Főmenü megnyitása

IV. Vilmos (1711. szeptember 1.1751. október 22.) orániai és nassaui herceg, 1747-től holland tartományi helytartó.

IV. Vilmos
Orániai herceg
A Holland Köztársaság kormányzója
IV. Vilmos, Oránia hercege
IV. Vilmos, Oránia hercege

A Holland Köztársaság kormányzója
Uralkodási ideje
1711 1751
1747-ig csak bizonyos területeken
Elődje János Friso orániai herceg
Utódja V. Vilmos orániai herceg
Életrajzi adatok
Uralkodóház Oránia–Nassaui-ház
Született 1711. szeptember 1.
Leeuwarden
Elhunyt 1751. október 22. (40 évesen)
Huis ten Bosch, Hága
NyughelyeÚjtemplom
Édesapja János Friso orániai herceg
Édesanyja Mária Lujza hessen-kasseli őrgrófnő
Házastársa Anna brit királyi hercegnő (1709–1759)
Gyermekei V. Vilmos orániai herceg
Blason ville fr Orange (Vaucluse).svg
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Vilmos témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

János Friso orániai herceg utószülőtt fiaként látott napvilágot. 1729 és 1731 között megkapta Frízföld, Groningen és Gelderland tartományok helytartói címét. 1734-ben feleségül vette Hannoveri Anna királyi hercegnőt (1709–1759), II. György brit király legidősebb leányát. Időközben a Nassau-ház ún. Ottó-ága kihalt, így Vilmos a Német-római Birodalom területén is szerzett birtokokat.[1]

1747 áprilisában, az osztrák örökösödési háború alatt francia seregek törtek be a holland területekre. Ekkor népi mozgalom bontakozott ki először Zeeland, majd Holland, Utrecht és Overijssel tartományban, hogy Vilmos visszakapja elődei címét, az 1702 óta üres holland helytartóságot. A mozgalom sikerrel járt, és Vilmos holland helytartó, főkapitány és tengernagy lett egy személyben. Hiába vált azonban a 7 tartomány vezetőjévé, nem bizonyult megfelelő katonai vezetőnek, és 1748-ban békét is kötött a franciákkal.[1]

Államában az intelligens és szorgalmas Vilmos kísérletet tett a legnagyobb a városi oligarchák részéről történő visszaélések felszámolására, azonban már nem volt ideje a nép által remélt összes reformot megvalósítani, mert 1751-ben 40 éves korában elhunyt. Utóda kiskorú fia, V. Vilmos orániai herceg lett.[1]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Uralkodók és dinasztiák, 677. oldal

ForrásSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés