Főmenü megnyitása

Intaháza egykori település Vas megyében, amely ma Mesteri részét képezi.

Intaháza
Intaháza kastély.jpg
Közigazgatás
Település
Irányítószám 9551
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Intaháza (Magyarország)
Intaháza
Intaháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 15′ 09″, k. h. 17° 04′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 09″, k. h. 17° 04′ 55″
A Wikimédia Commons tartalmaz Intaháza témájú médiaállományokat.
Harangláb a kastély parkjában

TörténeteSzerkesztés

Inta, kébőbb Intapuszta, végül Intaháza, eredetileg önálló, később Felsőmesterihez (Hernádmesteri) tartozó település volt. A döntően kisnemesi Alsómesteri (Nemesmesteri) és a főnemesi Felsőmesteri 1935-ben egyesült újra Mesteri néven. A területen Dr. Holéczy Zoltán, amatőr régész végzett ásatásokat 1939 és 1941 között, melyek anyaga ma a Magyar Nemzeti Múzeumban található.

Intaházán az Árpádok korában Somlóvásárhelyről származó bencés apácák éltek. A birtok 1367-ben került a Ják nembeli kissitkei Sitkey család tulajdonába. 1381-ben a szentgotthárdi ciszterci apátság birtokába került, felsőlendvai Szécsi Miklós, Vas megyei főispán, későbbi nádor, az apátság kegyurának jóvoltából. A Sitkey család végig ellenezte, hogy a birtok az apátság birtokába kerüljön, de megakadályozni nem tudták. 1452-ben a Sitkey családdal rokonságban álló Dezső János visszaperelte a birtokot az apátságtól. Később, Felsőmesterivel együtt, a galánthai gróf Esterházy, a békási Békássy, a trakostyáni gróf Draskovich, majd a hertelendi és vindornyalaki Hertelendy család birtoka volt, végül pedig a németújvári herceg Batthyány-Strattmann család tulajdonába került és 1945-ig a család tulajdonában is maradt. A család egykori kastélyában ma a celldömölki Kemenesaljai Egyesített Kórház Addiktológiai és Pszichiátriai Rehabilitációs Központja működik. Itt játszódik Dr. Benedek István Aranyketrec című műve.

NevezetességeiSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Kalász Elek: A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban, Budapest 1932.
  • Katafai-Német József: Vas megye kastélyai és kúriái I-II. Kajt-Art Kft. Sárvár 2006
  • C. Harrach Erzsébet-Kiss Gyula: Vasi műemlékek. Szombathely. 1983
  • Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I. (A–K). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. ISBN 963-05-4568-3