Innocent-Vincze Ernő
Innocent-Vincze Ernő, születési és 1911-ig használt nevén Winkelhoffer Ernő (Budapest, 1903. január 12.[4] – Budapest, 1978. június 1.) magyar drámaíró, librettista, dalszövegíró, dramaturg. Vincze Ottó zeneszerző (1906–1984) testvére.
| Innocent-Vincze Ernő | |
 | |
| Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929) | |
| Született | Winkelhoffer Ernő 1903. január 12.[1] Budapest[1] |
| Elhunyt | 1978. június 1. (75 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Farkasréti temető (23/1-1-114 (megszűnt))[3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Innocent-Vincze Ernő témájú médiaállományokat. | |
Életpályája
szerkesztésSzülei: Winkelhoffer Antal mérnök és Rödiger Kamilla voltak.[5] Egyetemi tanulmányai után színházi és zenekritikákat publikált a Budapesti Hírlapban és az Újságban. 1924-ben irányította Hasenclever Antigonéjának kísérleti szabadtéri előadását a Margit-szigeten. 1931-ig különböző kabarék számára – Apolló, Papagáj, Clarus, Komikusok Kabaréja stb. – írt, főként Hetényi-Heidelberg Albert zenéjére dalszövegeket. Az 1930-as években mutatták be drámáit az Új Színházban, a Kamaraszínházban és a Vígszínházban. 1940-ben az ő fordításában játszotta a Nemzeti Színház William Shakespeare: Minden jó, ha jó a vége című darabját. 1941-ben a Magyar Állami Operaház számára fordította le Rossini Tell Vilmosának szövegét. 1949–1964 között a Budapesti Operettszínház zenedramaturgja volt. 1964-ben a Szegedi Szabadtéri Játékokon mutatták be Vidróczki című daljátékát Farkas Ferenc zenéjével.
Színházi munkái
szerkesztésA Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 41; műfordítóként: 37; dalszövegíróként: 50;
Szerzőkéntszerkesztés
|
Műfordítókéntszerkesztés
|
Dalszövegíróként
szerkesztés- An-Schell: Timosa (1933)
- Gellért-Szánthó: A nagy riport (1933)
- Székely Endre: Aranycsillag (1950-1952)
- Gvadányi József: Peleskei nótárius (1951)
- Lehár Ferenc: Vándordiák/Garabonciás (1953)
- Vincze Ottó: Boci-boci tarka (1953-1954)
- Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (1954, 1957-1959, 1964, 1977, 1988-1989, 1993, 2005)
- Huszka Jenő: Bob herceg (1955-1956, 1958, 1960, 1969, 2007)
- Csiky Gergely: Kaviár (1955)
- Farkas Ferenc: Vők iskolája (1958-1960)
- Ránki György: Hölgyválasz (1961)
- Heltai Jenő: Tündérlaki lányok (1964, 1998, 2002)
- Strauss: Bécsi diákok (1974)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c Petőfi Irodalmi Múzeum. Petőfi Irodalmi Múzeum . (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ PIM-névtér
- ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf. (Hozzáférés: 2019. október 23.)
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Születése bejegyezve a Bp. VI. ker. állami születési akv. 149/1903. folyószám alatt.
Források
szerkesztés- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
További információk
szerkesztés- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Humorlexikon. Szerkesztette: Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001.
- Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének … évi jelentése. Budapest, 1940-1943.
- Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.
- Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
- Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9
- Tolnai új világlexikona. Budapest, Tolnai, 1926-1933.
- Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3