Főmenü megnyitása

Iaret ókori egyiptomi hercegnő és királyné volt a XVIII. dinasztia idején; II. Amenhotep leánya, IV. Thotmesz felesége.[1]

Iaret
Előd
Egyiptomi királyné
Utód
Nofertari
XVIII. dinasztia
Mutemwia

Thotmesz és Iaret a konosszói sztélén
Thotmesz és Iaret a konosszói sztélén

Hieroglifa
I12B7

Iaret
Apja II. Amenhotep
Anyja ismeretlen
Férje IV. Thotmesz

Nevének olvasata nem teljesen biztos; egyetlen kobra képével írják, ami olvasható másképpen is[1] (pl. Uadzset). (Az iaret szóból ered az ureuszkígyó neve is.) Apja uralkodása alatt a királyi család nőtagjai annyira a háttérbe szorultak, hogy nagyon keveset tudni róluk; a több mint tíz gyermek közül, akit biztosan vagy nagy valószínűséggel II. Amenhotepnek tulajdonítanak, ő az egyetlen lány, és őróla is csak közvetetten bizonyítják (címe, „a király lánya” ugyanis nem vonatkozhat más fáraóra).[2]

IV. Thotmeszhez annak 7. uralkodási éve körül ment feleségül.[1] Thotmesznek a második nagy királyi hitvese volt, az első, a talán alacsonyabb származású Nofertari vagy meghalt, vagy félreállították; elképzelhető, hogy Nofertari csak addig volt főfeleség, amíg Iaret el nem érte azt a kort, hogy férjhez mehessen.[3] Iaret elkísérte férjét egy núbiai hadjáratra; Asszuántól délre, Konosszónál fennmaradtak ábrázolásai a fáraóé mellett[4]

Közös gyermekük nem ismert; házasságkötésükkor Thotmesznek már több gyermeke is volt, közülük az egyik mellékfeleség, Mutemwia fia, III. Amenhotep követte a trónon.[5] Nem tudni, mikor halt meg Iaret és hol temették el.

Iaretet ábrázolják egy Konosszóban talált, IV. Thotmesz hetedik uralkodási évére datált sztélén,[6] amelyen az ellenségeire lesújtó fáraó mögött áll, Dedwen és Ha núbiai istenek színe előtt.[7] Ugyanebben az évben feliratok említik a királynét a Sínai-félszigeten lévő Szerabit el-Kadim türkizbányáiban is.[8]

Címei: A király lánya (z3.t-nỉswt), A király nővére (zn.t-nỉswt), Nagy királyi hitves (ḥmt-nỉswt wr.t), A király nagy leánya (z3.t-nỉswt wr.t).[9]

HivatkozásokSzerkesztés

  1. a b c Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3 , p.138
  2. Dodson–Hilton, op.cit., p.135
  3. Ian Shaw (szerk.): Az ókori Egyiptom (Debrecen, GoldBook, 2004, ISBN 963-425-022-X), p.275
  4. Fletcher, Joann. Egypt’s Sun King – Amenhotep III. London: Duncan Baird Publishers (2000). ISBN 1-900131-09-9 , p.28
  5. Dodson–Hilton, op.cit., pp.132-133
  6. Betsy Bryan: The Reign of Thutmose IV. Johns Hopkins University Press, 1991. p.335
  7. Porter and Moss: Topographical Bibliography of Ancient Egyptian Hieroglyphic Texts, Statues, Reliefs and Paintings, Volume V. Upper Egypt: Sites. (1st ed.) 2004, pg 254
  8. Bryan, p.336
  9. Grajetzki, Wolfram. Ancient Egyptian Queens: A Hieroglyphic Dictionary. London: Golden House Publications (2005). ISBN 0-9547218-9-6 , p.57