Ivano-Frankivszk

város Ukrajnában

Ivano-Frankivszk (ukrán betűkkel: Івано-Франківськ, korábbi nevén oroszul: Станислав [Sztanyiszlav], ukránul: Станиславів [Sztaniszlaviv], lengyel nevén Stanisławów, németül: Stanislau) város Ukrajnában, az Ivano-frankivszki terület közigazgatási központja. Ivano-Frankivszk a Kárpátmelléki régió legjelentősebb gazdasági és kulturális központja. Népessége közel 240 ezer fő. A várost Ivan Franko ukrán költőről nevezték el.

Ivano-Frankivszk
Ivano-Frankivszk címere
Ivano-Frankivszk címere
Ivano-Frankivszk zászlaja
Ivano-Frankivszk zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
Terület Ivano-frankivszki terület
Rang
  • területi jelentőségű város
  • város vagy község
  • város százezernél több lakossal
Alapítás éve1662
Polgármester Ruszlan Romanovics Marcinkiv
Irányítószám 76000–76490
Körzethívószám 0 342
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség238 196 fő (2022)[1]
Népsűrűség2752 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság244 m
Terület119 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 55′ 22″, k. h. 24° 42′ 38″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 22″, k. h. 24° 42′ 38″
[ Ivano-Frankivszk weboldala]
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivano-Frankivszk témájú médiaállományokat.

Földrajz szerkesztés

Éghajlat szerkesztés

A város éghajlata kontinentális.

Ivano-Frankivszk éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)16,120,929,028,232,233,937,137,234,029,022,119,137,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−0,51,46,413,819,422,324,223,819,213,56,41,112,6
Átlaghőmérséklet (°C)−4,2−2,61,78,213,616,818,617,913,48,02,7−2,17,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−8,2−6,6−2,62,97,911,313,112,48,13,2−0,8−5,53,0
Rekord min. hőmérséklet (°C)−33,9−31,0−25,3−11,1−3,90,05,80,0−4,0−14,2−19,3−35,7−35,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)28363856791001047763523039702
Forrás: http://climatebase.ru/station/33526/?lang=en


Történelem szerkesztés

A mai Ivano-Frankivszk területén eredetileg két falu létezett (14351475 közötti írások szerint) Zabłotowo és lengyel nevén Knihinin (ukránul Knyahinin), amelynek első említése 1437-ből való. Alapításának dátuma 1650. Városi jogokat 1662-ben kapott a Magdeburg törvény alapján. 1654-ben Stanislaw Rewera Potocki krakkói vajda földet vásárolt a Rzeczkowski családtól, hogy ott erődöt építsen, a krími tatárok, a kozákok, és az oláhok a Rzeczpospolita elleni támadásainak kivédésére. Az erőd területét falak és vizesárkok vették körül. Az említett vajda tiszteletére kapta lengyel nevét.

A városnak két hatalmas bejárati kapuja volt. Az egyiket Galíciai, a másikat Tiszmenicjai kőkapunak hívták. 1663. augusztus 14-én II. János Kázmér lengyel király megadta a magdeburgi városi jogot és megerősítette a város címerhasználati jogát. A címeren a város nyitott kapui és mögötte három bástya látható. Az eredeti címeren a kapuban a Potockiak címere volt, a jelenlegin Mihály arkangyal van.. 1665-ben befejeződött az ott élő örmény kereskedők és Andrzej Potocki költségén épített örmény fatemplom. 1666-ban elkészült az első fából épült városháza. A népesség ugrásszerűen megnőtt az örmények megérkezésétől, akik elfogadták a görögkatolikus vallást. 1667-ben örmények tartózkodási jogot kaptak a városban.

 
Lengyelország nyelvi térképe 1937-ben

1668-ban Andrzej Potocki lehetővé tette hogy az ukrán közösség építsen egy templomot. Végül különböző közösségek telepedtek le, a vár területén ukránok és a lengyelek, az északkeleti városrészen örmények, a déli városrészen pedig a zsidók. 1672-ben befejeződött a vár részleges rekonstrukciója, a stanisławówi fa erődítmény helyére téglából épített kőkapu került. 1670-es években az ipar nagy fejlődésnek indult. Új iparágak jöttek létre: építők, kézművesek, kovácsok.

A 18. században 20 üzlet nyílt a városban, például cipőbolt, szabóműhely, szűcsműhely.

A 18–19. században a város nagy kereskedelmi és ipari központtá alakult át. 1772-ben Lengyelországban, 1804-től az Habsburg Birodalomban. 1864-től pedig a Osztrák–Magyar Monarchiában. 1848-ban a város elkezdte az első városi újság nyomtatását, és létrehozott egy parlamentet, amelybe ukrán képviselőket választottak.

A 19. század második felében a várost gyors fejlődés jellemezte, kapcsolatok és vállalkozások jöttek létre. 1884-ban Natalija Kobrinszka írónő vezetésével a városban megalakult az Orosz Nők Közössége, az első ukrajnai női egyenjogúsítási célú nőszervezet.

Az első világháború idején, 19151916-ban a városban heves harcok dúltak. A történelmi épületek egy része elpusztult. 1918-ban a Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után a város a Nyugat-ukrán Népköztársasághoz tartozott, egészen 1919-ig, amikor Lengyelországhoz csatolták. 1939-ben a Szovjetunióhoz került a város, akik ellenkeztek azokat jobbik esetben börtönbe zárták. A második világháború sok emberáldozatot követelt a városban, a meghalt katonák testét tömegsírokban temették el. 1989-ben feltárták a tömegsírokat, és mintegy 586 katonát temettek újra. Az áldozatok nagy része golyó általi halált halt. A temetésen több mint 300 ezer ukrán civil vett részt.

