Isaszeg

magyarországi város Pest vármegyében

Isaszeg város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.

Isaszeg
Honvéd emlékmű
Honvéd emlékmű
Isaszeg címere
Isaszeg címere
Isaszeg zászlaja
Isaszeg zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásGödöllői
Jogállásváros
PolgármesterHatvani Miklós (Isaszegi Április 6. Kör Egyesület)[1]
Irányítószám2117
Körzethívószám28
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség11 645 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség205,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület54,83 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 32′, k. h. 19° 24′47.533333°N 19.400000°EKoordináták: é. sz. 47° 32′, k. h. 19° 24′47.533333°N 19.400000°E
Isaszeg (Pest vármegye)
Isaszeg
Isaszeg
Pozíció Pest vármegye térképén
Isaszeg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Isaszeg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Budapest belvárosától 30 km-re keletre fekszik a Gödöllői-dombságban. Isaszeg határában folyik a Rákos-patak. Szomszéd települései: Gödöllő, Dány, Pécel, Valkó, Nagytarcsa, Kistarcsa és Kerepes.

Története

szerkesztés

Első okleveles említése 1274-ben Ilsuazg néven történt. Nevét egyes történészek az ószláv irsa/irswa (égerfa), és a magyar zug, szeglet (védett hely) szóösszetétellel magyarázzák, mások szerint magyar nemzetségnév az alapja. Régészeti leletek bizonyítják, hogy már a bronz-korban lakott volt a település környéke. A 12. században épült az Öregtemplom, ami ma műemléki védettséget élvez. A település birtokosa Sándor szebeni és dobokai ispán, majd a Domoszlói család volt. Mátyás király kedvenc vadászterületeihez tartozott. 1529-ben a Báthori-család birtokába került. Mivel az 1536-os pestisjárvány és a törökök portyázása miatt erősen megfogyatkozott a lakosság, 1690-ben német telepesek érkeztek. 1723-tól Grassalkovich Antal tulajdonába került a község, aki először lengyeleket, majd szlovákokat is telepített be, de letelepedtek egyéb szláv családok (pl. szerbek), de a telepesek közt magyar családokat is találunk. A 19. század végére a szlávok (tótok) közösen egyfajta archaikus szlovák nyelvet használtak.

Petőfi Sándor többször is megfordult itt 1845-1848 között.[3]

Az 1849. április 6-i győztes isaszegi csata napját helyi ünneppé nyilvánították. Helyét a Honvéd Emlékmű őrzi.

A településtől délre a Katonapallagon találjuk a honvéd-sírokat, melyek a Görgei Artúr vezette magyar és az osztrák hadsereg ütközetének emlékét őrzik. Jókai Mór személyesen kérdezősködött a faluban, amikor A kőszívű ember fiai című regényéhez gyűjtött anyagot.

Csernovics Emília, Damjanich János özvegye is több alkalommal járt Isaszegen, itt tartózkodásakor a Szobor-hegyre, az akkori Zsidó-hegyre járt ki imádkozni. A Honvédszobor abban az időben még nem állt. Zsidó-hegy elnevezést a domb lábánál lévő zsidó temetőről kapta. I. Ferenc József is gyakran járt ide vadászni, amikor Gödöllőn tartózkodott.

1905-ben adták át a polgármesteri hivatal épületét (ma már városháza).

1937-ben épült meg a Szent Istvánnak szentelt római katolikus temploma ("Nagytemplom").

1967-ben megnyílt a falumúzeum, amiben állandó helyet kapott a helytörténeti kiállítás.

2008. július 1-jei hatállyal Sólyom László köztársasági elnök városi címet adományozott a településnek.

Közélete

szerkesztés

Tanácselnökei

szerkesztés
  • 1959–1986: Bodrogi András
  • 1986–1990: Dr. Tóthné Pacs Vera

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Dr. Tóthné Pacs Vera (független)[4]
  • 1994–1998: Dr. Tóthné Pacs Vera (független)[5]
  • 1998–2002: Dr. Tóthné Pacs Vera (független)[6]
  • 2002–2006: Dr. Kocsis László (IPK-Fidesz)[7]
  • 2006–2010: Hatvani Miklós (Április 6. Kör)[8]
  • 2010–2014: Hatvani Miklós (Fidesz-Április 6 Kör)[9]
  • 2014–2019: Hatvani Miklós László (Április 6. Kör)[10]
  • 2019–2024: Hatvani Miklós (Isaszegi Április 6. Kör Egyesület)[1]
  • 2024– :

