Iqaluit
Iqaluit (korábban Frobisher Bay) a kanadai Nunavut territórium legnagyobb városa. A Baffin-sziget déli részén, a Frobisher-öböl partján helyezkedik el. A 2011-es népszámlálás szerint a város lakossága 6699 fő.[2]
| Iqaluit | |
 | |
| Iqaluit látképe | |
| Mottó: Place of many fish. | |
| Közigazgatási adatok | |
| Ország |  Kanada |
| Tartomány | Nunavut |
| Alapítás éve | 1942 |
| Polgármester | John Graham |
| Körzethívószám | 867 |
| Testvérvárosok | Lista |
| Népesség | |
| Népesség | 7429 fő (2021)[1] |
| Népsűrűség | 127.6 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 0 m |
| Terület | 52,50 km² |
| Időzóna | UTC−5 |
| Elhelyezkedése | |
 Iqaluit
Pozíció Kanada térképén
| |
 é. sz. 63° 44′, ny. h. 68° 31′63.733333°N 68.516667°WKoordináták: é. sz. 63° 44′, ny. h. 68° 31′63.733333°N 68.516667°W | |
| Iqaluit weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Iqaluit témájú médiaállományokat. | |
Történet
szerkesztésAmerikai katonák alapították 1942-ben Frobisher Bay néven, légi bázisként az Atlanti-óceán felé tartó gépek számára. 1959-ben megindult egy nagyszabású letelepedési hullám, melyben a kanadai szövetségi kormány többek közt orvosokat, tanárokat invitált a fejlődő településre. 1963-ban az amerikai légierő elhagyta a települést és a város a kanadai kormány felügyelete alá került. 1964-ben megtartották az első választásokat és megalakult az első Közösségi Tanács. 1970-ben a kanadai kormány hivatalosan is elismerte, mint települést, majd 1974-ben, mint falut. 1979-ben megválasztották az első polgármestert és 1980-ra a település elnyerte a városi címet. 1987-ben a város hivatalosan is az inuktitut nyelvű Iqaluit nevet vette fel. 1995-ben Iqaluitot választották Nunavut fővárosának. 2001. április 19-én újra hivatalosan is várossá nyilvánították.[3]
Fekvése
szerkesztés
Iqaluit a Baffin-sziget délkeleti részén, az Everett hegység lábánál, a Frobisher-öbölben fekszik.
Külváros
szerkesztésIqaluittól 5 km-re található egy Apex nevű kis község. Történelmileg itt élt a legtöbb inuit, amikor Iqaluit még katonai bázis volt.[4]
Éghajlat
szerkesztés| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 3,9 | 5,7 | 4,0 | 7,2 | 13,3 | 21,7 | 26,1 | 25,5 | 17,2 | 7,3 | 5,6 | 3,4 | 26,1 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −22,8 | −23,3 | −18,3 | −9,4 | −1,2 | 6,8 | 12,3 | 10,5 | 5,2 | −1,0 | −8,3 | −17,0 | −5,4 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −26,9 | −27,5 | −23,2 | −14,2 | −4,4 | 3,6 | 8,2 | 7,1 | 2,6 | −3,7 | −12,0 | −21,3 | −9,2 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −30,9 | −31,7 | −28,1 | −18,9 | −7,6 | 0,5 | 4,1 | 3,6 | −0,1 | −6,4 | −15,8 | −25,5 | −13,0 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −45,0 | −45,6 | −44,7 | −34,2 | −26,1 | −10,2 | −2,8 | −2,5 | −12,8 | −27,1 | −36,2 | −43,4 | −45,6 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 20 | 19 | 19 | 28 | 29 | 33 | 52 | 70 | 55 | 33 | 27 | 20 | 404 |
| Havi napsütéses órák száma | 32 | 94 | 172 | 217 | 181 | 200 | 237 | 157 | 88 | 51 | 36 | 13 | 1477 |
| Forrás: Environment Canada Canadian Climate Normals 1981–2010[5] | |||||||||||||
Népesség
szerkesztésA 2011-es népszámlálás szerint a város lakossága 6699 fő.[2]
A lakosság megoszlása:
- 61,2% – őslakos
- 34,3% – fehér (európai kanadaiak)
- 1,1% – fekete (fekete kanadaiak)
- 1,1% – délkelet-ázsiai
- 0,9% – kelet-ázsiai
- 0,8% – dél-ázsiai
- 0,2% – latin-amerikai
- 0,2% – arab
- 0,2% – többnemzetiségű
Közlekedés
szerkesztés
Iqaluit ahhoz képest, hogy főváros, nem rendelkezik főúttal vagy autópályával. Csupán egyetlen fontosabb út van, amely a közeli Apex nevű településre vezet. Az utak egy része aszfaltozott, többségük viszont csak kaviccsal megszórt. Mivel a város a külvilággal nincs közúti összeköttetésben, csak repülővel vagy hajóval közelíthető meg. A városban működik egy kis taxitársaság, viszont helyi autóbuszjárat nincs. Repülővel a helyi Air Nunavut,[6] illetve a Canadian North[7] és First Air[8] légitársaságokkal érhető el. A repülőtér (IATA: YFB, ICAO: CYFB) a város mellett található. Télen kutyaszánokat is használnak. Iqaluit az egyetlen kanadai főváros, ahol nincs közlekedési lámpa.
Oktatás
szerkesztés
A városban jelenleg hét alapfokú iskola található, melyből hat helyi és egy francia. Továbbá van még két felsőfokú iskola is.[9]
Látnivalók
szerkesztés
- Szent Júdás anglikán székesegyház[10]
- Nunatta Sunakkutaangit múzeum
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Canada 2021 Census
- ↑ a b Canada 2011 census. 2.statcan.ca, 2012. február 8. (Hozzáférés: 2012. február 8.)
- ↑ History, 2011. január 1. [2011. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 1.)
- ↑ Walk to the neighboring settlement of Apex. Mark M. Miller. [2015. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 1.)
- ↑ Iqaluit A. Canadian Climate Normals 1981–2010. Environment Canada. (Hozzáférés: 2014. február 24.)
- ↑ Canadian North Interactive Route Map. [2014. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 1.)
- ↑ First Air Route Map. [2015. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 1.)
- ↑ Iqaluit Schools. [2015. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 1.)
- ↑ St.Jude's Anglican Cathedral. [2015. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 2.)
