III. Szvjatoszláv kijevi nagyfejedelem

III. Szvjatoszláv Vszevolodovics (oroszul: Святослав III Всеволодович), (kb. 1123 – 1194. július 24.) kijevi nagyfejedelem 1173-ban, 1176-tól 1181-ig és 1181-től haláláig.

III. Szvjatoszláv
Kijev nagyfejedelme
Uralkodási ideje
1173 ? – 1173 ?
Elődje	II. Rurik
Utódja	II. Jaroszláv
Kijev nagyfejedelme
Uralkodási ideje
1177 – 1180
Elődje	I. Roman
Utódja	II. Rurik
Kijev nagyfejedelme
Uralkodási ideje
1182 – 1194
Elődje	II. Rurik
Utódja	II. Rurik
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Rurik-dinasztia
Született	1116 Csernyihiv
Elhunyt	1194. július 24.
Édesapja	II. Vszevolod
Édesanyja	Agatha Msztyiszlavna
Testvére(i)	Yaroslav II Vsevolodovich Zvenislava of Tjernihiv
Házastársa	Maria of Polotsk
Gyermekei	Vladimir III Svyatoslavich Oleg III Svyatoslavich Mstislav II Svyatoslavich Gleb Svyatoslavich IV. Vszevolod kijevi nagyfejedelem Boleslava Svyatoslavovna
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Szvjatoszláv témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ifjúsága

Szvjatoszláv II. Vszevolod nagyfejedelem és felesége, Agafja (I. Msztyiszláv lánya) legidősebb fia volt.

Az 1140-es és 50-es évek kijevi belháborújában előbb II. Izjaszlávot támogatta Jurij Dolgorukij ellenében, majd III. Izjaszlávot az ellene harcoló csernyigovi Szvjatoszláv Olgovics ellen. Utóbbi 1161-ben meghalt és birtokaiból Csernyigovot Szvjatoszláv, Novgorod Szeverszkijt pedig unokatestvére, Oleg örökölte.

Szvjatoszláv azon hercegek közé tartozott, akik nem támogatták Andrej Bogoljubszkij 1169-es hadjáratát Kijev ellen. Andrej halála után szmolenszki segítséggel II. Jaroszláv ült a nagyfejedelmi trónra, aki korábban Szvjatoszláv támogatásáért cserébe birtokokat ígért neki, ám ezt nem teljesítette. Szvjatoszláv ezért 1173-ban meglepetésszerűen Kijev ellen vonult és a nagyfejedelem családját hátrahagyva Volhíniába menekült. Szvjatoszláv azonban csak rövid ideig tartotta megszállva Kijevet, mert Oleg unokatestvére, Novgorod Szeverszkij hercege otthoni birtokait fenyegette.

Nagyfejedelemsége

1176-ban a kunok súlyos vereséget mértek egy orosz seregre, melyet az akkori nagyfejedelem, a szmolenszki Rosztyiszlavicsokhoz tartozó I. Roman öccsei, David és Rurik vezettek. Szvjatoszláv követelte, hogy a szerinte vereségért felelős Davidtól kobozzák el birtokait. Roman ezt megtagadta, de cserébe kénytelen volt lemondani a nagyfejedelmi címről, amit Szvjatoszláv kapott meg. Kijev városát azonban megtartotta; emiatt a csernyigoviak megostromolták a város melletti belgorodi nagyfejedelmi rezidenciát, de nem jártak sikerrel.

Az északi hadjárat

1180-ban Vszevolod vlagyimiri nagyfejedelem Szvjatoszláv vejére, a rjazanyi Romanra támadt azzal az ürüggyel, hogy annak öccseinek jogait védelmezi. Szvjatoszláv egyik fiát, Glebet küldte egy sereg élén a rjazanyiak segítségére, de Vszevolod nem félt szembeszállni vele, csapatait megverte, Glebet pedig foglyul ejtette. Ugyanebben az évben kiélesedett Szvjatoszláv és a Rosztyiszlavicsok harca; a Dnyepernél Daviddal csapott össze, utána pedig, amikor visszavonult Csernyigovba, hogy összegyűjtse katonáit, Rurik fészkelte be magát Kijevbe. 1180 júniusában meghalt a szmolenszki Roman Rosztyiszlavics és helyét David öccse foglalta el. Ugyanebben a hónapban Novgorod hercege is elhunyt, és a városba Szvjatoszláv saját Vlagyimir fiát ültette.