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
11 210
11 292
11 250
11 264
11 402
11 470
11 526
11 647
11 645
201320142015201620172018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 3,2% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% románnak, 2% szlováknak mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,7%, református 7,7%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 12,6% (27,6% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,6% németnek, 0,6% szlováknak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, örménynek, bolgárnak, ruszinnak, ukránnak és szerbnek, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,6% volt római katolikus, 6,3% református, 0,9% görög katolikus, 0,7% evangélikus, 0,1% izraelitának, 0,1% ortodox, 2,9% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 14,2% felekezeten kívüli (41,2% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

szerkesztés
 
Szent Márton "Öregtemplom"
  • A temetőben álló Szent Márton Római Katolikus templom, az „Öregtemplom”.
  • Honvéd emlékmű (A tavaszi hadjárat isaszegi csatájának emlékműve a Szobor-hegyen; Radnai Béla szobrász alkotása).
  • Honvéd-sírok
  • Magyarországon nem őshonos fák arborétuma Gödöllő felé félúton (az egykori Gödöllői Koronauradalom fenyőkísérleti telepe)
  • Falumúzeum – helytörténeti gyűjtemény
  • „tőzeges” horgásztavak a Rákos-patakon
  • A településtől északra halad el a Csörsz árok.
  • Kőkereszt
  • Ave Maria Kápolna, a szabadságharcban részt vett isaszegi honvédek nevével.
  • A temetőből a Kálváriára vezető Keresztút.
  • Zsidó temető a Szobor-hegy lábánál, melyet a második világháború óta nem használnak. A Szobor-hegy régi neve (Zsidó-hegy) erre utalt.
  • A Szent Márton Római Katolikus templomtól induló kálvária

Híres emberek

szerkesztés

Az isaszegi csatában részt vett honvédtisztek

szerkesztés

Aulich Lajos honvédtábornok, Damjanich János honvédtábornok, Fiala János mérnök, Gáspár András huszártábornok, Görgei Artúr honvédtábornok, Hauszer Károly őrnagy, Iglódy Kálmán zászlóalj-parancsnok, Illési Sándor százados, Kaszab János őrnagy, Kmety György dandárparancsnok, Klapka György honvédtábornok, Komlóssy Lajos dandárparancsnok, Lord József kapitány, Madách Pál futár, Sárközy Dénes főhadnagy, Sipos Pál hadnagy. A névsor nem teljes.

  • Újság: Isaszeg Önkormányzati Tájékoztató, Isaszegi Hírek Magazin
  • TV: Isaszeg TV (ITV) (már megszűnt)

Testvértelepülések

szerkesztés

2009-ben Isaszeg elsőként rendezte meg a Testvértelepülések fesztiválját.

  1. a b Isaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 19.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. http://www.jokai-bibl.hu/isaszeg_fuzet/isaszeg_fuzet.htm#tortenet_2 Archiválva 2018. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben Isaszeg füzet -- Isaszeg története 1274-től 1848-ig
  4. Isaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Isaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  6. Isaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  7. Isaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  8. Isaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  9. Isaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  10. Isaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 25.)
  11. Isaszeg Helységnévtár
  12. Isaszeg Helységnévtár
  • Gerevich Tibor: Magyarország román kori emlékei (Die romanische Denkmäler Ungarns.), Egyetemi nyomda, Budapest, 1938
  • Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC (Hungarian Architectural Heritage ABC), Budapest
  • Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái (Rotunda in the Medieval Hungary), Akadémiai, Budapest
  • Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary), Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest

További információk

szerkesztés
  • Isaszeg Önkormányzatának honlapja
  • Tihanyi László: Isaszeg. Történeti áttekintés; Isaszegi Műemlék és Helytörténeti Bizottság–Isaszegi Tanács–Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, Isaszeg, 1966 (Pest megyei múzeumi füzetek)
  • Etele Józsefné: A Tanácsköztársaság 133 napja Isaszegen és környékén; Népművelési Tanácsadó, Bp., 1969 (Pest megyei múzeumi füzetek)
  • II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója és a győztes isaszegi kuruc csata emlékére; szerk. Dürr Sándor, Kovássy Zoltán, Szathmáry Zoltán; Isaszegi Falumúzeum Múzbaráti Köre, Isaszeg, 1977
  • Asztalos István: Isaszeg; szerk. Egey Tibor; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Budaháziné Hargitai Irén: Városunk. Az igazság ösvényén; LA4 Média Kft., Isaszeg, 2009
  • Notter Béla–Szmolicza József: Isaszeg. Városnéző séta; TKM Egyesület, Bp., 2008 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Álomszövők – AKÍK vagyunk. Antológia isaszegi költők és írók műveiből; szerk. Haász Irén; Jókai Mór Városi Könyvtár Alkotó Költők és Írók Klubja, Isaszeg, 2015
  • Isaszeg a történelem tükrében; szerk. Kovácsné Halomházi Zsuzsanna; Isaszegi Múzeumbarátok Köre, Isaszeg, 2019
  • Nagy Eszter: Múlt és jelen. Emlékül a jövő nemzedékének; Biró, Bp., 2020

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés