Főmenü megnyitása

Ibrány város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az Ibrányi járás székhelye.

Ibrány
Ibrány címere
Ibrány címere
Ibrány zászlaja
Ibrány zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásIbrányi
Jogállás város
járásszékhely
Polgármester Trencsényi Imre (független)[1]
Irányítószám 4484
Körzethívószám 42
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség6648 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség110,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület60,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ibrány (Magyarország)
Ibrány
Ibrány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 07′ 42″, k. h. 21° 42′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 42″, k. h. 21° 42′ 52″
Ibrány (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Ibrány
Ibrány
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Ibrány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ibrány témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Nyíregyházától 25 kilométerre északra, a Tisza mentén, a Rétköz nyugati felén helyezkedik el, közvetlen Nagyhalász szomszédságában. A település megközelíthető autóval (Tokaj vagy Nyíregyháza felől) és az ÉMKK 4200-as (Nyíregyháza - Mága-sor - Tiszabercel), 4201-es (Nyíregyháza - Ibrány - Gávavencsellő), 4203-as (Ibrány - Nagyhalász - Dombrád), 4212-es (Nyíregyháza - Nyírszőlős - Ibrány) és 4246-os (Rakamaz - Ibrány - Kemecse) helyközi autóbusz viszonylatán.

TörténeteSzerkesztés

A község külterületén neolit kori település maradványait tárták fel a régészek 2008-ban.[3] A település nevét az Ibrahim személynévből származtatják. Az Ibrány név az 1280-ban kelt, László király által kiadott oklevélben szerepelt először.

A 15. században épült várkastély a török időkben végvárként szolgált, majd az 1600-as évek fordulóján Bocskai hajdúi számára nyújtott védelmet, de a Rákóczi-szabadságharc idejére már szinte teljesen elpusztult.

Az 1880-as években Tisza szabályozásával felszabaduló földterületek mezőgazdasági művelés alá vonása pozitívan hatott a település gazdasági fejlődésére. Az akkori mintegy 3000 fős lakosságával a nagy lélekszámú falvak közé számított és infrastrukturális (óvoda, iskola, majd 1962-től gimnázium is létesült) fejlettsége miatt is, fokozatosan a kistérség központjává vált.

1993-ban Göncz Árpád városi címet adományozott a szabolcsi településnek. A város két legégetőbb problémája jelenleg: a viszonylag magas munkanélküliség (28%) és a fiatalok elvándorlása.

NépcsoportokSzerkesztés

2011-ben a város lakosságának 86%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Híres szülötteiSzerkesztés

TestvértelepülésekSzerkesztés

LátnivalókSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Fidesz olyan települést nyert meg, amelyet múltkor még elbukott. Index.hu. 2019. márc. 31.
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. Domboróczki László régész munkássága. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 27.)
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés