Igor Mihajlovics Gyjakonov

Igor Mihajlovics Gyjakonov (И́горь Миха́йлович Дья́конов, Szentpétervár, 1915. január 12.[1] – Szentpétervár, 1999. május 2.) orosz történész, az ókori kaukázusi nyelvek kutatója, és az ókori Kelet írásos emlékeinek fordítója. Angol nyelvű munkáiban Diakonov vagy Diakonoff átírást használták kiadói.

Igor Mihajlovics Gyjakonov
A "Киркенесская этика" c. 1991-es orosz filmben
A "Киркенесская этика" c. 1991-es orosz filmben
Életrajzi adatok
Született1915. január 12.
 Orosz Birodalom Szentpétervár
Elhunyt1999. május 2. (84 évesen)
 Oroszország Szentpétervár
Sírhely Bogoszlovszkoje temető
Ismeretes mint
  • nyelvész
  • történész
  • armenológus
  • műfordító
  • orientalista
Nemzetiség orosz
Állampolgárság  Oroszország
Iskolái Faculty of Philology of Saint Petersburg State University
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Szentpétervári Egyetem
Pályafutása
Tudományos fokozat A történelemtudományok doktora (1960)
Szakmai kitüntetések
Vörös Csillag-rend
Akadémiai tagság Szovjet Tudományos Akadémia, Orosz Tudományos Akadémia, Brit Tudományos Akadémia, American Academy of Arts

Norvégiában nevelkedett. Apja, Mihail Alekszejevics Gyjakonov a Szovjetunió oslói kereskedelmi képviseletében dolgozott. Anyja orvos volt, de általában csak a háztartást vezette. Bátyja, Mihail Mihajlovics Gyjakonov (19071954) szintén kiváló régész és történész volt. 1938-ban szerezte diplomáját a Leningrádi Egyetemen, és ugyanebben az évben az Ermitázs munkatársa lett Leningrádban, az ókori keleti részlegen. Leningrád ostroma idején nem dolgozhatott, 1944-ben a szovjet hadsereg századosaként tért vissza Norvégiába, így csak 1949-ben jelent meg az első átfogó tanulmánya Asszíriáról. A közbeeső időben a Leningrádi Egyetemen sumer és akkád történelmet és nyelvet tanult.

1953-tól a Szovjet Tudományos Akadémia tagja. 1955-ben már elismert keletszakértő volt, a Szovjet Tudományos Akadémia 1955-ös nagy Világtörténetében sok fejezetet írt, többek közt Urartu teljes története az ő munkája. 1956-ban Médiáról írt nagy monográfiát. 1959-től az Ermitázs ékírásos agyagtábla-gyűjteményének kurátora volt. Később Szergej Anatoljevics Sztarosztyin nyelvészcsoportjába került, ahol a kaukázusi, afroázsiai és hurro-urartui nyelvekkel foglalkozott.

Gyjakonov rengeteget publikált, élete utolsó pillanataiig dolgozott. A Cambridge University Pressnél 1999-ben jelent meg utolsó munkája; The Paths of History címmel. A Brit Tudományos Akadémia tagja, Royal Asiatic Society tiszteletbeli tagjává választotta, a Chicagói Egyetem tiszteletbeli doktora.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az akkori orosz időszámítás szerint 1914. december 30.

ForrásokSzerkesztés