Főmenü megnyitása

III. Paserienptah

ókori egyiptomi Ptah-főpap

(III.) Paserienptah (p3-šrỉ-n-ptḥ, 'Ptah fia'[2]) (i. e. 90. november 4.i. e. 41. július 13./14.) ókori egyiptomi főpap, Ptah memphiszi főpapja i. e. 76 és i. e. 41. között. Két sztéléje maradt fenn, az egyik az Ashmolean Museumban (Ash. M. 1971/18) található hieroglif írású sztélé, a másik ennek démotikus változata a British Museumban (BM 886). Utóbbiból csak hét töredék maradt fenn.[3]

III. Paserienptah
Született i. e. 90. november 4.
Elhunyt i. e. 41. július 13./14. (48 évesen)
Házastársa Taimhotep
Gyermekei ♀ Heredanh
♀ Bereniké
♀ Heranh Beludzse
♀ Her’an Tapedubaszt
♂ Imhotep-Pedubaszt
SzüleiII. Pedubaszt
Heranh-Beludzse
Tisztség Ptah főpapja
Paserienptah[1]
pAp
t
HnA17
H8 Z5

Sztéléi felirata szerint II. Pedubaszt főpap és Heranh-Beludzse fiaként született X. Ptolemaiosz 25. uralkodási évében (i. e. 90). Apai nagyapja II. Paserienptah főpap, apai nagyanyja Bereniké, aki talán VIII. Ptolemaiosz fáraó lánya volt.[4] Tizennégy évesen, i. e. 76-ban lett főpap. Említi, hogy a szed-ünnepen fontos szerepet játszott. Beszámol alexandriai látogatásáról, ahol a király egy Ízisz tiszteletére rendezett szertartáson vett részt, majd a király memphiszi látogatásáról, majd fia születéséről, melyért ő és felesége, Taimhotep az Óbirodalom idején élt és később évezredeken át istenként tisztelt Imhotephez fohászkodtak.

A sztélé számos címét felsorolja: örökös herceg; Alsó-Egyiptom királyi pecsétőre; az egyetlen társ; az isteni atya; az isten kedveltje; 'szem'-pap; Ptah szolgája; a Fehér Falak [Memphisz temploma] isteneinek papja; Ozirisz nagy istennek, Roszetau urának prófétája; az isten könyvének írnoka; az isten pecsétjének írnoka Ptah birtokán; a könyvtár prófétája; a per-duat prófétája; Ptah írnoka; a szikomorfa úrnőjének [=Hathor] írnoka; Ptah-Tatjenen írnoka; Básztet, Anh-taui úrnőjének írnoka, Szerapisz, az alexandriai Ozirisz és az ő hegyén lévő Anubisz írnoka; Imhotep írnoka; Ptah fia; Banebdzsed fia; első a király tavában; Egyiptom nemese; Felső-Egyiptom királyának szeme; Alsó-Egyiptom királyának füle; ki szívében vágyat őriz birtoka istene iránt; kit a király jobban szeret az ő kedvencénél; nagy szeretetű minden ember szívében; a Két Föld Urának első prófétája; a király hivatalnoka templomaiban; második a király után a dzsed-oszlop felállításánál; bizalmas ügyek felügyelője Roszetauban; bizalmas ügyek felügyelője Alexandria nekropoliszában; bizalmas ügyek felügyelője a megszentelt földön; bizalmas ügyek felügyelője az ő urát rejtő fekete nekropoliszban; bizalmas ügyek felügyelője Ptah birtokán; kinek betekintése van az éggel, földdel és alvilággal kapcsolatos titkos iratokba; minden istenek prófétáinak felügyelője; ki művelt a Két Föld templomai kultuszainak menetében; ki az ősi alsó-egyiptomi Khemmisz megváltásáért küzd; ki látja a nagy istent, aki uralkodójának született; ki zenével megbékíti vad úrnőjét; a kézművesek elöljárója, Paserienptah, az igaz hangú, fia az azonos foglalkozású kézművesek elöljárójának, Pedubasztnak, az igazhangúnak, és a hatalmas Ptah, a templomkörzetétől délre lévő, Anh-taui ura szép szisztrumjátékosának, Heranhnak, az igazhangúnak.[5]

I. e. 65-ben született egy Heredanh nevű leánya (meghalt i. e. 44-ben). I. e. 58. július 25-én vette feleségül a tizennégy éves Taimhotepet, akitől először három lánya született – Bereniké (i. e. 56/55–i. e. 33), Heranh-Beludzse és Her'an-Tapedubaszt –, majd egy fia, Imhotep-Pedubaszt (i. e. 46–i. e. 30), aki később követte a főpapi székben, de fiatalon meghalt.[6] Paserienptah negyvenkilenc évesen hunyt el, egy évvel felesége halála után. VII. Kleopátra uralkodásának 12. évében temették el, i. e. 41. október 1-jén.

ForrásokSzerkesztés

  1. Eve A. E. Reymond: From the Records of a Priestly Family of Memphis. vol.1 Otto Harrassowitz Verlag, 1981. p.170
  2. Hermann Ranke: Die ägyptische Persönennamen. Verlag von J. J. Augustin in Glückstadt, 1935. , p.118
  3. Reymond, op.cit., pp.136, 150
  4. Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3 , p.269
  5. Reymond, op.cit., 146–147
  6. Chris Bennett: Imhotep-Pedubast

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Ptah főpapja:
III. Pedubaszt
Ptah főpapja
i. e. 76–41
Ptah főpapja:
Imhotep-Pedubaszt