Főmenü megnyitása

Idegen tulajdonnévi eredetű, magyar írásmód szerinti írású, köznevesült jövevényszavak listája

Ez a lista olyan jövevényszavakat tartalmaz, amelyek idegen tulajdonnevekből erednek, és a magyar írásmód szerinti írással köznevesültek magyarul.

A latin írású nyelvekből jövő tulajdonnevek sokszor eredeti formájukban maradnak meg magyarul, legyen szó személynevekről, földrajzi nevekről vagy olykor márkanevekről (például William Shakespeare, Johann Wolfgang von Goethe; Marseille, Sevilla; Peugeot). Ezekhez köznévi utótag is járulhat, például Celsius-fok, Nobel-díj, Parkinson-kór. Más tulajdonneveknél azonban a magyar írásmód használatos (például Koppenhága, Párizs, Kolumbia).

Mindkét formánál előfordul, hogy köznevesülnek (l. AkH.12 201.): ilyenkor megmaradhat az eredeti alak, például newton, becquerel, kelvin mint mértékegység, néha lerövidülve: farad Faraday nevéből, vagy képzővel, ill. utótaggal ellátva: lutheránus, pullmankocsi, wertheimkassza. Máskor azonban magyaros írásmódra térünk át: ezeket sorolja fel a táblázat.

Természetesen nemcsak tulajdonnevekből keletkezhetnek köznevek, hanem eleve köznévként is elterjedhetnek, és beléphetnek a magyar nyelvbe. Némelyek megőrzik idegenes írásmódjukat (például camembert – az azonos írásképű francia helység nevéből), mások nem (például rokfort – szintén francia helységnévből - Roquefort-sur-Soulzon).

A jövevényszóvá válás biztos ismertetőjele, ha a szokványos átírási formától eltérően, kiejtés szerint írjuk a szavakat. Ebben a táblázatban csak olyan szavak szerepelnek, ahol a köznevesült alak láthatóan eltér az eredeti írásmódtól.

Vegyes példákSzerkesztés

SzemélynevekbőlSzerkesztés

Földrajzi nevekbőlSzerkesztés

  • angóra (a török főváros, Ankara régies nevéből (Angora))
  • bordó (Bordeaux nevéből)
  • boszton (zene, Boston város nevéből)
  • dzsörzé (Jersey sziget nevéből)
  • konyak (a franciaországi Cognac városáról)
  • muszka (Moszkva nevéből)
  • parizer vagy párizsi (Párizs nevéből)
  • pergamen (Pergamon ókori város nevéből)
  • portorikó (szivar- és rumfajta, Puerto Rico nevéből)
  • rokfort (Roquefort-sur-Soulzon nevéből)
  • spániel (Hispánia nevéből)
  • szilvin (ásvány, Sylvius holland város nevéből)
  • toledó (kézimunka-díszítés, nemesacél, Toledo spanyol város nevéből)
  • tüll (Tulle város nevéből)

azonos alakúak az eredetivel:

eleve magyar írásmód szerinti alakból:

  • nápolyi (Nápoly nevéből; magyar képzővel ellátva)

Fajtanévvé vált védjegyek, márkanevek, cégnevekSzerkesztés

Számos esetben előfordul, hogy egyes szavak eredetileg egy adott termék márkanevei vagy egy adott cég/vállalat nevei voltak, de köznéviesültek és már termékek és tárgyak egész csoportját jelölik általánosságban.

Kémiai elemekSzerkesztés

A vegyi elemeknél minden esetben a magyaros írásmódot használjuk (l. alább), kivéve azokat a neveket, amelyeknél az átlagos magyar olvasó számára is teljesen egyértelmű a kiejtés (például einsteinium, darmstadtium, meitnérium). Mint a latin írású nyelvekből átvett szavaknál általában, az x és a ch megmarad (például oxigén, xenon, technécium), de a w nem (volfrám).

SzemélynevekbőlSzerkesztés

HelynevekbőlSzerkesztés

Átmeneti esetekSzerkesztés

Átmeneti eseteknek tekinthetők azok a szavak, amelyek ugyan megőrizték idegenes írásmódjukat, de eredeti kiejtésüktől eltérő módon ejtjük őket, például bauxit (Les-Baux helység nevéből, itt kiejtve az [x]-et).

Külső hivatkozásokSzerkesztés