Iván (település)
Iván község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban; körjegyzőségi székhely.
| Iván | |||
 | |||
| A községháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Soproni | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Hajtó Péter (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 9374 | ||
| Körzethívószám | 99 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1171 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 23,16 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 54,74 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 26′ 47″, k. h. 16° 54′ 44″47.446331°N 16.912239°EKoordináták: é. sz. 47° 26′ 47″, k. h. 16° 54′ 44″47.446331°N 16.912239°E | |||
 Iván
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Iván weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Iván témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
.jpg)
Fekvése
szerkesztésA vármegye délnyugati szélén fekszik, szinte minden oldalról erdő határolja. Külterületének 8 tavát a horgászok szívesen keresik fel.
A szomszédos települések: észak felől Pusztacsalád, kelet felől Dénesfa, délkelet felől Répceszemere, dél felől Csáfordjánosfa, Csér és Nemesládony, délnyugat felől Sajtoskál, nyugat felől Simaság, északnyugat felől pedig Újkér.
Megközelítése
szerkesztésA környező községek többsége felől elérhető közúton, alsóbbrendű utakon. Főutcájaként, nagyjából kelet-nyugati irányban a Gyóró-Dénesfa határszélétől induló, és Simaságon át Csepregig vezető 8618-as út halad végig a központján, Répceszemerével a 8616-os, Csáfordjánosfával a 8617-es, Pusztacsaláddal a 8621-es, Újkérrel pedig a 8623-as út köti össze.
Az ország távolabbi részei felől legegyszerűbben a 84-es főúton közelíthető meg, simasági vagy újkéri letéréssel.
Autóbuszjáratok kötik össze Sopronnal, Celldömölkkel és Kapuvárral, a három legközelebbi várossal. A korábbi Celldömölk–Répcelak–Fertőszentmiklós-vasútvonal felszámolása óta vasúti megközelítése Fertőszentmiklós (Eszterháza), Kapuvár, Répcelak, Celldömölk vasútállomásairól csak menetrendszerű autóbusz-csatlakozással oldható meg.
Nevének eredete
szerkesztésA falunév eredetének legvalószínűbb magyarázata az Árpád-korba nyúlik vissza. Az akkori gyakorlat vehető alapul, miszerint a korai időkben gyakori volt, hogy a birtokostól nyerte a település a nevét. Sőt, Melich János professzor, a régi magyar nyelv kitűnő tudósa több ízben leszögezte, egészen magyar sajátosságnak tekinthető, hogy toldalék nélkül, csupán a személynév változzék át helynévvé.
Ezután a Képes Krónikában bukkantak rá egy bizonyos Ján (Iván) nevű soproni comesre (ispán). 1071–ben – 3 évvel a cserhalmi ütközet után – Iván ispán vezetésével rendre visszaverték a bizánciakkal szövetkező besenyők támadásait. Ezen sikereknek köszönhetően a király és a herceg illendő köszönetet mondott, és királyi módon, bőkezűen megajándékozták. Tehát az akkor elismerésre szert tett ispán ekkor kaphatta meg a falut, és innen eredhet a község neve.
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy vajon honnan származik ez az akkoriban szokatlan név? Nos ennek történelmi háttere van és ezen a logikai vonalon jutunk el egészen Kijevig, a normann–orosz állam központjába, ahol a Vazul–ág két hercege, I. András és Levente (herceg) is menedéket kapott, akiket aztán 1046-ban hívtak haza a magyar főurak, hogy András Magyarország királya lehessen. Katonai elitje – amely normann eredetű, a kor megbecsült és elismert katonai kíséretének számított, akiket a magyar királyok is előszeretettel alkalmaztak. Valószínűleg ez időben érkeztek több százan a magyar előkelőkkel hazánkba, mivel András felesége a kijevi fejedelem leánya volt. E korból való adat Oroszvár nevének feltűnése is (nyugati határszél), vagy a már említett Iván soproni ispán neve.
