IV. Vilmos bajor herceg

Bajorország hercege

IV. Vilmos (München, 1493. november 13.München, 1550. március 7.), a Wittelsbach-házból való bajor herceg, 1508-tól haláláig Bajorország uralkodó hercege.

IV. Vilmos bajor herceg

Bajor Hercegség uralkodó hercege
Uralkodási ideje
1508 1550
Koronázásanem koronázták meg
ElődjeIV. Albert
UtódjaV. Albert
UralkodóházWittelsbach-ház
Született1493. november 13.
München
Elhunyt1550. március 7. (56 évesen)
München
NyughelyeMiasszonyunk-templom
ÉdesapjaIV. Albert bajor herceg
ÉdesanyjaHabsburg Kunigunda
Testvére(i)
  • Sibylle of Bavaria
  • Sidonie of Bavaria
  • Sabina of Bavaria
  • Susanna of Bavaria
  • Ernest of Bavaria
  • X. Lajos bajor herceg
HázastársaMarie of Baden-Sponheim
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Vilmos bajor herceg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Származása szerkesztés

Vilmos herceg édesapja IV. Albert bajor herceg (1447–1508) volt, III. Albert bajor herceg (1401–1460) és Anna braunschweig-grubenhageni hercegnő (1420–1474) fia. Édesanyja Ausztriai Kunigunda (1465–1520) volt, III. Frigyes német-római császár és Eleonóra portugál infánsnő leánya. Szülei házasságából nyolc gyermek született:

  • Szidónia hercegnő (Sidonie, 1488–1505), V. Lajos pfalzi választófejedelem eljegyzett menyasszonyaként hunyt el,
  • Szibilla hercegnő (Sibylle, 1489–1519), aki 1511-ben V. Lajos pfalzi választófejedelem (1478–1544) felesége lett,
  • Szabina hercegnő (Sabine, 1492–1564), aki 1511-ben I. Ulrik württembergi herceghez (1487–1550) ment feleségül,
  • Vilmos herceg (Wilhelm, 1493–1550), trónörökös, 1508-tól IV. Vilmos néven uralkodó herceg, aki 1522-ben Maria Jakobäa von Baden őrgrófnőt (1507–1580) vette feleségül,
  • Lajos herceg (Ludwig, 1495–1545), X. Lajos néven Landshut hercege, Vohburg grófja,
  • Zsuzsanna hercegnő (Susanne, 1499–1500), kisgyermekként elhunyt,
  • Ernő herceg (Ernst, 1500–1560), a Passaui Püspökség és a Salzburgi Érsekség adminisztrátora
  • Zsuzsanna hercegnő (Susanne, 1502–1543), aki 1518-ban Kázmér brandenburg-kulmbachi őrgrófhoz († 1527), majd 1529-ben Ottó Henrik (Ottheinrich) pfalz-neuburgi grófhoz († 1559) ment férjhez.

Házassága, gyermekei szerkesztés

 
Felesége, Maria Jacobäa von Baden őrgrófnő

1522. október 5-én IV. Vilmos herceg Münchenben feleségül vette Maria Jakobäa von Baden őrgrófnőt (1507–1580), I. Fülöp badeni őrgróf és Erzsébet pfalzi hercegnő leányát. Négy gyermekük született:

  • Tivadar herceg (Theodor, 1526–1534), gyermekként meghalt,
  • Albert herceg (Albrecht, 1528–1579), trónörökös, 1550-től V. Albert néven Bajorország uralkodó hercege,
  • Vilmos (Wilhelm, 1529–1530), kisgyermekként meghalt,
  • Mechthild hercegnő (1532–1565), aki 1557-ben Filibert badeni őrgrófhoz (1536–1569) ment feleségül.

A herceg házasságon kívüli viszonyából, melyet Margarete Hausner von Stettberg-gel folytatott, még egy fia született, Georg von Hegnenberg lovag (1509–1590).

Uralkodása szerkesztés

15 éves korában elhunyt édesapja, és ő örökölte Bajorországot, de – korára való tekintettel – gyámság alatt állt. 1511-ben öccse X. Lajos herceg néven Bajorország-Landshutban társuralkodó lett.

Vilmos hithű katolikusként a reformáció esküdt ellensége volt, és támogatta az ugyancsak katolikus V. Károly német-római császárt törekvéseiben. Később, amikor a cseh korona Károly fivérére, I. Ferdinánd magyar királyra szállt, Vilmos igényt formált Csehországra Ferdinánd ellenfelével, Szapolyai Jánossal lépve szövetségre.

Ezek a nézeteltérések az idők során elcsöndesedtek, és Vilmos továbbra is támogatta Károlyt, ezúttal a schmalkaldeni háborúban. Nem sikerült ugyanakkor megszereznie a hőn áhított pfalzi választófejedelmi méltóságot. Jelentős tette, hogy az ingolstadti egyetemet a jezsuitákra bízta, ezzel az egyetem az ellenreformáció egyik gyújtópontjává vált.

Vilmos 42 évnyi uralkodás után hunyt el 1550-ben. Utóda fia, V. Albert lett.

Irodalom szerkesztés

Források szerkesztés

Lásd még szerkesztés


Előző uralkodó:
IV. Albert
Bajorország uralkodója
15081550
hercegként
 
Következő uralkodó:
V. Albert