I. Péter brazil császár

Brazília császára, majd Portugália királya
(IV. Péter portugál király szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 23.

I. Péter (Dom Pedro I.), vagy portugál királyként IV. Péter (Pedro de Alcántara Francisco António João Carlos Xavier de Paula Miguel Rafael Joaquim José Gonzaga Pascual Cipriano Serafim de Bragança) (Queluz, 1798. október 12. – uo. 1834. szeptember 24.) Brazília császára, majd Portugália királya is.

I. Péter

Brazília császára
Uralkodási ideje
1822. október 12. 1831. április 7.
KoronázásaRio de Janeiro
1822. december 1.
Elődjenem volt
UtódjaII. Péter
Portugália királya
Uralkodási ideje
1826 márciusa 1826 júniusa
ElődjeVI. János
UtódjaII. Mária
Életrajzi adatok
UralkodóházBragança-ház
Született1798. október 12.
  • Palace of Queluz
  • Queluz[1]
Elhunyt1834. szeptember 24. (35 évesen)
  • Palace of Queluz
  • Queluz[1]
NyughelyeMonument to the Independence of Brazil
ÉdesapjaVI. János portugál király
ÉdesanyjaBourbon Sarolta Johanna portugál királyné
Testvére(i)
Házastársa
Gyermekei
  • II. Mária portugál királynő
  • Infante Miguel of Portugal
  • Prince João Carlos, Prince of Beira
  • Princess Januária, Countess of Aquila
  • Princess Paula of Brazil
  • Princess Francisca of Brazil
  • II. Péter brazil császár
  • Mária Amália portugál infánsnő
  • Isabel Maria de Alcântara, Duchess of Goiás
  • Rodrigo Delfim Pereira
  • Maria Isabel de Alcântara Brasileira
  • Pedro de Alcántara Brasileiro
  • Maria Isabel de Alcântara, Countess of Iguaçu
  • Pedro de Alcántara Brasileiro
I. Péter aláírása
I. Péter aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Péter témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Bragança-házból(wd) való VI. János portugál király második fia. 1807-ben atyjával együtt Brazíliába menekült I. Napóleon francia császár seregei elől. 1820-ban Brazíliában alkotmányos mozgalom keletkezett, így apja nevében, 1821-ben alkotmányt adott az országnak, aminek régense lett. 1822-ben kikiáltották a független Brazília első császárává. Édesapja halála után átvette Portugália trónját is, de két hónap múltán lemondott a portugál trónról legidősebbik leánya, Mária da Gloria javára, Dom Miguel herceget pedig régensnek jelölte ki. Eztán éveken át Portugália zavaraival foglalkozott, mert lánya érdekeit akarta védeni Mihály ellen, aki királlyá kiáltotta ki magát. Emiatt Brazíliában elégedetlenség támadt, s 1831 áprilisában felkelés tört ki, aminek hatására lemondott a brazil trónról fia, Dom Pedro herceg javára. Lemondása után felvette a Bragança hercege címet, majd 1833-ban ismét megjelent Portugáliában, legyőzte Dom Miguelt, és visszahelyezte a trónra lányát, aki helyett egy évig régens volt.

Feleségül vette Habsburg–Lotaringiai Mária Leopoldina főhercegnőt (1797–1826), I. Ferenc osztrák császár leányát. Boldogtalan házasság volt, Péter sok szeretőt tartott, ennek ellenére első felesége 8 gyermeket szült neki:

Mária Leopoldina császárné halála után Péter 1829-ben másodszor is megnősült. Amélie Auguste leuchtenbergi hercegnőt (1812–1873), Eugène de Beauharnais-nek, Napóleon fogadott fiának leányát vette feleségül. Ebből a házasságból egyetlen leánya született:

Házasságain kívül további 8 törvénytelen gyermeke is született.

Péter császár 1829. október 17-én megalapította a brazíliai Rózsa rendet.

Emlékezte

szerkesztés
  • Calmon, Pedro, Historia do Brasil, vol. 4/5, Rio, 1959
  • Carvalho, Delgado de, Historia diplomatica do Brasil, Sao Paulo, 1959
  • Edmundson, George, Brazil and Portugal:, in: The Cambridge Modern History, vol. X, Cambridge, 1907
  • Ribeiro, Joao, Historia do Brasil, Rio, 1964
  • Handelmann, Heinrich, Geschichte von Brasilien, Berlin, 1860
  • Lima, Manuel de Oliveira, Dom Pedro e Dom Miguel. A querela da successao (1826-1828), Sao Paulo, 1927

További információk

szerkesztés
Előd:
I. János, Brazília királya
Brazília császára

18221831

Utód:
II. Péter


Előző uralkodó:
VI. János
Következő uralkodó:
II. Mária