Iisalmi
Iisalmi (svédül: Idensalmi) egy város Finnország Észak-Savo régiójában. Lakossága a 2016-os népszámlálás adatai szerint 21 947 fő, területe 872,13 négyzetkilométer, amelyből 109,22 négyzetkilométer víz. A népsűrűség a 28,77 lakos négyzetkilométerenként. Az önkormányzat nyelve finn.[2]
Iisalmi (Iisalmi) | |||
![]() | |||
Az öreg templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Savo | ||
Rang | város | ||
Polgármester | Jarmo Ronkainen | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 21 639 fő (2017. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 28,77 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 872,18 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 63° 33′ 40″, k. h. 27° 11′ 20″Koordináták: é. sz. 63° 33′ 40″, k. h. 27° 11′ 20″ | |||
Iisalmi weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Iisalmi témájú médiaállományokat. |
TörténeteSzerkesztés
Iisalmi első említése 1627-re tehető, amikor megépült a ma Öreg templomnak nevezett épület helyén épült templom. Az 1700-as évektől kereskedelmi központnak számít, városi rangra 1891-ben emelték. A 18. századi svéd fennhatóság alatt folyamatos hadakozás volt az Orosz Birodalommal a terület fennhatósága miatt. Bár az egyik legnagyobb svéd győzelem 1808-ban Iisalmi mellett történt, később a svédek kénytelenek voltak átadni a területet.
Iisalmi fejlődésének mozgatórugója az 1902-ben megépülő vasútvonal volt, amely sokáig kizárólag idáig volt villamosítva, majd 2006-ban lett Ouluig a vonal meghosszabbítva.
DemográfiaSzerkesztés
A település demográfiai adatai 1980 és 2020 között.[3]
Iisalmen lakossága 1980–2020 | ||||
---|---|---|---|---|
Év | Lakosságszám | |||
1980 | 22 648 | |||
1985 | 23 612 | |||
1990 | 23 979 | |||
1995 | 24 042 | |||
2000 | 23 113 | |||
2005 | 22 482 | |||
2010 | 22 095 | |||
2015 | 22 083 | |||
2020 | 21 374 | |||
Kerületei és városrészeiSzerkesztés
Ahmo, Huotari, Haapasaari, Hernejärvi, Iisalmi, Jokela, Jordan, Kangas, Kangaslampi, Kihmula, Kilpisaari, Kirma, Kirkonsalmi, Kotikylä, Kurenpolvi, Kääriänsaari, Lappetelä, Luuniemi, Makkaralahti, Marjahaka, Nerkoo, Nerkoonniemi, Niemisjärvi, Ohenmäki, Paloinen, Pappila, Partala, Peltosalmi, Pihlajaharju, Pitolamminmäki, Porosuo, Pölönmäki, Pöllösenlahti, Pörsänmäki, Rohmula, Ruotaanlahti, Runni, Ruotaanmäki, Ryhälänmäki, Sankariniemi, Savipelto, Soinlahti, Sourunsalo, Touhula, Ulmala, Valkeamäki, Varpanen, Vieremäjärvi, Viitaa.
GazdaságSzerkesztés
- Olvi – a legnagyobb független finn sörfőzde székhelye és egyik gyára található[4]
- Gelenec – hangfal-gyártó márka székhelye[5]
- A városban található a Kuappi étterem, mely a Guinness Rekordok Könyvébe bejegyzett rekorder, mint a világ legkisebb (8 négyzetméteres) nyilvános étterme
KultúraSzerkesztés
A legismertebb Iisalmi zenekar, egy humoros country-rock zenekar a Halavatun Papat.
20. századi zeneszerző Joonas Kokkonen itt született, csakúgy mint énekes-dalszerző Jaakko Teppo és jazz-zongorista és zeneszerző Jarmo Savolainen.
TestvérvárosokSzerkesztés
GalériaSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Kaupunkien ja kuntien lukumäärät ja väestötiedot. Association of Finnish Municipalities. (Hozzáférés: 2019. február 15.)
- ↑ http://www.maanmittauslaitos.fi/sites/default/files/pinta-alat_2011_kunnannimenmukaan.xls
- ↑ Kuntien asukasluvut aakkosjärjestyksessä, 2015. április 30. [2015. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 21.)
- ↑ Olvi - Olvi Oyj. www.olvi.fi. (Hozzáférés: 2016. december 4.)
- ↑ Studio Monitors and Home Speakers | Genelec.com. www.genelec.com. (Hozzáférés: 2016. december 4.)
FordításSzerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben az Iisalmi című finn Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
ForrásokSzerkesztés
- website of Iisalmi[halott link]
- Matti Klinge: Iisalmen ruhtinaskunta, 2006, ISBN 951-746-841-5.
- Sirkku Muilu ym. (toim.): Samasta veräjästä : Lounais-Iisalmen kylät ry kylähistoriikki. Iisalmi: Lounais-Iisalmen kylät, 2004.
- Tauno Räisänen: Iisalmen kauppalan ja kaupungin historia 1860–1930, Kuopio 1959.
- Anja Tsokkinen: Iisalmen kaupungin historia 1930–1969, 1996, ISBN 952-90-7441-7.