Inkakakadu

madárfaj
(Inka kakadu szócikkből átirányítva)

Az inkakakadu (Lophochroa leadbeateri) a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe sorolt kakadufélék (Cacatuidae) családjában tartozó faj.[2][3]

Inkakakadu
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család: Kakadufélék (Cacatuidae)
Alcsalád: Kakaduformák (Cacatuinae)
Nem: Lophochroa
Faj: L. leadbeateri
Tudományos név
Lophochroa leadbeateri
Vigors, 1831
Szinonimák
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Inkakakadu témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Inkakakadu témájú kategóriát.

Rendszertani helyzete szerkesztés

A fajt Nicholas Aylward Vigors ír zoológus írta le 1831-ben, a Plyctolophus nembe Plyctolophus leadbeateri néven.[4] Korábban a Cacatua nembe sorolták Cacatua leadbeateri néven.

Alfajai szerkesztés

  • Lophochroa leadbeateri leatbeateri (Vigors, 1831) - ez az alapfaj.
  • Lophochroa leadbeateri mollis (Mathews, 1912) - az alapfajnál kisebb, bóbitája sötétebb vörös, a narancsszínű sáv halványabb, olykor teljesen hiányzik.

Származása, elterjedése szerkesztés

Ausztrália nagy részén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők és cserjések. Nomád faj.[5]

Megjelenése, felépítése szerkesztés

Testhossza 40 centiméter, testtömege 360–480 gramm.[6] Alapszíne fehér, feje, nyaka és begye lazacszínnel átszőtt, homloka sötétvörös. Előregörbülő bóbitájának bázisa skarlátvörös, ezt narancsszínű sáv követi, majd ismét skarlátvörös, végül a toll csúcsa fehér. Szárnya 27 centiméteres, a farka 14 centiméter hosszú. Az evezők és a faroktollak alsó felületén a tollak bázisa skarlátvörös. A hím írisze (szivárványhártyája) fekete, a tojóé sötét vörösesbarna. Mindkét nem csőre fehéres szaruszínű, lába sötétszürke.

A tojó bóbitáján a narancsszínű sáv szélesebb. A fiatal madarak és a tojók halványabbak a kifejlett hímeknél.

Életmódja, élőhelye szerkesztés

Párban vagy kis csoportban él. Meglehetősen félénk faj. Aktív szárnycsapásokból és sikló szakaszokból álló röpte akrobatikus; ha kell, hátrafelé is repül.

Tápláléka magvakból, gyümölcsökből, diófélékből áll, nagyon szereti az akáciák és a vaddinnye magját; ezeket a földről is szívesen csipegeti.

Hangja kéttagú remegős kiáltás, vészjele három vagy négy harsány rikoltás.

Szaporodása szerkesztés

Augusztus és december között költ; fészkelési ideje mintegy 55 nap. Fészkét eukaliptusz üregében építi. A fészekalj 2-4 tojás; ezeken 21–25 napig kotlik — a hím éjjel, a tojó nappal. A nagyjából hat hét után kirepülő fiókákat a két szülő közösen eteti, a fiatalok sokáig a családi kötelékben maradnak.

Tartása szerkesztés

A legnehezebben nevelhető kakadufaj. Félénk, a környezetváltozásra érzékeny, de türelemmel, hosszú idő alatt megszelídíthető. Beszédkészsége nem jelentős, de pár szóra megtanítható.

Képek szerkesztés

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy és stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. [2023. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5. (Hozzáférés: 2023. március 30.)  
  2. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. december 26.)
  3. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. december 26.)
  4. Avibase. (Hozzáférés: 2020. december 26.)
  5. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. december 26.)
  6. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. december 26.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés