India közigazgatási beosztása

India közigazgatása 28 államra és 8 szövetségi területre van felosztva. 2014-ben 29. államként jött létre Telangána, Ándra Pradesből kiválva. A tagállamok, továbbá Delhi és Puduccseri (Pondicseri) szövetségi terület saját választott kormánnyal rendelkezik, míg a többi szövetségi terület élén a szövetségi kormány által kinevezett hivatalnok áll.

Az egyes államokon belüli alsóbb közigazgatási szint a kerület: az ország csaknem 600 kerületre oszlik. A kerület alatti szint a tehszil vagy taluka (község). Több tehszil együtt alkothat egy kerületrészt (Pargana, Anuvibhag). A tehszilen belül a falvak is alkothatnak csoportokat (hobli).

India két tudományos állomást működtet az Antarktiszon (Daksin Gangotri és Maitri), területi igényt azonban mindeddig nem jelentett be.

Államok:

  1. Ándhra Prades [AP]
  2. Arunácsal Prades (Arunachal Pradesh) [AR]
  3. Asszám (Assam) [AS]
  4. Bihár [BR]
  5. Cshattíszgarh (Chhattisgarh) [CT]
  6. Goa [GA]
  7. Gudzsarát (Gujarat) [GJ]
  8. Harijána (Haryana) [HR]
  9. Himácsal Prades (Himachal Pradesh) [HP]
  10. Dzshárkhand (Jharkhand) [JH]
  11. Karnátaka [KA]
  12. Kerala [KL]
  13. Madhja Prades [MP]
  14. Mahárástra (Maharastra) [MH]
  15. Manipur [MN]
  1. Meghálaja (Meghalaya) [ML]
  2. Mizoram [MZ]
  3. Nágaföld (Nagaland) [NL]
  4. Odisa (Odisha, Orissa) [OR]
  5. Pandzsáb (Punjab) [PB]
  6. Rádzsasztán (Rajasthan) [RJ]
  7. Szikkim (Sikkim) [SK]
  8. Tamilnádu (Tamil Nadu) [TM]
  9. Telangána [TG]
  10. Tripura [TR]
  11. Uttarakhand [UT] (Uttaranchal [UL])
  12. Uttar Prades [UP]
  13. Nyugat-Bengál (West Bengal) [WB]

Szövetségi területek:

  1. Andamán- és Nikobár-szigetek [AN]
  2. Csandígarh (Chandigarh) [CH]
  3. Dadra és Nagar Haveli és Daman és Diu [DH]
  4. Dzsammu és Kasmír (Jammu and Kashmir) [JK]
  5. Ladak (Ladakh) [LA]
  6. Laksadíva (Lakshadweep) [LD]
  7. Puduccseri (Puducherry) [PY]

Fővárosi közigazgatási terület:

