Főmenü megnyitása

Az Infopark Budapest egyik legújabb, legmodernebb és legkisebb városrésze a XI. kerületben, a Rákóczi híd budai hídfőjének északi oldalán. 1996 decemberében jött létre az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Miniszterelnöki Hivatal és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium együttműködésével, állami beruházásként.

Infopark
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület XI. kerület
Népesség
Teljes népesség0 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Infopark (Budapest)
Infopark
Infopark
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 14″, k. h. 19° 03′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 14″, k. h. 19° 03′ 38″
Infopark weboldala
Budapest, Infopark, Gábor Dénes utca.JPG

A területén campus jellegű, parkosított környezetben irodaházak találhatók, amelyekben elsősorban informatikával, telekommunikációval és szoftverfejlesztéssel foglalkozó cégek székhelyei vannak.

FekvéseSzerkesztés

Határai: Hevesy György utca - Magyar Tudósok körútja - Magyar Nobel-díjasok útja - Neumann János utca.

KözlekedésSzerkesztés

A terület autóval és kerékpárral jól megközelíthető.

A városrész környékén több BKK autóbusz- (33-as, 133E), villamos- (1-es, 4-es, 6-os) és hajójáratnak (D11) is van megállója, azonban csak a 153-as végállomásozik itt. 2019 óta a 154-es busz továbbhalad a Nádorkerten felépült BudaPart felé, ahol az azonos nevű megállója a Dombóvári úton található az 1-es villamos Infopark megállója mellett, a körvasút déli oldalán.

TörténeteSzerkesztés

Az Expo '96 néven megrendezendő világkiállítás kapcsán került előtérbe az Infopark és környezete mint a beruházás helyszíne. A világkiállítás ugyan elmaradt, ám a terület fejlesztése folytatódott. Ennek során épült meg 1992-1995 között a Lágymányosi (ma Rákóczi) hídtól északra a negyed, amely ma Budapest egyik legmodernebb és legújabb városrészének számít.

Az Informatikai és Technológiai Innovációs Park Zrt. (röviden Infopark Zrt.) 1996 decemberében alakult az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Miniszterelnöki Hivatal és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium együttműködésével, tisztán állami beruházásként. A két egyetem a részvények 25 százalékát, plusz 1 szavazatot birtokolt, míg a miniszterelnökség és a minisztérium osztozott a fennmaradó hányadon. Területét ekkor városrészként is bejegyezték.

Létrejöttének az volt a célja, hogy a közép-kelet-európai térségben elsőként megépült kutatás-fejlesztésre specializált, egyetlen (állami) tulajdonban lévő park ennek a tevékenységnek a magyarországi és esetleg régiós központja is lehessen, ahol az akkor még leendő bérlőknek lehetősége legyen (közelségük okán) együttműködni a két szomszédos egyetemmel is.

Az Infopark 2008-2009-ben épült „E” jelű épülete volt az első Magyarországon, ami megkapta a Leadership in Energy and Environmental Design (LEED) minősítésrendszerében az ezüst (silver) fokozatot.

A beruházás teljes sikernek bizonyult, az irodák bérlői közt van számos más cég mellett a Magyar Telekom, az IBM, a Lufthansa Systems, a Hewlett-Packard, vagy a DBH Business Services is (egy részüknek székhelye vagy régiós központja is), valamint a Nemzeti Innovációs Hivatal és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet is.

Az Infopark közvetlen szomszédja északon az Eötvös Loránd Tudományegyetem kampusza, aminek épületei szintén a terület fejlesztése során születtek.

A park földhasználati és beépítési jogával az Infopark Zrt. rendelkezik, a bérlők pedig 99 évre vehetik bérbe az irodaépületeket, akik a tervezésében is közreműködhettek. Az építkezéseket, valamint az építmények kezelését a bonni székhelyű német ingatlanfejlesztő társaság, az IVG Immobilien AG végezte. Az IVG teljes budapesti ingatlanportfólióját eladta 2006-ban a szintén német HGA Capital-nek, ami most az IVG-vel közösen gondoskodik az irodák kiadásáról és a kapcsolattartásról.

2008-ban a parkot üzemeltető céget privatizálták,[2] amit a Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó K-Immo nevű cég szerzett meg. A terület földhasználati jogát azonban korábban egy másik cég, a Noveco kapta meg. Mivel a tulajdon a földhasználat nélkül nem sokat ért, Leisztinger a Noveco képviselői szerint megpróbálta egyebek mellett vesztegetéssel, illetve zsarolással megszerezni a használati jogot is,[3] ami miatt az üzletemberek feljelentették hatóságoknál. A bíróságra került ügyben az egyik zsaroló személyében Wieszt János, akkoriban hivatalban lévő újbudai szocialista önkormányzati képviselőt is felismerni vélték.[3] Wieszt azóta több más ingatlanpanamában indult nyomozásnak is gyanúsítottja lett.[3]

ForrásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Infopark témájú médiaállományokat.