Issekutz Hugó

erdélyi örmény származású magyar gyógyszerészdoktor, egyetemi magántanár

Issekutz Hugó (Székelyudvarhely, 1855. június 19.Kolozsvár, 1915. július 23.) örmény származású gyógyszerészdoktor, egyetemi magántanár.

Issekutz Hugó
Született 1855. június 19.
Székelyudvarhely
Elhunyt 1915. július 23. (60 évesen)
Kolozsvár
Nemzetisége magyar
Házastársa Wolf Lujza
Gyermekei Issekutz Béla
Foglalkozása gyógyszerészdoktor, egyetemi magántanár
Sírhelye Házsongárdi temető
SablonWikidataSegítség

PályafutásaSzerkesztés

Issekutz Hugó pályáját gyógyszerészgyakornokként kezdte Marosvásárhelyen. 1881-ben Kolozsvárott szerzett gyógyszerészi oklevelet, majd 1882-ben ugyanott gyógyszerészdoktorátust. Részt vett a kolozsvári tudományegyetemen a gyógyszerészgyakornoki tanfolyam megszervezésében, amelynek 1914-től vezetője lett. 1892-ben a kolozsvári egyetemen magántanárrá habilitálták. A gyógyszerészi intézet (Általános Kór- és Gyógytani Intézet) docense, majd 1912–1915-ben igazgatója, rendkívüli tanár. Tanítványa volt Dávid Lajos. 1902-től haláláig vezette Kolozsváron az első egyetemi gyógyszertárat, melynek fontos szerepe volt egyrészt a klinikák gyógyszer- és vegyszerellátásában, másrészt az egyetemi hallgatók képzésében. Egy ideig ő volt a tulajdonosa a kolozsvári Hunyadi Mátyás gyógyszertárnak. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület és a Királyi Magyar Természettudományi Társulat tagja volt. Sírja a kolozsvári Házsongárdi temetőben van.

Családi életeSzerkesztés

1882-ben feleségül vette az ugyancsak örmény származású Wolf Lujzát.

Fontosabb tanulmányaiSzerkesztés

  • Tanulmány a naphtalinnak a többszörös helyettesítése által nyert származékairól. Gyógyszerészdoktori értekezés. Kolozsvár, 1892.
  • Tanulmányok az aqua amygdalarum amararum előállítására és vizsgálatára vonatkozólag. Gy. Hetilap, 1892. 588-748.
  • Adatok az aromatikus vizek előállításának kérdéséhez. Gy. Hetilap, 1892. 831.,
  • Gyógyszerisme. (Jakabházy Zsigmonddal és Nyiredy Gézával. Kolozsvár, 1895.,
  • A végbélkúpokban különböző módon elhelyezett ugyanazon hatóanyagok helyi és ált. hatása különböző-e? Kolozsvár, 1906.,

ForrásokSzerkesztés