Illés Gyula (építész)
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Illés Gyula (Pest, 1852. február 4.[1] – Budapest, 1919. június 4.)[2] magyar műépítész, törvényszéki építészeti szakértő.
Illés Gyula | |
Született | 1852. február 4. Pest |
Elhunyt | 1919. június 4. (67 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | építész |
Sírhelye | Farkasréti temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Illés Gyula témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete és munkássága
szerkesztésSzámos budapesti bérház tervezőjeként jelent meg a neve a századfordulón. A főváros tervező műépítésze[3] volt. Jelentős műve volt a ceglédi nagy méretű városháza tervezése 1890-ben[4] (ez utóbbi Márkus Ágostonnal közösen[5]) és építésében pedig 1891–1893[6] között műszaki vezetőként[7] vett részt. 1895-ben az I. kerületi választmánynak, azon belül a járdafoglalási bizottság tagja is volt.[8]
1896-ban nevezte ki az igazságügyminiszter királyi törvényszéki állandó szakértővé,[9] 1900-ban pedig, mint a budapesti királyi törvényszék V. kerületébe kinevezett építészeti szakértő dolgozott.[10] Ebben a minőségében 1913–1914 fordulóján részt vett a Magyar Villamossági részvénytársaság telepének a megbecslésénél, hogy a főváros milyen értékben váltsa azt meg.[11]
Sírja a Farkasréti temetőben található (Hv4. (104.) parcella).[12]
Családja
szerkesztésIllés Márton ügyvéd és Rehák Henrietta fiaként született.[1]
Első felesége Csimola Ágnes. Második felesége Schmidt Irén volt – özvegy Rehák Antalnét, néhai Schmidt Márton, Coburg Fülöp herceg uradalmi intézőjének leányát 1909. június 3-án vezette oltárhoz a Krisztinavárosi plébániatemplomban (a polgári szertartás 1909. június 1-jén zajlott).[13][14]
Aladár nevű, akkor 20 éves fiát (szül. 1890. május 11.)[15] 1910-ben,[16] Margit nevű lányát (Aistleitner Hugó, főhercegi uradalmi főerdész neje) pedig 1911-ben vesztette el.[17]
Fia, Illés László kaposvári honvédszázados 1914. augusztus 30-án, a Rohatin mellett lefolyt harcban, hazája védelmében, életének 30. évében hősi halált halt. Illés Gyula mellett fia menyasszonya, Tevely Eszter, többi gyermekei: Illés Elemér, Illés Sándor, Hosszú Istvánné szül. Illés Gizella, Hosszú Lajosné szül. Illés Ilona és Rehák Tibor mint mostohagyermeke gyászolták.[18][19]
Ismert épületei
szerkesztés- 1889–1891: Reiner-bérház, Budapest, Teréz körút 40[20][21]
- 1890: Szőke-ház, Budapest, Pauler utca. 8.
- 1891: Első Magyar Csavargyár Rt. (később: Csavaripari Vállalat), Budapest, Váci út 168.[22]
- 1891–1892: bérház, Budapest, Báthory u. 20[23]
- 1891–1892: Svadló-bérház, Budapest, József körút 29[24]
- 1891–1893: városháza, Cegléd, Kossuth tér (Márkus Ágostonnal közös munka[25]
- 1892: Illés-ház, Budapest, Pauler utca. 20.
- 1892: Ormay-ház, Budapest, Pauler utca. 22.
- 1893: Kovács-bérház, Budapest, Dísz tér 16. (Tóth Árpád sétány által határolt saroktelken)[26]
- 1893: Tafler-bérház, Budapest, Rákóczi út 17.[27]
- 1893–1894: Löwy-bérház, Budapest, Teréz körút 33[28]
- 1898: Popper-ház, Budapest, Hunyadi tér 3.
- 1898–1899: Wellisch-bérház, Budapest, Baross u. 47.[29]
Tervben maradt épületei
szerkesztésKéptár
szerkesztés-
Löwy-bérház
-
Reiner-bérház
-
Tafler-bérház
-
Illés-ház
-
Ormay-ház
-
Szőke-ház
-
Dísz tér 16.
-
Popper-ház
-
Ceglédi városháza
-
Első Magyar Csavargyár Rt.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Budapest-belvárosi római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve 109/1852.
- ↑ Budapest I. kerületi állami halotti anyakönyv 268/1919.
- ↑ A kir. adóhivatal és pénzügyőrségúj elhelyezése. Szamos 40. évfolyam 75. szám, , 1908. szeptember 17. (adt.arcanum.com)
- ↑ Verseny-pályázati hirdetmény. Budapesti Hírlap 10. évfolyam 305. szám, 1890. november 6. (adt.arcanum.com)
- ↑ a b Az új városháza története. (Folytatása és vége.) Czegléd és Vidéke 1. évfolyam 2. szám, 1891 máj. 10. (adt.arcanum.com)
- ↑ Pataki Ferenc: Ceglédi emlékhelyek Cegléd, library.hungaricana.hu - 1977.
- ↑ Méltónak lenni Cegléd őseihez, Pest Megyei Hírlap 37. évfolyam 61. szám, library.hungaricana.hu - 1993. március 13.
- ↑ Az I. kerületi választmány Nemzet 14. évfolyam 4455. szám, 1895. január 19. (adt.arcanum.com)
- ↑ Igazságügyi Közlöny 5. évfolyam 10. szám, 1896. októbar 16. (adt.arcanum.com)
- ↑ Budapesti tolmácsok és szakértők. Ügyvédek lapja 17. évfolyam 8. szám, 1900. február 24.
- ↑ A Magyar Villamossági becslése. Világ 5. évfolyam 14. szám, 1914. január 16. (adt.arcanum.com)
- ↑ Budapesti Negyed / A Farkasréti Temető 3. - Budapesti Negyed 42. (2003. tél). / A Farkasréti temető 2003-ban (az adattár folytatása) 584. old.
- ↑ Budapest II. kerületi állami házassági anyakönyv 335/1909.
- ↑ Házasság, Budapesti Hírlap 29. évfolyam 134. szám, 1909. június 8. (adt.arcanum.com)
- ↑ Budapest-krisztinavárosi római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve 122/1890.
- ↑ Halálozás, Pesti Hírlap 32. évfolyam 242. szám, 1910. október 11. (adt.arcanum.com)
- ↑ Halálozás, Pesti Hírlap 33. évfolyam 23. szám, 1911. január 27. (adt.arcanum.com)
- ↑ — Illés László halála. Somogyi Hirlap 11. évfolyam 230. szám, 1914. szeptember 27. (adt.arcanum.com)
- ↑ HU BFL - VII.157.a - 1912 - 0420, archives.hungaricana.hu
- ↑ https://budapest100.hu/house/terez-korut-40/
- ↑ http://nagykorut.budapest.hu/terez-krt/40/
- ↑ Bencze Géza: Váci út, a magyar gépipar főutcája, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 2006, ISBN 963-9712-05-1, 72. o.
- ↑ https://www.kozterkep.hu/7063/fresko-es-noi-felatlasz-szobor
- ↑ https://budapest100.hu/house/jozsef-korut-29/
- ↑ https://www.cegled.hu/index.php?t=turizmus/varoshaza
- ↑ Fecske Gábor László: Budapest elveszett tetődíszei XXVI., Vasárnap.hu - 2021. május 1.
- ↑ Déry, i. m., 371-372. o.
- ↑ https://budapest100.hu/house/terez-korut-33/
- ↑ Déry, i. m., 30. o.
- ↑ a b Illés Gyula, Nagykároly és Vidéke 26. évfolyam 1. szám, 1909. jan. 7. (adt.arcanum.com)
- ↑ Az uj adóhivatal építési tervei., Szamos 41. évfolyam 169. szám, 1909. július 28. (adt.arcanum.com)
Források
szerkesztés- Déry Attila: Pest építészeti topográfiája IV. VIII. kerület, Józsefváros. Budapest, 2007.
További információk
szerkesztés- A vár emelkedése. Buda és vidéke 3. évfolyam 28. szám, library.hungaricana.hu - 1894. július 15.