Főmenü megnyitása

Isaszeg város Pest megyében, a Gödöllői járásban.

Isaszeg
Honvéd emlékmű
Honvéd emlékmű
Isaszeg címere
Isaszeg címere
Isaszeg zászlaja
Isaszeg zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásGödöllői
Jogállás város
Polgármester Hatvani Miklós (Április 6 Kör)[1]
Irányítószám 2117
Körzethívószám 28
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség11 470 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség205,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület54,83 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Isaszeg (Magyarország)
Isaszeg
Isaszeg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 31′ 48″, k. h. 19° 23′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 48″, k. h. 19° 23′ 57″
Isaszeg (Pest megye)
Isaszeg
Isaszeg
Pozíció Pest megye térképén
Isaszeg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Isaszeg témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Budapest belvárosától 30 km-re keletre fekszik a Gödöllői-dombságban. Isaszeg határában folyik a Rákos-patak. Szomszéd települései: Gödöllő, Dány, Pécel, Valkó és Nagytarcsa.

TörténeteSzerkesztés

Első okleveles említése 1274-ben Ilsuazg néven történt. Nevét egyes történészek az ószláv irsa/irswa (égerfa), és a magyar zug, szeglet (védett hely) szóösszetétellel magyarázzák, mások szerint magyar nemzetségnév az alapja. Régészeti leletek bizonyítják, hogy már a bronz-korban lakott volt a település környéke. A 12. században épült az Öregtemplom, ami ma műemléki védettséget élvez. A település birtokosa Sándor szebeni és dobokai ispán, majd a Domoszlói család volt. Mátyás király kedvenc vadászterületeihez tartozott. 1529-ben a Báthori-család birtokába került. Mivel az 1536-os pestisjárvány és a törökök portyázása miatt erősen megfogyatkozott a lakosság, 1690-ben német telepesek érkeztek. 1723-tól Grassalkovich Antal tulajdonába került a község, aki először lengyeleket, majd szlovákokat is telepített be, de letelepedtek egyéb szláv családok (pl. szerbek), de a telepesek közt [Magyarok|[magyar]] családokat is találunk. A 19. század végére a szlávok (tótok) közösen egyfajta archaikus szlovák nyelvet használtak.

Petőfi Sándor is többször is megfordult itt 1845-1848 között.[3]

Az 1849. április 6-i győztes isaszegi csata napját helyi ünneppé nyilvánították. Helyét a Honvéd Emlékmű őrzi.

A településtől délre a Katonapallagon találjuk a honvéd-sírokat, melyek a Görgei Artúr vezette magyar és az osztrák hadsereg ütközetének emlékét őrzik. Jókai Mór személyesen kérdezősködött a faluban, amikor A kőszívű ember fiai című regényéhez gyűjtött anyagot.

Csernovics Emília, Damjanich János özvegye is több alkalommal járt Isaszegen, itt tartózkodásakor a Honvéd-szoborhoz járt ki imádkozni. I. Ferenc József is gyakran járt ide vadászni, amikor Gödöllőn tartózkodott.

1905-ben adták át a polgármesteri hivatal épületét (ma már városháza).

1937-ben épült meg a Szent Istvánnak szentelt római katolikus temploma ("Nagytemplom").

1967-ben megnyílt a falumúzeum, amiben állandó helyet kapott a helytörténeti kiállítás.

2008. július 1-jei hatállyal Sólyom László a Magyar Köztársaság elnöke városi címet adományozott a településnek.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 3,2% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% románnak, 2% szlováknak mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,7%, református 7,7%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 12,6% (27,6% nem nyilatkozott).[4]

NevezetességeiSzerkesztés

  • A temetőben álló Szent Márton Római Katolikus templom, az „Öregtemplom”, ahol temetésekkor még mindig tartanak szentmisét.
  • Honvéd emlékmű (A tavaszi hadjárat isaszegi csatájának emlékműve a Szobor-hegyen; Radnai Béla szobrász alkotása).
  • Honvéd-sírok
  • Magyarországon nem őshonos fák arborétuma Gödöllő felé félúton (az egykori Gödöllői Koronauradalom fenyőkísérleti telepe)
  • Falumúzeum – helytörténeti gyűjtemény
  • „tőzeges” horgásztavak a Rákos-patakon
  • A településtől északra halad el a Csörsz árok.
  • Kőkereszt
  • Ave Maria Kápolna, a szabadságharcban részt vett isaszegi honvédek nevével.
  • A temetőből a Kálváriára vezető Keresztút.
  • Zsidó temető a Szobor-hegy lábánál, melyet a második világháború óta nem használnak. A Szobor-hegy régi neve (Zsidó-hegy) erre utalt.
  • A Szent Márton Római Katolikus templomtól induló kálvária

Híres emberekSzerkesztés

Az isaszegi csatában részt vett honvédtisztekSzerkesztés

Aulich Lajos honvédtábornok, Damjanich János honvédtábornok, Fiala János mérnök, Gáspár András huszártábornok, Görgei Artúr honvédtábornok, Hauszer Károly őrnagy, Iglódy Kálmán zászlóalj-parancsnok, Illési Sándor százados, Kaszab János őrnagy, Kmety György dandárparancsnok, Klapka György honvédtábornok, Komlóssy Lajos dandárparancsnok, Lord József kapitány, Madách Pál futár, Sárközy Dénes főhadnagy, Sipos Pál hadnagy. A névsor nem teljes.

MédiaSzerkesztés

  • Újság: Isaszeg Önkormányzati Tájékoztató, Isaszegi Hírek Magazin
  • TV: Isaszeg TV (ITV)

TestvértelepülésekSzerkesztés

2009-ben Isaszeg elsőként rendezte meg a Testvértelepülések fesztiválját.

ForrásokSzerkesztés

  1. Isaszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. [2015. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 4.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27.
  3. http://www.jokai-bibl.hu/isaszeg_fuzet/isaszeg_fuzet.htm#tortenet_2 Archiválva 2018. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben Isaszeg füzet -- Isaszeg története 1274-től 1848-ig
  4. Isaszeg Helységnévtár

IrodalomSzerkesztés

  • Gerevich Tibor: Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest, 1938.
  • Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
  • Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai, Budapest
  • Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest

További információkSzerkesztés