Iván László (orvos)

(1933–2020) magyar orvos, országgyűlési képviselő

Iván László (Gönc, 1933. május 9.2020. január 16.) magyar pszichiáter, neurológus, gerontológus, egyetemi tanár, Fideszes országgyűlési képviselő (2006–2014).

Iván László
(László Iván)
Született 1933. május 9.
Gönc
Elhunyt 2020. január 16.[1] (86 évesen)
Állampolgársága magyar
Gyermekei egy gyermek
Foglalkozása
  • pszichiáter
  • politikus
  • neurológus
  • geriatrician
  • egyetemi tanár
Tisztség
  • magyar országgyűlési képviselő (2006. május 16. – 2010. május 13.)
  • magyar országgyűlési képviselő (2010. május 14. – 2014. május 5.)
Iskolái
Kitüntetései
Tudományos pályafutása
Szakterület
Tudományos fokozat

TanulmányaiSzerkesztés

1951-ben érettségizett a ciszterciek Szent Imre Gimnáziumában, majd felvették a Budapesti Orvostudományi Egyetemre (ma: Semmelweis Egyetem). 1957-ben szerzett általános orvosi diplomát. Rezidenssége alatt pszichiáter szakorvossá képesítették 1961-ben. Emellett neurológus szakorvosi (1963), igazságügyi pszichiáteri (1969) és geriáter szakorvosi (2000) végzettséget is szerzett.

Tudományos pályafutásaSzerkesztés

1957-ben került az egyetem Pszichiátriai Klinikájára munkatársként. Itt szerezte szakorvosi képesítéseit (a geriáter szakorvosit kivéve). 1982-ben az egyetem Gerontológiai Kutatóközpont munkatársa, majd igazgató-helyettese és a Neuropszichiátriai Laboratórium vezetője lett. 1993 és 2003 között tanszékvezető egyetemi tanár, a Gerontológiai Kutatóközpont igazgatója volt. 2003-ban emeritálták.

Kutatási területe az öregedés neuropszichiátriai összefüggései, a kóros öregedés személyiségmeghatározói, társadalmi vonatkozásai.

1969-ben megszervezte az első ún. „nyitott ajtós” pszichiátriai osztályt, majd 1974-ben a gerontopszcihiátriai klinikai osztályt is. 1972 és 1988 között a Népjóléti Minisztérium szociálpolitikai főosztályának szaktanácsadóként, ill. 1985-től 1987-ig a Fővárosi Ideg- és Elmeszakfelügyelői Testületénél szakfelügyelőként is dolgozott.

1980 és 1988 között a Szociálrehabilitációs Szövetség elnökeként is dolgozott, emellett 1983-ban a Magyar Gerontológiai Társaság vezetőségi tagja lett és 1993-tól 1999-ig a Gerontológiai Szakmai Kollégium elnöke volt. Az MTA Demográfiai Bizottságának tagja.

Az orvostudományok kandidátusa címet 1980-ban, PhD-fokozatot pedig 1993-ban szerzett. Számos tankönyv, publikáció, egyetemi jegyzet szerzője. 1979-ben a SOTE Kiváló Oktatója címet kapta.

Közéleti pályafutásaSzerkesztés

1990-ben a Hazafias Választási Koalíció színeiben országgyűlési képviselőjelölt volt, mandátumot nem szerzett. 1992 és 1999 között a Magyar Szociálpolitikai Társaságot vezette. 1993 és 1997 között a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma jelöltjeként tagja volt az Egészségbiztosítási Önkormányzatnak. 1996-ban az Idősügyi Tanács tagja lett, melynek 1998 és 2002 között társelnöke volt. 2004-ben előadott a Mindentudás Egyetemén. 2005-ben Orbán Viktor Fidesz-elnök felkérésére a Nemzeti Konzultációs Testület tagja volt, annak 2006-os feloszlásáig.

A 2006-os országgyűlési választáson a Fidesz országos listáján szerepelt és szerzett mandátumot, ezzel bekerült az Országgyűlésbe, melynek ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának tagja lett. A 2010-es országgyűlési választásokon pártja Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi listájáról szerzett mandátumot. 2010-ben folytathatta bizottsági tevékenységét, sőt, az egészségügyi bizottságnak is tagja lett.

MagánéleteSzerkesztés

1971-ben házasodott. Egy lánygyermekük született.

Élete végén ameddig képes volt rá, betegeket fogadott. Rendszeresen jógázott.

Művei, írásaiSzerkesztés

  • Gerontológia a gyógyszertárban; Dictum, Bp., 2002 (Bibliotheca pharmaceutica)
  • Ne féljünk az öregedéstől!; SubRosa, Bp., 1997 (Az egészséges életért)
  • Az öregedés biológiai és orvosi aspektusai. Gerontológiai tanulmányok; szerk. Mess Béla, Fischer Ernő, Iván László; Dialog Campus, Pécs–Bp., 1999 (Dialóg Campus szakkönyvek)
  • Az osteoporosis rendszerszemlélete újabb megközelítésben; Osteofit Kft., Bp., 2000
  • Blaskovich Erzsébet–Iván László: Idős betegek és haldoklók ellátása kalkuttai Teréz anya szerint. Gero-thanatológiai szakkönyv; SZCSM, Bp., 2001

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés