Intaháza
Intaháza egykori település Vas vármegyében, amely ma Mesteri részét képezi.
| Intaháza | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Település |
|
| Irányítószám | 9551 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Intaháza
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 15′ 09″, k. h. 17° 04′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 09″, k. h. 17° 04′ 55″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Intaháza témájú médiaállományokat. | |
Fekvése szerkesztés
A település belterületeitől több kilométerre északra fekszik, szomszédai: északkelet felől Tokorcs, délkelet felől Celldömölk, északnyugat felől pedig Nagysimonyi. Közúton a legegyszerűbben a 834-es főút felől érhető el, a Mesteri központjába vezető 8431-es úton; Celldömölk központja felől egy másik lehetséges elérési útvonal a 8432-es út, amiről aztán szintén a 8431-esre kell ráfordulni.
Története szerkesztés
Inta, később Intapuszta, végül Intaháza, eredetileg önálló, később Felsőmesterihez (Hernádmesteri) tartozó település volt. A döntően kisnemesi Alsómesteri (Nemesmesteri) és a főnemesi Felsőmesteri 1935-ben egyesült újra Mesteri néven. A területen dr. Holéczy Zoltán amatőr régész végzett ásatásokat 1939 és 1941 között, melyek anyaga ma a Magyar Nemzeti Múzeumban található.
Intaházán az Árpádok korában Somlóvásárhelyről származó bencés apácák éltek. A birtok 1367-ben került a Ják nembeli kissitkei Sitkey család tulajdonába. 1381-ben a szentgotthárdi ciszterci apátság birtokába került, felsőlendvai Szécsi Miklós Vas vármegyei főispán, későbbi nádor, az apátság kegyura jóvoltából. A Sitkey család végig ellenezte, hogy a birtok az apátság birtokába kerüljön, de megakadályozni nem tudták. 1452-ben a Sitkey családdal rokonságban álló Dezső János visszaperelte a birtokot az apátságtól. Később, Felsőmesterivel együtt, a galánthai gróf Esterházy, a békási Békássy, a trakostyáni gróf Draskovich, majd a hertelendi és vindornyalaki Hertelendy család birtoka volt, végül pedig a németújvári herceg Batthyány-Strattmann család tulajdonába került és 1945-ig a család tulajdonában is maradt. A család egykori kastélyában ma a celldömölki Kemenesaljai Egyesített Kórház Addiktológiai és Pszichiátriai Rehabilitációs Központja működik. (újabb nevén szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Pszichiátriai Rehabilitációs Intézet) Itt játszódik dr. Benedek István Aranyketrec című műve.[1]
Nevezetességei szerkesztés
Külső hivatkozások szerkesztés
- Az intézmény hivatalos honlapja Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Intaháza - másik oldalról
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Kalász Elek: A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban, Budapest 1932.
- Katafai-Német József: Vas megye kastélyai és kúriái I-II. Kajt-Art Kft. Sárvár 2006
- C. Harrach Erzsébet-Kiss Gyula: Vasi műemlékek. Szombathely. 1983
- Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I. (A–K). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. ISBN 963-05-4568-3