Irányítószám

postai címzést segítő számokból és betűkből álló kód

Az irányítószám a postai küldemények rendeltetési hely szerinti csoportosítását segítő azonosító kód, amely állhat tisztán számokból vagy betűkből és számokból. Az országok túlnyomó többsége használ irányítószámokat, de vannak kivételek is, például Panama.

Magyarország irányítószámainak első két számjegy szerinti felosztása

Irányítószámokat először az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban vezettek be 1932 decemberében,[1] de 1939-ben felhagytak a használatukkal. Következőként Németország vezetett be irányítószámokat, 1941-ben,[2] majd Argentína 1958-ban, az Egyesült Királyság 1959-ben,[3] az Amerikai Egyesült Államok 1963-ban,[4] és Svájc 1964-ben.[5] Magyarországon az irányítószám egy négyjegyű szám, amit 1973. január 1-jén vezettek be.

Irányítószámuk nem csak fizikai címeknek van; a nagyobb postahivatalokban a postafiókoknak, vagy egyes nagyobb forgalmú intézményeknek, vállalkozásoknak is saját irányítószámuk lehet.

Technológia szerkesztés

Bevezetésekor elengedhetetlen követelmény volt a nagyobb feldolgozóhelyeken a gépesítés, valamint a szabványméretű borítékok bevezetése. Az irányítószámok alapján történik a „zárlatok”-nak nevezett zsákos egységcsomagok összeállítása is.

A legtöbb ország numerikus jeleket használ az irányítószámokhoz, kisebbségben vannak az alfanumerikus (betűket és számokat is használó) országok. Mivel ezek jóval több kombinációra adnak lehetőséget, sokkal pontosabb helymeghatározást tesznek lehetővé – Hollandiában vagy az Egyesült Királyságban utcákat vagy akár egyes épületeket is jelölhetnek. Alfanumerikus kódokat használnak rajtuk kívül a következő országok: Argentína, Brunei, Jamaica, Kanada, Málta, Venezuela.

Egyes alfanumerikus rendszert alkalmazó országokban technikai okokból bizonyos betűket nem használnak irányítószámokban, mert a beolvasó gépek könnyen összetévesztik őket. Kanadában a D, F, I, O, Q és U betűt nem használják, a W és Z pedig nem állhat első helyen.[6] Hollandiában korábban nem használták az F, I, O, Q, U és Y betűt, de mivel a többinek már minden kombinációját, 2005-ben ezeket is engedélyezték. A rossz emlékű német szervezetek betűjelei (az SS, SD és SA betűkombinációk) továbbra sem használatosak.

Irányítószámok Magyarországon szerkesztés

Magyarországon az irányítószámok első számjegye által jelölt gócterületek közül az 1-es Budapestet, a 2-es Budapest környékét jelöli, a továbbiak pedig az óramutató járásával megegyező sorrendben körbejárják az országot (3-as: Észak-Magyarország, 4-es: a Tiszántúl északi része, 5-ös: az Alföld középső része, 6-os: Dél-Alföld, 7-es: Dél-Dunántúl, 8-as: a Balaton környéke, 9-es: Nyugat-Magyarország); a második számjegy általában Budapesttől távolodva növekszik (pl. 3000 Hatvan, 3100 Salgótarján, 3200 Gyöngyös, 3300 Eger, 3400 Mezőkövesd, 3500 Miskolc).

A teljes irányítószám meghatározza a postai kézbesítési körzetet, ahol a cím található. Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged több körzetre oszlanak, Budapesten a második és harmadik számjegy a közigazgatási kerületet jelöli. A kisebb településeknek általában saját irányítószámuk van, de esetenként előfordul, hogy önálló postahivatal nélküli települések közös irányítószámon osztoznak.

Irányítószámok nemzetközi viszonylatban szerkesztés

 
Irányítószámok hossza országok szerint:
Számoknál:
  3 karakter
  4 karakter
  5 karakter
  6 karakter
  7 karakter
  8 karakter
  9 karakter
  10 karakter
Betű-szám:
  6 karakter
  7 karakter
  8 karakter
  Nincs irányítószám

Nem minden országban használnak irányítószámot (például Írországban 2013-ban még nem volt, de időnként dolgoznak ki terveket a bevezetésére.[7])

Bár Hongkong és Makaó a Kínai Népköztársasághoz tartozik, megőrizte régi postai rendszerét, amely nem alkalmaz irányítószámot. A kontinentális Kína és Hongkong, illetve Makaó közti postai küldeményeket nemzetközi küldeményként kezelik.

Irányítószám-keresők országonként szerkesztés


Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A magyar Wikikönyvekben
további információk találhatók
Irányítószám témában.


Jegyzetek szerkesztés

  1. The First Postal (ZIP) Code in the World. Ukrainian Philatelic and Numismatic Society, 2009. április 20. (Hozzáférés: 2010. március 4.)
  2. The history of the postcode. Deutsche Post. [2011. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 10.)
  3. A short history of the postcode”, The Independent. [2009. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2010. október 10.) 
  4. ZIP (Zone Improvement Plan) Code. International Paper Company. [2005. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 10.)
  5. Company History: Schweizerische Post-Telefon-und-Telegrafen-Betriebe. Funding Universe. (Hozzáférés: 2010. október 10.)
  6. GreatData.com (a licensee of Canada Post data). (Hozzáférés: 2013. február 8.)
  7. Michael, Jason. „New postal code system by 2011”, Irish Times, 2009. szeptember 21.. [2013. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2010. június 14.) (angol nyelvű)