Illés Gyula (építész)

(1852–1919) magyar műépítész, törvényszéki építészeti szakértő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 7.

Illés Gyula (Pest, 1852. február 4.[1]Budapest, 1919. június 4.)[2] magyar műépítész, törvényszéki építészeti szakértő.

Illés Gyula
Született1852. február 4.
Pest
Elhunyt1919. június 4. (67 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaépítész
SírhelyeFarkasréti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Illés Gyula témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete és munkássága

szerkesztés

Számos budapesti bérház tervezőjeként jelent meg a neve a századfordulón. A főváros tervező műépítésze[3] volt. Jelentős műve volt a ceglédi nagy méretű városháza tervezése 1890-ben[4] (ez utóbbi Márkus Ágostonnal közösen[5]) és építésében pedig 1891–1893[6] között műszaki vezetőként[7] vett részt. 1895-ben az I. kerületi választmánynak, azon belül a járdafoglalási bizottság tagja is volt.[8]

1896-ban nevezte ki az igazságügyminiszter királyi törvényszéki állandó szakértővé,[9] 1900-ban pedig, mint a budapesti királyi törvényszék V. kerületébe kinevezett építészeti szakértő dolgozott.[10] Ebben a minőségében 1913–1914 fordulóján részt vett a Magyar Villamossági részvénytársaság telepének a megbecslésénél, hogy a főváros milyen értékben váltsa azt meg.[11]

Sírja a Farkasréti temetőben található (Hv4. (104.) parcella).[12]

Illés Márton ügyvéd és Rehák Henrietta fiaként született.[1]

Első felesége Csimola Ágnes. Második felesége Schmidt Irén volt – özvegy Rehák Antalnét, néhai Schmidt Márton, Coburg Fülöp herceg uradalmi intézőjének leányát 1909. június 3-án vezette oltárhoz a Krisztinavárosi plébániatemplomban (a polgári szertartás 1909. június 1-jén zajlott).[13][14]

Aladár nevű, akkor 20 éves fiát (szül. 1890. május 11.)[15] 1910-ben,[16] Margit nevű lányát (Aistleitner Hugó, főhercegi uradalmi főerdész neje) pedig 1911-ben vesztette el.[17]

Fia, Illés László kaposvári honvédszázados 1914. augusztus 30-án, a Rohatin mellett lefolyt harcban, hazája védelmében, életének 30. évében hősi halált halt. Illés Gyula mellett fia menyasszonya, Tevely Eszter, többi gyermekei: Illés Elemér, Illés Sándor, Hosszú Istvánné szül. Illés Gizella, Hosszú Lajosné szül. Illés Ilona és Rehák Tibor mint mostohagyermeke gyászolták.[18][19]

Ismert épületei

szerkesztés
  • 1889–1891: Reiner-bérház, Budapest, Teréz körút 40[20][21]
  • 1890: Szőke-ház, Budapest, Pauler utca. 8.
  • 1891: Első Magyar Csavargyár Rt. (később: Csavaripari Vállalat), Budapest, Váci út 168.[22]
  • 1891–1892: bérház, Budapest, Báthory u. 20[23]
  • 1891–1892: Svadló-bérház, Budapest, József körút 29[24]
  • 1891–1893: városháza, Cegléd, Kossuth tér (Márkus Ágostonnal közös munka[25]
  • 1892: Illés-ház, Budapest, Pauler utca. 20.
  • 1892: Ormay-ház, Budapest, Pauler utca. 22.
  • 1893: Kovács-bérház, Budapest, Dísz tér 16. (Tóth Árpád sétány által határolt saroktelken)[26]
  • 1893: Tafler-bérház, Budapest, Rákóczi út 17.[27]
  • 1893–1894: Löwy-bérház, Budapest, Teréz körút 33[28]
  • 1898: Popper-ház, Budapest, Hunyadi tér 3.
  • 1898–1899: Wellisch-bérház, Budapest, Baross u. 47.[29]

