Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet
Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetet (rövidítése: IMEI) 1896-ban alapították. A létesítmény a Budapesti Fegyház és Börtön területén működik, amely 1894 és 1896 között épült Wagner Gyula tervei alapján.[1] Első igazgatója Moravcsik Ernő Emil, az elmekórtan professzora volt, aki az intézet megnyitásától egészen 1908-ig vezette az intézetet. Alapvetően a kényszergyógykezelés végrehajtására hozták létre. Az intézet speciális egészségügyi tevékenységet végez, melyben sajátosan ötvöződik a klasszikus pszichiátriai gyógykezelés és a büntetés-végrehajtási tevékenység. Kezdetben 70 ággyal kezdte meg működését, napjainkban már 311 fő befogadására képes.
Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet | |
Alapítás éve | 1896 |
Ország | Magyarország |
Hely | 1108 Budapest, Kozma u. 13. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 28′ 17″, k. h. 19° 10′ 38″47.471389°N 19.177222°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 17″, k. h. 19° 10′ 38″47.471389°N 19.177222°E | |
Elnevezésének változásai
szerkesztés1896-1906 Letartóztatottak és Elítéltek Országos Megfigyelő és Elmegyógyító Intézete
1906-1950 Igazságügyi Országos Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet
1950-1961 Elmebetegek Biztonsági Intézete
1961-1978 Országos Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet
1978- Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet
Vezetői
szerkesztés1896-1908 – Moravcsik Ernő Emil Igazgató (egyetemi tanár) Az elmekórtan professzora
1908-1935 – id. Németh Ödön - egyetemi tanár Igazgató
1935-1949 – vit. Szecsődy Imre Igazgató, Dr Sombor József o. alezredes Igazgató
1949-1968 – ifj. Németh Ödön Igazgató
1968-1979 – Dr. Marton György Igazgató
1979-1982 – Dr. Magyar Miklós Igazgató
1982-1999 – Dr. Csicsay Claudius Iván bv. o. alezredes
1999-2015 – Dr. Antal Albert Phd főigazgató főorvos
2016-2020 – Dr. Hamula János főigazgató főorvos
2020-2022 – Kurusa János bv. alezredes főigazgató
2022-2023 – Kollár Roland bv. ezredes főigazgató
2023- Matos Máté bv. alezredes mb. főigazgató
Története
szerkesztésAz első magyar büntető törvénykönyv – melyet kodifikátoráról, Csemegi Károlyról Csemegi-Kódexnek neveztek el – az 1878 évi V. törvénycikként került be az Országos Törvénytárba, és 1880. szeptember 1-jén lépett hatályba. Csemegi Károly a kódex elkészítésekor figyelembe vette a belga és olasz javaslatokat, korának kriminológiai kutatásait, és ezek indították arra, hogy az elmebeteg bűnözők más elbírálás alá kerüljenek, mint az épelméjű bűnelkövetők. Ezen a mai kényszergyógykezelteknek megfelelő elkövetői körön kívül jelen voltak még a büntetőeljárásban az ún. kétes elmeállapotú előzetesen letartóztatottak és vizsgálati foglyok, valamint a jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, akiken az elmebetegség jelei mutatkoztak és ápolásra, gyógykezelésre szorultak.
A Budapesti Királyi Törvényszék lőportár dűlői fogháza mellett (a mai Budapesti Fegyház és Börtön területén) 1896-ban kezdte meg a működését. A Királyi Országos Gyűjtőfogház mellett egy elmebeteg-megfigyelő osztályt is felállítottak mely, Letartóztatottak és Elítéltek Országos Megfigyelő és Elmegyógyító Intézete néven önálló intézményként működött a 60789/1896. sz. igazságügyi miniszteri rendelet alapján.
Az 1896-ban létesített Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI) első igazgatója Moravcsik Ernő Emil volt, az intézet megnyitásától kezdődően 1908-ig vezette az intézetet. Ezt követően tanítványa, Németh Ödön vette át az intézet irányítását, másik tanítványával egyetemben. Fő érdeklődési körük a fogsági elmezavar, valamint a Lombroso-i alapelvek szerinti anatómiai vizsgálat volt.
Az 1961 évi V. törvény a Csemegi-kódexet felváltó büntető törvénykönyv új feladatot adott az intézetnek az addig meglévők mellé, de egyben törölte a biztonsági őrizetet. A kényszergyógykezelés elrendeléséről a bíróság határozott. A kényszergyógykezelést az erre a célra szolgáló külön egészségügyi intézetben, az Országos Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben kellett végrehajtani. A kényszergyógykezelés létrejötte az addig alacsony szintű telítettséget többszörösre emelte, az intézetben jelentősen megnövekedett a beteglétszám, ezért a zsúfoltság elkerülése miatt szükséges volt egy kihelyezett osztály létesítése is Márianosztrán. Az 1978 évi V. törvény nem hozott létre új feladatokat az intézet számára. 1982-ben a Márianosztrára kihelyezett osztály megszűnt.
Az intézet szervezeti önállóságát és működését az 5/1974.(VI. 16.) IM. Rendelet szabályozta. A szervezeti és működési szabályzat a 110/1975. /IK. 8./ IM utasítás alapján került kiadásra. A szervezeti önállóság feltételei azonban még sokáig hiányoztak. A működés során fokozatosan tisztázódtak és bővültek azok a területek, ahol az intézet önállósága indokolt volt, más területen megmaradt a közös ügyintézés és együttműködés a Budapesti Fegyház és Börtönnel. Az Intézet vezetését 2023. augusztus 1-től megbízással, a Büntetés-végrehajtás Egészségügyi Központjának kinevezett főigazgatója Matos Máté bv. alezredes látja el.
Fekvése
szerkesztésAz IMEI a Budapesti Fegyház és Börtön területén belül helyezkedik el. Címe: 1108 Budapest, Kozma u. 13.
Feladatai
szerkesztés- A büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak ideg- és elmegyógyászati ellátása;
- A kényszergyógykezelésre, az előzetes kényszergyógykezelésre utalt betegek és a szabadságvesztés végrehajtása alatt elmebeteggé vált elítéltek gyógykezelése;
- Az előzetes letartóztatottak elmeállapotának megfigyelése;
- Az előzetes letartóztatás végrehajtása;
- A kényszergyógyításra utalt, korlátozott beszámítási képességű, valamint a személyiségzavarban szenvedő fogvatartottak központi kivizsgálása és gyógyítása;
- A munkaterápiás rehabilitációs tevékenység ellátása.
Felépítése
szerkesztésI. épület
szerkesztésAz I. épület két pszichiátriai rehabilitációs osztályán a kényszergyógykezelésre, előzetes kényszergyógykezelésre utalt férfi és női betegek, valamint a kóros elmeállapotú elítéltek gyógykezelését végzik.
II. épület
szerkesztésA II. épület ad helyet a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak pszichiátriai és neurológiai kivizsgálására és ellátására, az előzetes letartóztatottak elmeállapotának megfigyelésére, a korlátozott beszámítási képességű, valamint a személyiségzavarban szenvedő fogvatartottak kivizsgálására és gyógyítására.
III. épület
szerkesztésA III. épületben kizárólag azokat a betegeket helyezik el, akiket kényszergyógykezelésre utaltak.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Az intézet története. [2011. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 18.)