III. Szenuszert

egyiptomi fáraó

III. Szenuszert (uralkodói nevén Hakauré; ur.: kb. i. e. 1878i. e. 1839) az ókori egyiptomi XII. dinasztia ötödik fáraója. II. Szenuszert fia. A dinasztia leghatalmasabb uralkodója, valószínűleg egyik ihletője a Hérodotosz által említett legendás Szeszósztrisz alakjának. Több hadjáratot vezetett Núbiába, kiterjesztette Egyiptom határait. Fennmaradt szobrain komornak, gondviseltnek tűnik.[1]

III. Szenuszert
Szenuszret, Szeszósztrisz
előd
egyiptomi fáraó
utód
II. Szenuszert
XII. dinasztia
III. Amenemhat

III. Szenuszert szobra Luxorból
III. Szenuszert szobra Luxorból

Prenomen
<
raxakA kA
kA
>

Hakauré
Ré lelkei megjelentek
Nomen
<
wsrsD21
t
z
n
>

Szenuszert
Uszert [istennő] embere
Apja II. Szenuszert
Anyja I. Henemetnoferhedzset
Főfelesége Meretszeger
Mellékfeleségek II. Henemetnoferhedzset
Nofrethenut
Szithathorjunet (?)
Gyermekei III. Amenemhat
Henemet[…]
Menet
Mereret
Szenetszenebtiszi
Szithathor
Sírja dahsúri piramis vagy abüdoszi sziklasír
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Szenuszert témájú médiaállományokat.
III. Szenuszert határsztéléje a 16. évből (Altes Museum, Berlin)

Családi háttere szerkesztés

II. Szenuszert és nővér-felesége, I. Henemetnoferhedzset fiaként született. Négy felesége közül Meretszeger lehetett az első olyan királyné, aki viselte a főfeleségeknél később hagyományossá váló nagy királyi hitves címet, bár korabeli dokumentumokban nem fordul elő. II. Henemetnoferhedzset férje két szobráról ismert, Nofrethenutot pedig férje piramiskomplexumában temették el. Lehetséges, hogy Szenuszert a testvérét, Szithathorjunetet is feleségül vette.[2]

Bár sehol nem említik vérségi kapcsolatukat, minden bizonnyal a fia a következő fáraó, III. Amenemhat, akivel éveken át társuralkodók voltak.[3] Henemet[…], Menet, Mereret, Szenetszenebtiszi és Szithathor hercegnőket apjuk piramiskomplexumában temették el.[4]

Uralkodása szerkesztés

Déli hódító hadjáratainak elősegítésére újjáépíttette az első kataraktát megkerülő hajózó csatornát.[5][6] Kitolta a birodalom határát Núbia felé, ahol hatalmas erődítményeket építtetett a Nílus mentén, köztük Buhent, Szemnát, Kubánt[7] és Toskát, Uronarti mellett. Legalább négy hadjáratot viselt Núbiába, a 8., 10., 16. és 19. uralkodási évben.[8]

A 8. évben Szemnánál emelt sztéléjén feljegyzi a núbiaiak elleni győzelmeit, melyekkel úgy gondolta, biztonságossá tette a déli határt és megakadályozta, hogy behatoljanak Egyiptomba.[9] Egy másik szemnai sztéléje, mely a 16. év telének 3. hónapjára datált, megemlíti hadjáratait Núbia és Kánaán ellen, és felszólítja utódait, védjék meg a határt. „Tizenhatodik év, tél harmadik hava: a király Hehnél húzta meg birodalma déli határát. Délebbre húztam meg ezt a határt, mint atyáim, hozzátettem ahhoz, amit rám hagytak. Minden fiam, aki megőrzi ezt a határt, melyet felségem meghúzott, valóban felségem fia. Az igaz utód az, aki bajnoka apjának, aki megőrzi nemzőatyja országának határait. De aki elhagyja, aki nem küzd érte, az nem az én fiam, nem éntőlem született. Felségem elkészíttette képmását ennél a határnál, melyet felségem meghúzott, hogy őrizd meg, hogy küzdj érte.”[10] Utolsó hadjárata kevésbé volt sikeres, mert seregeinek vissza kellett vonulnia, hogy a Nílus hirtelen megemelkedő vízszintje miatt ne essenek csapdába ellenséges területen.[11] Szemnában a későbbi időkben istenként tisztelték.[12]

Templomot építtetett Abüdoszban és Medamudban is.[13] Udvartartásából megemlítendőek Szobekemhat, Nebit és Hnumhotep vezírek, valamint Ihernofret abüdoszi kincstárnok.