Szvjatoszláv összegyűjtött seregeivel és kun zsoldosokkal északkeletnek, a Vlagyimiri Nagyfejedelemség ellen indult. Csernyigovot öccse gondjaira bízta, arra az esetre, ha Rurik kitámadna Kijevből. A csernyigoviak és vlagyimiriek a Vlena folyónál találkoztak, ahol mindketten védekező helyzetet vettek fel és bár kisebb csetepatékra sor került, a döntő csata elmaradt.

Szvjatoszláv 1181 tavaszán visszaindult, útközben felégette Dmitrov városát, majd ostrom alá vette Druckot, amit a szmolenszki David védett. Davidnak azonban sikerült megszöknie, ezért a csernyigoviak felhagytak az ostrommal és dél felé haladva visszafoglalták Kijevet. Rurik visszavonult, de a kunok segítségével újból betört a Dnyeper vidékére és végül kiegyezett Szvjatoszlávval: elismerte őt nagyfejedelemnek, és Kijev város birtokosának, a Kijevhez tartozó birtokok viszont az ő fennhatósága alatt maradtak. Szvjatoszláv a Vlagyimiri Nagyfejedelemséggel is kiegyezett, Novgorodért cserébe békét kötöttek.

Későbbi uralkodása

1184 tavaszán az oroszok a Horol folyónál legyőzték a kun Kobjak kánt és őt magát is foglyul ejtették. Szvjatoszláv ezután az Oka folyóhoz vonult összegyűjteni seregeit egy döntő csapáshoz és eközben a novgorod-szeverszki fejedelem önállóan indult a nomádok ellen. Kezdeti sikerek után katasztrofális vereséget szenvedett és a kunok fogságba vetették. Szvjatoszláv a fősereggel kiűzte a Dnyeper vidékéről a kunokat és felszabadította az ostromlott Perejaszlavlt. 1187-ben újabb hadjáratot szervezett a déli sztyeppékre, de a kunok kitértek előle.

1187-ben meghalt a halicsi fejedelem és az utódlásba beavatkozott III. Béla magyar király is. A magyarok megszállták Halicsot, ám nem az általuk formálisan támogatott trónkövetelőt, Vlagyimir Jaroszlavicsot tették meg fejedelemnek, hanem Béla fiát, András herceget. Szvjatoszláv felajánlotta Ruriknak, hogy közösen foglalják el Ruriknak a halicsi hercegséget, cserébe a kijevi földekért, de az visszautasította a felvetést. Végül a halicsiak felkelése elűzte Andrást és Vlagyimir Jaroszlavics német és lengyel segítséggel vette vissza korábbi trónját Halicsban.

Szvjatoszláv 1194. július 24-én halt meg. Halála után az orosz hercegek két pártja, a Rosztyiszlavicsok és Olgovicsok vetélkedtek a nagyfejedelmi méltóságért.

Családja

Szvjatoszláv 1143-ban vette feleségül Mariját, Vaszilko Szvjatoszlavics polocki fejedelem lányát. Gyermekeik:

• Oleg (†1204)
• Vszevolod (†1215) – kijevi nagyfejedelem
• Vlagyimir (†1201) – novgorodi fejedelem
• Gleb (†1217) – csernyigovi fejedelem
• Msztyiszláv (1223-ban megölték) – csernyigovi fejedelem
• leány – Roman Glebovics rjazanyi fejedelem felesége
• Boleszlava – Vlagyimir Jaroszlavics halicsi fejedelem felesége. Jurij Szbitnyev orosz író szerint ő volt az Igor-ének szerzője
• leány – Msztyiszláv Vlagyimirivics dorogobuzsi részfejedelem felesége

Források

• Пресняков А. Е. Княжое право в Древней Руси. Лекции по русской истории. Киевская Русь. – М.: Наука, 1993
• Чугаева И. К. Фрагменты летописания Святослава Всеволодовича в Киевской летописи: происхождение и интерпретация//Древняя Русь. Вопросы медиевистики. 2011. № 3 (45). С. 132–133.
• Святослав Всеволодович Рюрикович Родовод

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Святослав Всеволодович (князь киевский) című orosz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

• Kijevi nagyfejedelmek családfája

Előző uralkodó: II. Rurik

Kijevi nagyfejedelem 1174

Következő uralkodó: II. Jaroszláv

Előző uralkodó: I. Roman

Kijevi nagyfejedelem 1177 – 1180

Következő uralkodó: II. Rurik

Előző uralkodó: II. Rurik

Kijevi nagyfejedelem 1182 – 1194

Következő uralkodó: II. Rurik