Tervben maradt épületei

szerkesztés
  • 1890: Ceglédi városháza Márkus Ágostonnal[5]
  • 1908: Szatmári adóhivatal és pénzügyőrségi palota [30]
  • 1909: Nagykárolyi tisztviselő telep [30]
  • 1909: Szatmári adóhivatal a Szerdahelyi-féle telken[31]
  1. a b Budapest-belvárosi római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve 109/1852.
  2. Budapest I. kerületi állami halotti anyakönyv 268/1919.
  3. A kir. adóhivatal és pénzügyőrségúj elhelyezése. Szamos 40. évfolyam 75. szám, , 1908. szeptember 17. (adt.arcanum.com)
  4. Verseny-pályázati hirdetmény. Budapesti Hírlap 10. évfolyam 305. szám, 1890. november 6. (adt.arcanum.com)
  5. a b Az új városháza története. (Folytatása és vége.) Czegléd és Vidéke 1. évfolyam 2. szám, 1891 máj. 10. (adt.arcanum.com)
  6. Pataki Ferenc: Ceglédi emlékhelyek Cegléd, library.hungaricana.hu - 1977.
  7. Méltónak lenni Cegléd őseihez, Pest Megyei Hírlap 37. évfolyam 61. szám, library.hungaricana.hu - 1993. március 13.
  8. Az I. kerületi választmány Nemzet 14. évfolyam 4455. szám, 1895. január 19. (adt.arcanum.com)
  9. Igazságügyi Közlöny 5. évfolyam 10. szám, 1896. októbar 16. (adt.arcanum.com)
  10. Budapesti tolmácsok és szakértők. Ügyvédek lapja 17. évfolyam 8. szám, 1900. február 24.
  11. A Magyar Villamossági becslése. Világ 5. évfolyam 14. szám, 1914. január 16. (adt.arcanum.com)
  12. Budapesti Negyed / A Farkasréti Temető 3. - Budapesti Negyed 42. (2003. tél). / A Farkasréti temető 2003-ban (az adattár folytatása) 584. old.
  13. Budapest II. kerületi állami házassági anyakönyv 335/1909.
  14. Házasság, Budapesti Hírlap 29. évfolyam 134. szám, 1909. június 8. (adt.arcanum.com)
  15. Budapest-krisztinavárosi római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve 122/1890.
  16. Halálozás, Pesti Hírlap 32. évfolyam 242. szám, 1910. október 11. (adt.arcanum.com)
  17. Halálozás, Pesti Hírlap 33. évfolyam 23. szám, 1911. január 27. (adt.arcanum.com)
  18. — Illés László halála. Somogyi Hirlap 11. évfolyam 230. szám, 1914. szeptember 27. (adt.arcanum.com)
  19. HU BFL - VII.157.a - 1912 - 0420, archives.hungaricana.hu
  20. https://budapest100.hu/house/terez-korut-40/
  21. http://nagykorut.budapest.hu/terez-krt/40/
  22. Bencze Géza: Váci út, a magyar gépipar főutcája, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 2006, ISBN 963-9712-05-1, 72. o.
  23. https://www.kozterkep.hu/7063/fresko-es-noi-felatlasz-szobor
  24. https://budapest100.hu/house/jozsef-korut-29/
  25. https://www.cegled.hu/index.php?t=turizmus/varoshaza
  26. Fecske Gábor László: Budapest elveszett tetődíszei XXVI., Vasárnap.hu - 2021. május 1.
  27. Déry, i. m., 371-372. o.
  28. https://budapest100.hu/house/terez-korut-33/
  29. Déry, i. m., 30. o.
  30. a b Illés Gyula, Nagykároly és Vidéke 26. évfolyam 1. szám, 1909. jan. 7. (adt.arcanum.com)
  31. Az uj adóhivatal építési tervei., Szamos 41. évfolyam 169. szám, 1909. július 28. (adt.arcanum.com)
  • Déry Attila: Pest építészeti topográfiája IV. VIII. kerület, Józsefváros. Budapest, 2007.

További információk

szerkesztés
  • A vár emelkedése. Buda és vidéke 3. évfolyam 28. szám, library.hungaricana.hu - 1894. július 15.