III. Miksa osztrák főherceg

osztrák főherceg
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. április 10.

III. Miksa (Bécsújhely, 1558. október 12.Bécs, 1618. november 2.), osztrák főherceg, a Német Lovagrend nagymestere (Maximilian der Deutschmeister).

III. Miksa osztrák főherceg
Maximilian von Östterreich

RagadványneveMaximilian der Deutschmeister
Tirol hercegesített grófja
Uralkodási évei1590 – 1618
ElődjeII. Ferdinánd
UtódjaV. Lipót
Német Lovagrend nagymestere
Uralkodási évei1590 – 1618
ElődjeHeinrich von Bobenhausen
UtódjaKároly József főherceg
Hátsó-Ausztria főhercege
Uralkodási évei1602 – 1618
ElődjeII. Ferdinánd
UtódjaV. Lipót
Életrajzi adatok
UralkodóházHabsburg-ház
Született1558. október 12.[1]
Bécsújhely
Elhunyt1618. november 2. (60 évesen)[2]
Bécs[3]
Nyughelyeinnsbrucki dóm
ÉdesapjaII. Miksa német-római császár
ÉdesanyjaHabsburg Mária infánsnő
Testvére(i)
III. Miksa osztrák főherceg aláírása
III. Miksa osztrák főherceg aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Miksa osztrák főherceg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Származása, ifjúkora

szerkesztés

Miksa főherceg édesapja II. Miksa német-római császár, magyar és cseh király volt, édesanyja spanyolországi Mária hercegnő, V. Károly német-római császár leánya. Miksa szüleinek ötödik fiaként született Bécsújhelyen, Jagelló Anna magyar királyné unokájaként.

Bátyjához, Mátyáshoz hasonlóan Bécsben nevelkedett, amely város - II. Fülöp udvarához képest - felekezetileg sokkal nyitottabb volt, ami részben politikai érdeklődésére is hatással volt.

Uralkodása

szerkesztés

1585-től ő volt a Német Lovagrend koadjutora, majd 1590-től nagymestere (németül: Grossmeister des Deutschen Ordens)[4] és a Porosz Hercegség kormányzója. Poroszország nagy részét eddigre szekularizálták azóta, hogy a Német Lovagrend nagymestere évtizedekkel korábban áttért a protestáns hitre.

Miksa Jagelló Annának, II. („Dobzse”) Ulászló magyar király leányának az unokája volt. Ulászlónak IV. Kázmér lengyel király volt az apja, aki a Piast-ház őseitől és Jogailatól, valamint annak ősapáitól a litván nagyhercegektől származott. Ezért jelölték Miksát 1587-ben a Lengyel–Litván Perszonálunió uralkodójává, az előző lengyel király, Báthory István halála után. A választók azonban egy másik jelölt, III. (Vasa) Zsigmond svéd herceg később Lengyel Zsigmond néven király felé hajlottak, aki ilyen szempontból azonos ősöktől származott. Miksa megpróbálta a maga javára dönteni a vitát azzal, hogy sereggel vonult Lengyelországba, ezzel háborút robbantva ki. Ám seregei végül vereséget szenvedtek a byczynai csatában a Jan Zamoyski vezette svéd seregektől. Így tehát Zsigmondot választották meg királynak. Miksát börtönbe vetették és csak V. Szixtusz pápa beavatkozásának köszönhetően engedték szabadon. 1589-ben lemondott minden, a lengyel korona irányába támasztott jogáról. Bátyjának, II. Rudolf császár tétlensége ebben az ügyében hozzájárult rossz hírnevéhez. Ebből kifolyólag 1593-tól 1595-ig Miksa volt kiskorú unokatestvérének, Ferdinándnak, Alsó-Ausztria urának a gyámja. Ebből kifolyólag 1595-ben megtámadta és legyőzte nagybátyjukat, II. (Tiroli) Ferdinánd osztrák főherceget hátsó-ausztriai birtokain, ahol az ellenreformáció támogatójaként lépett fel. Melchior Khlesl menesztésén is munkálkodott, illetve belső-ausztriai Ferdinánd főherceg (a későbbi II. Ferdinánd magyar király) német-római császárrá avatásában is tevékeny szerepet töltött be.

Részt vett a tizenötéves háborúban. 1594-ben Horvátországba vezetett hadjáratot, 1595-ben egy dél-magyarországi hadjáratban vett részt. 1596-97-ben ő volt a magyarországi császári hadak főparancsnoka.[5]

A Mátyás és Rudolf közötti viszályban megpróbált közvetíteni. Visszautasította Mátyás javára a választófejedelmek által felajánlott német királyi címet.[5]

Miksa legismertebb hagyatéka a barokk osztrák főhercegi korona, amit az erre kialakított kincstartó fülkében őriztek a klosterneuburgi apátságban, és csak fontos ceremóniákra hozták elő 1835-ig.

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  2. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  3. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  4. Brigitte Hamann (szerk): Habsburg Lexikon. Új Géniusz Kiadó, 1990. 347.
  5. a b Brigitte Hamann (szerk): Habsburg Lexikon. Új Géniusz Kiadó, 1990. 348.
  • Brigitte Hamann (szerk): Habsburg Lexikon. Új Géniusz Kiadó, 1990.


Előző uralkodó:
Heinrich von Bobenhausen
Következő uralkodó:
Károly József főherceg
Előző uralkodó:
II. Ferdinánd
Következő uralkodó:
V. Lipót
Előd:
II. Ferdinánd
hátsó-ausztriai főherceg

(16121618. november 2.)

Utód:
V. Lipót
Előd:
II. Károly
Stájer régens

(15931595)

Utód:
III. (Stájer) Ferdinánd