  1. Delhi [DL]

Államok és szövetségi területek szerkesztés

Államok szerkesztés

Az állam neve ISO 3166-2
kód
Alapítás Népesség Terület
(km²)
Hivatalos
nyelv(ek)[1]
Székhely Legnagyobb város
(ha eltér a székhelytől)
Népsűrűség
(fő / km²)
Írni-olvasni tud
(%)
A városi lakosság
aránya %
1 Ándhra Prades AP 1953. október 1.
(mint Ándhra állam)
49 506 799 160 205 telugu Amarávati Visákhapatnam 308 67,41%[2] 29,6
2 Arunácsal Prades AR 1987. február 20. 1 382 611 83 743 angol Itanagar 17 66.95 20.8
3 Asszám AS 1912. április 1.
(mint Asszám Tartomány)
31,169,272 78,550 asszámi, bengáli, bodo Dispur Gauháti 397 73.18 12.9
4 Bihár BR 1936. április 1. 103,804,637 99,200 hindi, urdu Patna 1,102 63.82 10.5
5 Cshattíszgarh CT 2000. november 1. 25,540,196 135,194 hindi Rájpur 189 71.04 20.1
6 Goa GA 1987. május 30. 1,457,723 3,702 konkani Panadzsi Vasco de Gama 394 87.40 62.2
7 Gudzsarát GJ 1960. május 1. 60,383,628 196,024 gudzsaráti Gandhinagar Ahmadábád 308 79.31 37.4
8 Harijána HR 1966. november 1. 25,353,081 44,212 hindi, pandzsábi Csandígarh Faridábád 573 76.64 28.9
9 Himácsal Prades HP 1971. január 25. 6,856,509 55,673 hindi Simlá 123 83.78 9.8
10 Dzshárkhand JH 2000. november 15. 32,966,238 74,677 hindi Ráncsí Dzsamsedpur 414 67.63 22.2
11 Karnátaka KA 1956. november 1. (mint Maiszúr állam) 61,130,704 191,791 kannada Bengaluru 319 75.60 34.0
12 Kerala KL 1956. november 1. 33,387,677 38,863 malajálam Tiruvanántapuram 859 93.91 26.0
13 Madhja Prades MP 1947. augusztus 15. 72,597,565 308,252 hindi Bhopál Indaur 236 70.63 26.5
14 Mahárástra MH 1960. május 1. 112,372,972 307,713 maráthi Mumbai 365 82.91 42.4
15 Manipur MN 1972. január 21. 2,721,756 22,347 manipuri Imphal 122 79.85 25.1
16 Meghálaja ML 1972. január 21. 2,964,007 22,720 angol, garo, hindi, khasi, pnar Shillong 132 75.48 19.6
17 Mizoram MZ 1987. február 20. 1,091,014 21,081 mizo, angol Aizawl 52 91.58 49.6
18 Nágaföld NL 1963. december 1. 1,980,602 16,579 angol Kohima Dimapur 119 80.11 17.2
19 Orisza OR 1936. április 1.[3]
(mint Odisha Tartomány)
41,947,358 155,820 orija Bhuvanesvar 269 73.45 15.0
20 Pandzsáb PB 1947. augusztus 15.
(mint Kelet-Pandzsáb)
27,704,236 50,362 pandzsábi Csandígarh Ludhijána 550 76.68 33.9
21 Rádzsasztán RJ 1950. január 26. 68,621,012 342,269 hindi Dzsaipur 201 67.06 23.4
22 Szikkim SK 1975. május 16. 607,688 7,096 bhutia, gurung, lepcha, limbu, manggar, nepáli, newari, sherpa, sunwar, tamang Gangtok 86 82.20 11.1
23 Tamilnádu TN 1950. január 26.
(mint Madras Állam)
72 138 958 130 058 tamil Csennai 480 80.33 44.0
24 Telangána TG 2014. június 2. 35 193 978[4] 114 840[4] telugu, urdu Haidarábád 307[5] 66,50% [5] N/A
25 Tripura TR 1972. január 21. 3 671 032 10 492 bengáli, tripuri Agartala 350 87.75 17.1
26 Uttar Prades UP 1902. március 22.
(mint Agra és Oudh)
199 581 477 243 286 hindi, urdu[6] Lakhnau Kánpur 828 69.72 20.8
27 Uttarakhand UT 2000. november 9. (mint Uttarancsal) 10 116 752 53 483 hindi, szanszkrit Dehradún 189 79.63 25.7
28 Nyugat-Bengál WB 1947. augusztus 15. 91 347 736 88 752 bengáli és nepáli Kolkata 1,029 77.08 28.0

Szövetségi területek szerkesztés

Szövetségi
terület neve
ISO 3166-2
kód
Népesség Hivatalos
nyelv[1]
Székhely Népsűrűség
(fő/km²)
Írástudás (%) Városi népesség (%)
A Andamán- és Nikobár-szigetek AN 379,944 angol, hindi Port Blair 46 86.27 32.6
B Csandígarh CH 1,054,686 angol, hindi, pandzsábi Csandígarh 9,252 86.43 89.8
C Dadra és Nagar Haveli és Daman és Diu DH 586,956 angol, gudzsaráti, hindi, maráthi Daman ? ? ?
D Dzsammu és Kasmír JK 12,258,433 hindi, urdu, dogri, kasmíri Szrinagar (nyári)
Dzsammu (téli)
? ? ?
E Ladak LA 290,492 hindi, angol Leh (nyári)
Kargil (téli)
? ? ?
F Laksadíva LD 64,429 angol, malajálam Kavaratti 2,013 92.28 44.5
G Delhi DL 11,007,835 angol, hindi, pandzsábi, urdu Új-Delhi 11,297 86.34 93.2
H Puduccseri PY 1,244,464 angol, malajálam, tamil, telugu[11] Puduccseri 2,598 86.55 66.6

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Report of the Commissioner for linguistic minorities: 50th report (July 2012 to June 2013) (pdf). Commissioner for Linguistic Minorities, Ministry of Minority Affairs, Government of India. [2016. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 4.)
  2. Literacy of AP (Census 2011) (pdf). AP govt. portal. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 11.)
  3. Provinces of British India. (Hozzáférés: 2015. december 24.)
  4. a b Telangana State Profile (PDF). Telangana government portal. (Hozzáférés: 2014. június 11.)
  5. a b Population of Telangana (pdf). Telangana government portal. [2014. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 11.)
  6. Uttar Pradesh Legislature. Uplegassembly.nic.in. [2009. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 21.)
  7. Bifurcated into Telangana State and residual Andhra Pradesh State”, The Times Of India, 2014. június 2. 
  8. The Gazette of India : The Andhra Pradesh Reorganization Act, 2014. Ministry of Law and Justice. Government of India, 2014. március 1. [2014. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 23.)
  9. The Gazette of India : The Andhra Pradesh Reorganization Act, 2014 Sub-section, 2014. március 4. (Hozzáférés: 2014. április 23.)
  10. Amaravati remains capital city of Andhra Pradesh of now: Union Minister tells Rajya Sabha. India Times, 2022. február 2. (Hozzáférés: 2022. május 17.)
  11. Archivált másolat. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 12.)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a States and union territories of India című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.