Ipolyszécsényke
Ipolyszécsényke (szlovákul: Sečianky) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.
| Ipolyszécsényke (Sečianky) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Nagykürtösi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1260 |
| Polgármester | Deák József |
| Irányítószám | 991 10 |
| Körzethívószám | 047 |
| Forgalmi rendszám | VK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 335 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 49 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 166 m |
| Terület | 7,85 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 05′ 40″, k. h. 19° 04′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 40″, k. h. 19° 04′ 36″ | |
| Ipolyszécsényke weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ipolyszécsényke témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Nagykürtöstől 29 km-re, délnyugatra fekszik.
Története szerkesztés
1243-ban „terra Zelchan” néven említik először. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben szerepel Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt temploma és István nevű papja. Kezdetben a Szécsénkey család birtoka, majd a mohácsi csata után Drégely, majd Litva várához tartozott. Később több nemesi család birtoka, a Baloghyaké, majd a 18. század végén a Lipthayaké. Utóbbiak építtették a ma is álló klasszicista kastélyt. 1715-ben kúria és 3 adózó porta volt a faluban. 1828-ban 44 házában 265 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint „SZÉCSÉNKE. Magyar falu Hont Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Honthoz másfél mértföldnyire; határja jól termő.”[2]
Fényes Elek szerint „Szécsényke, magy. falu, Honth vmegyében, Ipolysághoz 1 1/2 mfd. 360 kath. lak. Kath. paroch. templom. Kastély, szőlőhegye, földje, rétje termékeny. F. u. Liptay, Tersztyánszky, Illésy.”[3]
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. 1938 és 1944 között ismét Magyarország része volt.
Népessége szerkesztés
1910-ben 503, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
2001-ben 421 lakosából 369 magyar és 27 szlovák.
2011-ben 385 lakosából 287 magyar és 62 szlovák volt.
Neves személyek szerkesztés
- Itt született 1909. december 23-án Cziglényi Ádám grafikus, bélyegtervező.
- Itt született 1793-ban Lipthay Sándor császári és királyi udvari tanácsos és ügyvéd.
Nevezetességei szerkesztés
- Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. század végén épült. Mellette egykor gyógyvízű forrás tört fel, melyhez messze földről is elzarándokoltak. Mára a forrás vize elapadt. A templomot 1754-ben barokk stílusban építették át.
- A Lipthay-kastély a 19. század elején épült klasszicista stílusban. Egykor szép angolparkja volt.
- A plébánia épülete a 19. század elején készült klasszicista stílusban.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
