Főmenü megnyitása

Illye falu Romániában, Bihar megyében.

Illye (Ciumeghiu)
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
Rang községközpont
Irányítószám 417195
Körzethívószám 0259
SIRUTA-kód 28674
Népesség
Népesség1937 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság7 [2]
Népsűrűség17,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület110,28 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Illye (Románia)
Illye
Illye
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 43′ 56″, k. h. 21° 34′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 56″, k. h. 21° 34′ 39″

FekvéseSzerkesztés

Bihar megyében, Nagyszalontától délnyugatra, Kötegyán és Erdőgyarak között fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

Illye nevét a Váradi Regestrum a XIII. században említi először egy odavaló lakossal kapcsolatban. 1332-1337 között a pápai tizedjegyzékben neve Villa Helye és Eliae néven található.

A Bölönyi család levéltárában található 1409-ben kelt oklevél a vásári nemesek birtokaként említi. 1435-ben már a mai nevén Illyeként van feljegyezve. Az 1400-as évek közepétől a Szentiványi család volt Illye birtokosa. A középkori település a török pusztítások előtt a Telek nevű dűlő helyén állt. A falu mellett fekvő Csumegy puszta hajdan község volt.

1700 körül egyezség útján került a család egyik nőtagja Szentiványi Jozefa (báró Szepessy Jánosné) birtokába, kinek elhunyta után annak gyermekei örökölték, míg a további részeket özv. Szláviné, gróf Apraxin Sergiusné, a Beöthy és a Csanády családok tagjai örökölték.

A 20. század elején báró Wilburg, Beöthy, Szlávy és a báró Szepessy családoknak volt itt nagyobb birtoka. Illyének két gőzmalma is volt.

A település a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Nagyszalontai járásához tartozott. 1910-ben 2426 lakosa volt. Ebből 1854 román, 499 magyar, 4 német és 69 egyéb nemzetiségű volt.

NevezetességekSzerkesztés

  • Görögkeleti temploma - 1826-ban épült.

ForrásokSzerkesztés

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.