Összességében tehát megállapítható, hogy a falunév eredetét és magyarázatát a kitűnő vitéz nevében kereshetjük.
Története és mai élete
szerkesztésA rómaiak korában lakott hely. Iván első írásos említése 1234-ből származik, ez idő tájt a pornói apátság birtoka volt. 1357-ben már a Kapu várához tartozó királyi jobbágyok lakták. 1387-ben a kapuvári uradalom többi falvaival együtt a Kanizsayak, 1536-ban pedig a Nádasdyak lettek itt az urak. A 16. század derekán a Nádasdyakon kívül tiszttartóik, telekesi Török Pál és a völcseji Párnás János szereztek itt földesuruktól néhány jobbágytelket, sőt a Viczay család is birtokos lett a faluban. A Nádasdy-birtokot 1671-ben elkobozták, és a királyi kincstár tulajdona lett. 1678-ban Széchényi György érsek zálogba vette, 1714-ben pedig örök tulajdonként is a Széchényiek kezére került. Széchényi Ferenc 1787-ben az egész Sárvár-Felsővidéki uradalmat bérbe adta 6 évre Sághy Dánielnek. A bérlet 1792-ben szűnt meg, amikor az uradalom többi községeivel együtt Iván is visszakerült a Széchényiek használatába.
Az iváni urasági majornak nagy múltja van. A középkori eredetű Várföldek, mint az uraság magánkezelésében álló birtokrész, már 1492-ben feltűnik. Ebből alakult ki a 16. század elején a major. A 16. században és a 17. század első felében fagyűjtésre, legeltetésre és makkoltatásra minden környékbeli lakos – nemes és jobbágy egyaránt – szabadon, fizetség és dézsma nélkül használhatta a nagyerdőt. A Nádasdyak iváni majorjának tiszttartói 1654 körül kezdték szabályozni a nagyerdő használatát. Az úrbéri állomány elkülönzése igen korán, 1797-ben megtörtént. Gróf Széchényi Ferenc szívén viselte jobbágyainak sorsát, ezért megvizsgálta az erdő- és legelőilletőségi járandóságok kihasításának körülményeit. Iván Sopron vármegye legnagyobb irtásfaluja. Szántóföld állományát a 16. századi 300 holdról 1850-ig 3800 holdra növelte. Nemcsak iváni jobbágyok irtottak, hanem a szomszédos községek lakói is. 1670-ben megszűnt a falu evangélikus egyháza. A katolikus plébános 1692-ben kezdte meg az anyakönyvek vezetését.
Az 1930-as években több tűzvész pusztított a faluban, ekkor kezdődött az első átépítés.
A második világháborúban a szovjet hadsereg különösebb pusztítás nélkül vonult át a községen. 1945 májusában a Széchenyi-nagybirtokot 359 földigénylő között szétosztották. Az 1956-os forradalom alatt a soproni egyetemisták nagygyűlést tartottak Ivánban. 1959-ben két termelőszövetkezet alakult, ezek az 1960-as években egyesültek, az 1970-es években pedig Ivánhoz csatlakozott a pusztacsaládi és a répceszemerei téesz. 1982-ben az egyesített termelőszövetkezetet öt felé osztották. A helyi ÁFÉSZ-t beolvasztották a sopronhorpácsi ÁFÉSZ-be, bezárták a téglagyárat és a Könnyűipari Gépgyár kihelyezett telephelyét.
1979-ben megszüntették a vasutat.
1990. szeptember 30-án alakult meg az új önkormányzati képviselőtestület.
A lakosság idősebb rétege földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik, a fiatalabbak a közeli városok ipari üzemeiben dolgoznak. A faluban a munkalehetőségek hiánya a lakosság számának csökkenését eredményezte. Az 1960-as években épült az óvoda, felújították a TÜZÉP-telepet, portalanított utakat, járdákat, ravatalozót építettek. Az 1970-es években készült el a gyógyszertár, az áruház, a vízmű, a takarékszövetkezet, a kultúrház és a szolgálati lakások. Az 1980-as években négytantermes általános iskola épült tornateremmel, öregek napközi otthona, postahivatal, fogorvosi rendelő szolgálati lakással. Van a faluban orvosi rendelő, védőnő, állatorvos, több bolt és vendéglő.
