Ivánka Zsigmond

Draskóczi és jordánföldi Ivánka Zsigmond (Felsőszemeréd, 1817. június 8. – Felsőszemeréd, 1902. december 26.) politikus, nagybirtokos.

Ivánka Zsigmond
Született	1817. június 8. Felsőszemeréd
Elhunyt	1902. december 26. (85 évesen) Felsőszemeréd
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus földbirtokos
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1848. július 5. – 1849. augusztus 13.) magyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1875. május 24.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivánka Zsigmond témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ivánka Zsigmond portréja Borovszky Samu monográfiájából

Élete

Ivánka László és Péchy Petronella harmadik gyermeke, Ivánka Imre bátyja. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Hont vármegye ellenzékének egyik legtehetségesebb szónoka volt. A forradalmi országgyűlésnek is tagja volt, az ipolysági kerületet képviselte. A szabadságharc bukása után követte Kossuthot, Vidinbe, Konstantinápolyba, aztán Párizsba menekült. Hazatérése után kiterjedt felsőszemerédi birtokain gazdálkodott. 1865-től a Deák-párt színeiben politizált. Vármegyéje közéletében mindig jelentős szerepet játszott, a helyi ellenzék lelkes vezére volt. Lelkesítő beszédei és a Tisza Kálmán és pártja ellen vívott politikai csatározása országosan ismertté tette nevét. Az országgyűlésnek 1875-ig volt tagja. Politikai ténykedésein felül több gazdasági cikket is írt különböző szaklapokba.

Családja

Kétszer nősült, előbb rudnói és divékújfalusi Rudnay Etelka (1830–1866) lett a neje 1850-ben, aki 7 gyermeket szült neki:

• Oszkár (1852–1936) jogász, politikus, császári és királyi kamarás; neje: liptószentiváni Szent-Iványi Johanna (1860–?)
• Etelka (1853–?)
• László (1854–1934) huszárfőhadnagy, politikus; 1. neje: Theresia von Trauttenberg bárónő (1856–1920); 2. neje: velikei és bessenyői Skublics Mária (1878–1971)
• Margit (1855–?)
• Leona (1858–1940); férje: nyitrazerdahelyi Zerdahelyi Béla (1855–?)
• Zsigmond (1860–?)
• Gizella (1862–?)
• Ilona (1864–?)

1867-ben, rövid özvegységet követően ismét megnősült, ekkor körösszeghi és adorjáni gróf Csáky Rózsát (1837–1868) vette nőül, gyermekük azonban nem született, és e házasság után hamarosan ismét özvegyen maradt, ezúttal élete végéig.

Források

• Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város (online hozzáférés)
• Gudenus János: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája