Iktár-Budinc
Iktár-Budinc falu Romániában, Temes megyében. 1968-ban Iktár (Ictar) és Budinc falvak összevonásából jött létre.
Iktár-Budinc (Ictar-Budinț) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Nagytopoly |
Rang | falu |
Községközpont | Nagytopoly |
Irányítószám | 307422 |
SIRUTA-kód | 158993 |
Népesség | |
Népesség | 490 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 8 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 105 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 46′ 09″, k. h. 21° 40′ 28″45.769254°N 21.674385°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 09″, k. h. 21° 40′ 28″45.769254°N 21.674385°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA Béga folyó jobb partján fekszik, Temesvártól 35 kilométer távolságra keleti irányban, Lugostól 23 kilométerre nyugatra. A községközpont Nagytopolytól a DC 145-ös úton 4 kilométerre található.
Története
szerkesztésA falu északnyugati határában bronzkori településre utaló leleteket tártak fel. Ugyanitt a halstatti kultúrához tartozó kerámiatárgyakat, valamint dák és kora középkori leleteket is találtak.
A két falu közül Iktár első említése 1365-ből maradt fenn, amikor a Bethlen- és a Neczpáli család birtokaként tüntették fel. 1478 és 1552 között a Bethlen családé volt. Az 1554-es török összeírás városként tartja számon. Várát, amely valószínűleg csak palánkvár lehetett, 1621 körül 90-100 (többségében balkáni) zsoldos védte. 1717-ben tizenöt házból állt. 1848-ig a kamara birtoka volt. A falu északi határában 1882-ben a kincstár hozta létre Újjózseffalvát, ahova németeket telepítettek. Az ortodox templom 1909-ben épült.
Budinc 1554-ben már lakott településként szerepelt. 1717-ben tizennyolc házból állt. Görögkatolikus temploma 1863-ban, ortodox temploma 1888-ban épült. 1865-ben görögkatolikus esperesi székhely volt.
Lakossága
szerkesztésA lakosság alakulása 1880-2002 között:[1]
Év | Iktár lakossága | Budinc lakossága | Ictar-Budinți lakossága |
1880 | 952 | 1064 | |
1890 | 888 | 1088 | |
1900 | 848 | 1002 | |
1910 | 784 | 947 | |
1920 | 683 | 855 | |
1930 | 645 | 760 | |
1941 | 596 | 747 | |
1956 | 495 | 630 | |
1966 | 425 | 561 | |
1977 | 889 | ||
1992 | 580 | ||
2002 | 509 |
A török hódoltság első felében lakossága részben magyar lehetett. A 19. század végén a lakosság túlnyomórészt román nemzetiségű volt. 2002-ben az 509 lakos megoszlása: 494 román, 8 magyar, 5 német és 2 egyéb nemzetiségű.
Jelene
szerkesztésA településen óvoda és négyosztályos elemi iskola működik. A legközelebbi orvosi rendelő Nagytopolyon található, állatorvosi rendelő viszont helyben is elérhető. A helyi vízvezeték-hálózat 7,5 kilométer hosszúságú. A falunak két művelődési háza van. A helyi labdarúgócsapat, az FC Ictar-Budinţ a megyei bajnokságban szerepel.
Híres emberek
szerkesztés- Itt született 1875-ben Lucian Georgievici, Temesvár polgármestere 1922–1926 és 1927–1929 között.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források
szerkesztés- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. Borovszky Samu, Sziklay János. Budapest: Arcanum. 2004. ISBN 963-9374-91-1
- Engel Pál: A temesvári és moldovai szandzsák törökkori települései, 1554-1579. Budapest: Cartographia. 1996.
- Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. Budapest: MTA Történettudományi Intézete. 2007.
- Sabin Adrian Luca: Descoperiri arheologice din Banatul Românesc: Repertoriu. Sibiu: (kiadó nélkül). 2006. 142. o. = Bibliotheca Septemcastrensis, 18. ISBN 973-7724-84-4 arch Hozzáférés: 2011. augusztus 11.
- Luminița Wallner-Bărbulescu: Zorile modernității: Episcopia greco-catolică de Lugoj în perioada ierarhului Victor Mihályi de Apșa. Cluj-Napoca: Presa Universitară Clujeană. 2007. 50. o.
- Nagytopoly község adatlapja a Temes Megyei Tanács honlapján (román nyelven)
- Temes megyei sporthírek (román nyelven)
- Mic atlas al județului Timiș Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben