélikus
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Frigyes Ferenc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
 
Frigyes Ferenc herceg és Anasztaszija Mihajlovna Romanova nagyhercegnő 1880-ban, eljegyzési fényképükön

Frigyes Ferenc 1851. március 19-én született a ludwigslusti kastélyban II. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg és felesége, Auguszta első fiaként.

Frigyes Ferenc 1866 és 1870 között egy drezdai iskolán és 1873-ig a bonni egyetemen tanult.

1878-ban Frigyes Ferenc utazott Tifliszbe, hogy megkérje Anasztaszija nagyhercegnő kezét. „A herceg – mindent tekintetbe véve – igen szeretetreméltó személy volt”,[3] és Anasztaszija Mihajlovna beleszeretett. 1879. január 24-én a Téli Palotában tartották az ortodox keretek között lezajlott menyegzőt, melyet egy protestáns követett.

Frigyes Ferenc és felesége az esküvőt követően hazautaztak Szentpétervárról; február 8-án érkeztek meg Schwerinbe. A friss házasok a Marienpalaisban alakítottak ki otthont.

Anasztázia hamar áldott állapotba került, házasságuk első évében született meg első gyermekük, Alexandrina hercegnő (1879–1952), házassága révén dán királyné lett. Frigyes Ferenc gyenge egészsége lehetővé tette a pár számára, hogy a lehető legkevesebb időt töltse Schwerinben, különböző gyógykúrákban és meleg éghajlatú vidékekre tett utazásokban találva meg a mentséget. A nagyhercegnő óhajára hosszú heteket töltöttek Oroszországban, emellett kedvelt úticéljaik közé tartozott Franciaország és Olaszország.

A házaspár éppen Palermóban üdült, mikor világra jött második gyermekük, az édesapja után elnevezett Frigyes Ferenc herceg (1882–1945).

1886-ban, Frigyes Ferenc és Anasztázia utolsó gyermekének, Cecília hercegnőnek (1886–1954), házassága révén porosz és német trónörökösné lett, világra jötte után a nagyhercegi pár minden télen Cannes-ba költözött. A nagyherceg itáliai stílusban, Villa Wenden néven palotát emeltetett számára, ami 1889-re készült el teljesen.

1897. április 10-én elhunyt Frigyes Ferenc egy baleset következtében, ám Schwerin lakosainak körében az a rosszindulatú pletyka terjedt el, hogy tulajdon felesége gyilkolta meg. A nagyherceg halálakor a felesége éppen egy bálon vett részt, s csak hazaérkezve értesült a tragédiáról. Anasztázia nagyhercegné őszintén meggyászolta férjét, egyik udvarhölgyének ezt mondta: „elvesztettem a legjobb barátomat.”[4]

  1. Bernd Kasten – Mathias Manke – René Wiese: Die Großherzöge von Mecklenburg: Friedrich Franz III. Der ferne Fürst. (németül) Rostock: Hinstorff Verlag. 2015. 103. o.  
  2. Valentina Grigorian: Die Romanows und die Mecklenburger Fürsten, Treue Pflegerin an vielen kranken Tagen: die Zarennichte Anastasia, Großherzogin von Mecklenburg-Schwerin. Verlag Demmler, Schwerin 2007, S. 114 f.
  3. Zeepvat; 136. oldal
  4. I have lost my best friend.” Domin, Marie-Agnes: Anastasia Mikhailovna Romanova, Editions Atlantica, 2002, ISBN 2-84394-546-1; 57. oldal

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Friedrich Franz III. (Mecklenburg) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.