Ipolyszög

magyarországi község Nógrád megyében

Ipolyszög (korábbi nevén Riba) község az Ipoly völgyében, a Balassagyarmati járásban.

Ipolyszög
Ipolyszög01.JPG
Ipolyszög címere
Ipolyszög címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállás község
Polgármester Kárdási Jánosné (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 2660
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség625 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség101,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,07 km²
Földrajzi nagytájÉszaki-középhegység[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ipolyszög (Magyarország)
Ipolyszög
Ipolyszög
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 03′ 15″, k. h. 19° 13′ 42″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 15″, k. h. 19° 13′ 42″
Ipolyszög (Nógrád megye)
Ipolyszög
Ipolyszög
Pozíció Nógrád megye térképén
Ipolyszög weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ipolyszög témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Ipolyszög az észak-magyarországi Nógrád megye szegletében, a magyar-szlovák államhatárt jelentő Ipoly folyó bal partján fekszik. A település határában terül el az Égerláp természetvédelmi terület.

MegközelítéseSzerkesztés

KözútonSzerkesztés

A fővárosból M2-es vagy 2-es, majd a 22-es úton lehet elérni, A járásszékhelyről a 22-es utat Budapest irányába követve az első település Ipolyszög. A község Budapesttől 80, Balassagyarmattól 7 kilométerre fekszik.

VasútonSzerkesztés

A MÁV 75-ös számú (Vác–Balassagyarmat) vonalán közelíthető meg; ez a vonal a Börzsöny lábánál és az Ipoly völgyében vezet, hazánk egyik legszebb vasútvonala. A helyi vasúti megállóhely Dejtár vasútállomás és Balassagyarmat vasútállomás között található.

TörténeteSzerkesztés

Ipolyszög történetének kezdete még a 13. századig nyúlik vissza, önálló településként, ekkor még a szláv Riba (hal) nevet viselte, ami arra utal, hogy az Ipoly árterületén halászatból, csíkászatból éltek a helyiek. Az ekkori okiratok megemlítik, hogy a községtől északkeleti irányban egy vár mered a magasba egy meredek sziklabércen. Ma már jórészt benőtte az erdő, de a sziklafalak folytatásaként épült erődítés még ma is jól látható.

A vár sajnos elpusztult, de Ipolyszögnek így is sok építészeti remekműve van. Köztük a katolikus templom, az evangélikus templom és a nagy területen elterülő ipolyszögi temető.

1905-től 1973-ig Ipolyszög néven jegyezték, 1973-tól Balassagyarmat városhoz csatolták. A fennálló több mint 30 éves „házasság” ideje alatt kiépült a településrészen a teljes infrastruktúra, a közfeladatok ellátása megoldott volt. A településrész választópolgárai már 1993 tavaszán kezdeményezték a leválást, azonban a helyi népszavazás eredménytelen volt, míg a 2002. február 3. napján megtartott népszavazás érvényes és eredményes lett.

A településtörténet egyik kevéssé ismert, kedves állomása, hogy 1953 nyarán itt Ipolyszögön forgatták a magyar filmtörténet harmadik legsikeresebb filmalkotása, a Rákóczi hadnagya (1954) című film egyes jeleneteit. A filmben szereplő felvidéki Réthe jobbágyfalu jelenik meg némi átalakítással a Rákóczi-szabadságharc korát idéző képekben. "Itt volt szükség a legkevesebb átépítésre. A házakat bezsuppoztattuk, a kerítéseket, az udvarokat a kor jobbágyfalvainak megfelelően átalakítottuk. Az egyetlen díszlet ezekben a képekben a templom korabeli épülete." - nyilatkozta Katona Jenő, a film egykori gyártásvezetője.[4] A mozik 1954 februárjában[5] mutatták be a Bán Frigyes rendezte történelmi játékfilmet, amely idővel elérte a 7 milliós nézőszám-rekordot is.

A vár történeteSzerkesztés

A néprege IV. Béla korára teszi az ipolyszögi vár keletkezését, az oklevelek azonban csak 1331-ben említik először, habár magáról a faluról már jóval korábban is szó esik. Az első tulajdonosa a Kanizsai családhoz tartozó Simon volt, aki előkelő származása dacára jórészt a környék, illetve távolabbi vidékek fosztogatásával tette a nevét hírhedtté. Rablásokat, gyilkosságokat, templom-fosztogatásokat követett el, mindaddig, míg a király csapatot nem küldött elfogására. Simon bezárkózott a várába, de egyik embere éjszaka kinyitotta az ostromlóknak a kaput. Simont ott helyben négyfelé vágták, a várat a király elkobozta, és Gergely főpohárnokmesternek adományozta, de pár évtized múlva már királyi várként emlegetik, és az is maradt hosszú ideig, addig amíg Zsigmond király pénzszűkében nem lévén ezen is túl nem adott.

Új tulajdonosai – a Szerémiek – alatt feléledt az átkos emlékű kor, ők is raboltak, fosztogattak belőle úgy, hogy Mátyás 1483-ban sereget küldött ellenük. Szerémi Gézát ez egyáltalán nem rettentette meg, ágyúkkal fogadta az ostromlókat. Nem is történt baja, hamar elfeledték bűneit, és halála után fia, Imre II. Ulászló gyászos emlékű uralkodása alatt birodalmi hercegséget kapott. A Szerémiek nádori ágának kihalta után sikerült Bedek Máté felsőmagyarországi főkapitánynak megszerezni a várat, és nagy költséggel felújította, átépítette a már ekkor romladozó falakat. A költségekhez a közeledő török veszedelem hatása miatt az ország és a megye is hozzájárult. Bedek Máté nem sokáig élvezhette a tulajdonlást, mert két év múlva egy vadászaton lova levetette a hátáról. Még két napig élt, eljövendő halálát megérezve hazahívta Budáról az akkor ott udvarnokoskodó Miklós fiát, aki azonban nem érkezett egyedül. Erőszakkal magával hurcolta Szapolyai Dorottyát, akibe halálosan szerelmes volt, és aki akkor már a király vadászmesterének volt gyűrűs menyasszonya. Újsütetű szerzeményének nem örülhetett túlságosan sokáig, tette hatalmas felháborodást keltett az udvarban, és a harmadik napon Koháry József, a vadászmester parancsnoklatával megjelent a királyi sereg. Miklós bezárkózott a várba, de reggelre elhűlve tapasztalhatta, hogy a személyzet éjszaka elszivárgott a várból, jórészt egyedül maradt Szapolyai Dorottyával. Arra gondolni sem lehetett, hogy védekezzen, és amikor megadásra szólították fel, Dorottyával együtt leugrott az öregtoronyból. A király büntetésként a várat leromboltatta, a török időkben már romként emlegetik. Nem is épült fel többé, minden hadi jelentőségét elvesztette.

A vár alatti völgyben egy forrás található, a néphit szerint itt halt meg az utolsó várúr és kedvese.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 2006–2010: Wágnerné Fejes Mária (független)[6]
  • 2010–2014: Wágnerné Fejes Mária (független)[7]
  • 2014–2019: Kárdási Jánosné (független)[8]
  • 2019-től: Kárdási Jánosné (Fidesz-KDNP)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 13,3% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59%, református 0,6%, evangélikus 16,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,9% (16,9% nem nyilatkozott).[9]

LátnivalókSzerkesztés

  • 1923-ban épült Magyarok Nagyasszonyának felszentelt Római Katolikus templom, 2006 nyarában új tetőszerkezetet és belső burkolatot kapott.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Ipolyszög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Élet és Tudomány, 1954, február 24. IX. évf. 8. szám, Szilágyi István: Rákóczi hadnagya 
  5. Rákóczi hadnagya (1954), imdb.com
  6. Ipolyszög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  7. Ipolyszög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  8. Ipolyszög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  9. Ipolyszög Helységnévtár

Külső hivatkozásokSzerkesztés