IV. Vilmos orániai herceg
IV. Vilmos (1711. szeptember 1. – 1751. október 22.) orániai és nassaui herceg, 1747-től holland tartományi helytartó.
IV. Vilmos | |
Orániai herceg A Holland Köztársaság kormányzója | |
![]() | |
IV. Vilmos, Oránia hercege | |
A Holland Köztársaság kormányzója | |
Uralkodási ideje | |
1711 – 1751 1747-ig csak bizonyos területeken | |
Elődje | János Friso orániai herceg |
Utódja | V. Vilmos orániai herceg |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Oránia–Nassaui-ház |
Született |
1711. szeptember 1. Leeuwarden |
Elhunyt |
1751. október 22. (40 évesen) Huis ten Bosch, Hága |
Nyughelye | Újtemplom |
Édesapja | János Friso orániai herceg |
Édesanyja | Mária Lujza hessen-kasseli őrgrófnő |
Testvére(i) | Amália nassau-dietzi hercegnő |
Házastársa | Anna brit királyi hercegnő (1709–1759) |
Gyermekei | V. Vilmos orániai herceg |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Vilmos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
ÉleteSzerkesztés
János Friso orániai herceg utószülött fiaként látott napvilágot, kiskorúsága alatt édesanyja, Mária Lujza hessen–kasseli őrgrófnő régensként kormányzott. 1729 és 1731 között megkapta Frízföld, Groningen és Gelderland tartományok helytartói címét. 1734-ben feleségül vette Hannoveri Anna királyi hercegnőt (1709–1759), II. György brit király legidősebb leányát. Időközben a Nassau-ház ún. Ottó-ága kihalt, így Vilmos a Német-római Birodalom területén is szerzett birtokokat.[1]
1747 áprilisában, az osztrák örökösödési háború alatt francia seregek törtek be a holland területekre. Ekkor népi mozgalom bontakozott ki először Zeeland, majd Holland, Utrecht és Overijssel tartományban, hogy Vilmos visszakapja elődei címét, az 1702 óta üres holland helytartóságot. A mozgalom sikerrel járt, és Vilmos holland helytartó, főkapitány és tengernagy lett egy személyben. Hiába vált azonban a 7 tartomány vezetőjévé, nem bizonyult megfelelő katonai vezetőnek, és 1748-ban békét is kötött a franciákkal.[1]
Államában az intelligens és szorgalmas Vilmos kísérletet tett a legnagyobb a városi oligarchák részéről történő visszaélések felszámolására, azonban már nem volt ideje a nép által remélt összes reformot megvalósítani, mert 1751-ben 40 éves korában elhunyt. Utóda kiskorú fia, V. Vilmos orániai herceg lett.[1]
JegyzetekSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
- Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4
Lásd mégSzerkesztés
- Hollandia uralkodóinak listája
- Holland uralkodók házastársainak listája
- Hollandia uralkodóinak családfája
Előző uralkodó: János Friso |
|
Következő uralkodó: V. Vilmos |