Egy Berlinben őrzött papirusz szerint III. Szenuszert huszadik uralkodási éve megegyezik III. Amenemhat első évével. Ez bizonyítja, hogy társuralkodásuk ebben az évben kezdődött. Josef W. Wegner említ egy, a 39. uralkodási évet említő hieratikus feljegyzést egy mészkőtömbön Szenuszert halotti templomából.[14] Mivel valószínűtlen, hogy III. Amenemhat csaknem négy évtizeddel trónra lépése után még mindig apja templomának befejezésén dolgozott, valószínű, hogy III. Szenuszert 39 évig uralkodott, ebből az utolsó húsz évben társuralkodóként fiával. Mivel az építkezés Szenuszerthez fűződött, az ő uralkodási évét tüntették fel itt, nem fia 20. évét.

Sírjai szerkesztés

Piramisa Dahsúrban épült.[15] A 105 négyzetméter alapterületű, 78 méter magas piramis különböző méretű vályogtéglákból épült, a sírkamra falait gránit borította. A sírkamra fölötti tehermentesítő kamrát öt pár, egyenként harminctonnás mészkőgerenda fedte le. A temetkezés komplexumhoz a fáraó piramisán kívül hét kisebb királynéi piramis és egy templom tartozott, utóbbi azonban mára elpusztult.[16]

Egy álsírnak tartott sziklasírt is építtetett Abdzsuban, amely komplexum az ókori Egyiptom egyik legnagyobb alapterületű építménye, mintegy 900×250 méteres területen terjeszkedik. Ma már egyre valószínűbb, hogy nem a piramisban, hanem ebben temették el végül.

Név, titulatúra szerkesztés

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
G5
nTrxprw
 
Netjerheperu
Isteni alakú
Nebti-név
G16
nTrmswt
Netjermeszut
Isteni születésű
Arany Hórusz-név
G8
xpr
Heper
Az arany Hórusz megtestesült
Felső‑  és Alsó‑Egyiptom királya
M23L2
 
raxakA kA
kA
 
Hakauré
Ré lelkei megjelentek
Ré fia
G39N5
 
 
wsrsD21
t
z
n
 
Szenuszert
Uszeret [istennő, „az erős”] embere

Jegyzetek szerkesztés

  1. Robert G. Morkot, The Egyptians: An Introduction, Routledge 2005, p.14
  2. Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3 , pp.96–97, 99
  3. Dodson & Hilton, op.cit., p.95
  4. Dodson & Hilton, op.cit., p.96–98
  5. Kákosy 113. o.
  6. J. H. Breasted, Ancient Records of Egypt, Part One, Chicago 1906, §§642-648
  7. Hajnóczy Gyula: Az egyiptomi építészet. In: Hajnóczy Gyula: Az építészet története — Ókor. Második kiadás, Tankönyvkiadó Bp., 1969, p. 119–120.
  8. J. H. Breasted, Ancient Records of Egypt, Part One, Chicago 1906, §§640-673
  9. J.H. Breasted, §652
  10. Miriam Lichtheim, Ancient Egyptian literature: a Book of Readings, Berkeley CA, University of California Press, 1973. pp.119-120
  11. szerk.: Shaw, Ian: Az ókori Egyiptom története. Debrecen: Gold Book Kiadó. Fordította: Kmilcsik Ágnes (2004). ISBN 963-425-022-X , p.182
  12. Peter Clayton, Chronicle of the Pharaohs, Thames & Hudson Ltd, (1994),p.86
  13. Senusret (III) Khakhaure
  14. Josef Wegner, The Nature and Chronology of the Senwosret III–Amenemhat III Regnal Succession: Some Considerations based on new evidence from the Mortuary Temple of Senwosret III at Abydos, JNES 55, Vol.4, (1996), pp.251
  15. Katheryn A. Bard, Encyclopedia of the Archaeology of Ancient Egypt, Routledge 1999, p.107
  16. Mark Lehner: The Complete Pyramids. London, Thames and Hudson (1997) p.177-9 ISBN 0-500-05084-8.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz III. Szenuszert témájú médiaállományokat.
Előző uralkodó:
II. Szenuszert
Egyiptom uralkodója
i. e. 19. század
XII. dinasztia
 
Következő uralkodó:
III. Amenemhat