1981-ben volt az Önkéntes Tűzoltó Egyesület megalakulásának 100 éves évfordulója. Az Árpád utca 11. számú ház falán tábla jelzi, hogy ott született Pintér Gizella, az 1956-os mosonmagyaróvári sortűz egyik áldozata.
Iványi-Grünwald Béla (1867–1940) festőművész kibérelte az Ivánhoz tartozó egykori Visztamajort, és számos képét ott festette. Ivánban volt plébános Rozmán Sándor (1900–1953) kerületi hitoktatási felügyelő, halálát a brutális rendőri bántalmazás utáni vesebetegség okozta. Bindes Ferenc (1934–2019[3]) hittankönyvíró, Németh J. László iváni tanárral együtt pedig a „Ha engem üldöztek…” című kötet szerzője.
Élő népszokás a lucázás, a betlehemezés és Mikuláskor a korbácsolás. Nagypéntek a falu fogadott ünnepe az 1882. évi nagypénteki tűzvész emlékére.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Linter Tibor (független)[4]
- 1994–1998: Linter Tibor (független)[5]
- 1998–2002: Linter Tibor (független)[6]
- 2002–2006: Linter Tibor (független)[7]
- 2006–2010: Linter Tibor (független)[8]
- 2010–2014: Baráth Károly (független)[9]
- 2014–2019: Baráth Károly (független)[10]
- 2019–2024: Hajtó Péter (független)[11]
- 2024– : Hajtó Péter (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 1308 | 1276 | 1263 | 1234 | 1175 | 1168 | 1171 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,5%-a magyarnak, 9,1% cigánynak, 0,2% horvátnak, 1,1% németnek mondta magát (20,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,2%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 0,6% (24,2% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességei
szerkesztés- Műemlék jellegű az egyhajós, szentély mellett álló tornyos, klasszicista Szent András római katolikus templom – a korábbi templom helyére gróf Széchényi Ferenc építtette 1820 körül –, 1883-ban a homlokzatát átépítették neoromán stílusban. Berendezése: Copf stílusú padok a 18. század végéről, a klasszicista mellékoltár és a szószék az eredeti.
További műemlékek:
- Barokk Pietà-szobor a templomkertben, a 18. század elejéről
- Pestis-kereszt a 18. század elejéről, késő barokk Szent Anna szobor, klasszicista sírkövek a temetőben a 18. század első feléből
- A falu közepén áll a Széchényi család egykori egyemeletes kastélya, amely 1830 körül épült, késő klasszicista stílusban. Ma általános iskola működik benne. A kastélyparkban a Fájdalmas Szűz szobra a 18. századból való.
- A Szentháromság-szobrot az Amerikába kivándorlók kis csoportja állíttatta.
- A templom falán emléktábla van az első világháború 78 és a második világháború 72 áldozatának emlékére.
Híres emberek
szerkesztés- Itt született 1936-ban Kiss Tamás építész, urbanista, minisztériumi főtanácsos, egy időben Zala megye, illetve Veszprém város főépítésze.
Források
szerkesztés- Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből: Torma Margit cikkének átdolgozásával.
- Németh László: Adalékok Iván község helytörténetéhez (?)
- Kiss Tamás: Levelezés Enzsöl Géza barátommal (kézirat – KT_ARCHIV_VeML)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Iván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 8.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Elhunyt Bindes Ferenc nyugalmazott plébános. Magyarkurir.hu. 2019. aug. 21.
- ↑ Iván települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Iván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Iván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
- ↑ Iván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
- ↑ Iván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
- ↑ Iván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Iván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
- ↑ Iván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 1.)
- ↑ Iván Helységnévtár