1962-ben Stanyiszlav 300 éves fennállását ünnepelte, ennek tiszteletére a várost átkeresztelték - a híres író és közéleti személyiség, Ivan Franko nevét vette fel.

1991 áprilisában a város lakói a szabad és független Ukrajnáért tüntettek. 1991-ben Ukrajna kikiáltotta függetlenségét, így a város hivatalosan a Ukrán Köztársasághoz tartozik.

Népesség szerkesztés

Lélekszámváltozás szerkesztés

A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2010-ben a város lakossága 240600 fő.[1]

Év 1732 1792 1801 1849 1880 1914 1921 1931 1968 1989 2001 2008 2010
Népesség száma. 3 300 5 448 6 192 10 864 18 626 64 000 51 391 60 256 96 000 226 453 230 443 239 100 240 600

Demográfiai adatok szerkesztés

1732 — 1921[2] 1989 — 2001-ig
Nemzetiség 1732 1793 1869 1880 1900 1910 1921 1989 2001
Ukránok 1 518 2 526 2 236 2 794 4 606 5 624 8 441 184 678 212 577
Lengyelek 4 221 5 584 8 334 9 065 21 581 1 074 653
Örmények 333 510 55 90 58 -- -- -- --
Németek -- -- -- 135 149 -- 1 076 -- --
Zsidók 1 420 2 412 8 088 10 023 13 826 15 161 20 208 1 410 256
Csehek -- -- -- -- 39 -- 11 -- --
Oroszok -- -- -- -- -- -- -- 35 292 13 876
Fehéroroszok -- -- -- -- -- -- -- 1 699 633
Egyéb -- -- 186 -- -- -- 74 2 300 1 263

A zsidók a XVIII században telepedtek le a városban. Főleg kereskedelmmel és kézművességel foglalkoztak.

A zsidó lakosság változása a városban

Gazdaság szerkesztés

 
Autokefál pravoszláv templom

A város gazdasága az ipari, az építőipari, közlekedési, kommunikációs, valamint az immateriális gazdaságra épül. Ivano-Frankivszk, mint regionális központ, ahol az összes jelentős hálózati infrastruktúra piaci, pénzügyi, oktatási, egészségügyi és a kulturális mind megtalálható. A város vezető gazdasági ágazata az ipar, amely 15%-a a város teljes foglalkoztatottságának. A városban 536 ipari vállalat van, közöttük több mint 50 nagyvállalat. 2005-ben több mint 2 milliárd euróval nőtt az ipargazdaság. A városközpontban társadalmi, kulturális, közigazgatási, és a banki intézmények találhatók.

Közlekedés szerkesztés

 
Ivano-frankivszki pályaudvar

Vasúti közlekedés szerkesztés

Az ivano-frankivszki vasútvonal a Lvivbe vezető vasútvonal részét képezi. A települést érinti az Ivano-Frankivszk–Deljatin–Rahó-vasútvonal is. A pályaudvarnak különböző terminált helysége van. A város vasúti közlekedése kifogástalan. Az ivano-frankivszki vonatok a város körüli szomszédos falvakban is megállnak, mint Uhrinyiv, Hriplin.

Autóbusz-közlekedés szerkesztés

Az ivano-frankivszki új buszpályaudvar építése 2000-ben kezdődött, a Zaliznicja utcában. Az új pályaudvar felavatására 2010. május 22-én került sor. A megnyitón a város polgármestere, Viktor Anuskevicsusz megjegyezte, hogy az új buszpályaudvar csak részben fejeződött be. Ezenkívül azt is hangsúlyozta, hogy szükség van egy új buszmegállóra a város szélén.

Turizmus szerkesztés

  • Városháza - a városháza első épületét 1772-ben építették késő reneszánsz stílusban. Kőalapon álló kilencemeletes kör alakú bástyás építmény (1695-1870-ben építették át).
     
    Szűz Mária templom
  • Ivano-frankovszki vasútállomás (1866) - a vasútvonal az állomásnál kezdődik. 1999-ben elvégezték a főépület és az állomás előtti tér rekonstrukcióját, és az egész állomás korszerű arculatot kapott.
  • Takarékpénztár - 1884-ben a Kazimiri és Roguszi utcák kereszteződésénél (ma Mazepa és Orlik utcák) nyitotta meg kapuit a városi takarékpénztár. Megépítése óta ez az építmény a város legimpozánsabb épülete.
  • Autokefál pravoszláv templom (1742-1762) - a sztanyiszlávi örmény társaság kezdeményezésére épült késő barokk stílusban.
  • Feltámadás görögkatolikus templom (jezsuita kegyhely) - a barokk stílusú terjedelmes templomot a jezsuita rendi barátok építtették.
  • Szűz Mária-templom - a barokk és a reneszánsz stílusjegyeit is magán hordozza az építmény, amit F. Korassine és K. Benois hozták létre. Napjainkban itt található a Művészeti Múzeum
  • Kárpátmelléki Irodalmi Múzeum - 1986. május 16-án hozták létre. Első kiállítását Ivan Franko születésének 130. évfordulójára rendezték meg. Minden kiállítása hűen tükrözi Prikarpattya irodalmi fejlődésének minden szakaszát.

Kultúra szerkesztés

 
A régi városháza

Színházak szerkesztés

  • Ivano-Frankivszki Regionális Egyetemi és Drámai Színház, névadója Ivan Frankó. Cím: Függetlenség utca. 27-a.
  • Ivano-Frankivszki Akadémiai Bábszínház, névadója Maria Pidgirianka. Cím: Lövész utca. 27.

Múzeumok szerkesztés

  • Ivano-Frankivszki Regionális Múzeum
  • Ivano-Frankivszki Történelmi és Emlékmúzeum
  • Kárpát Irodalmi Múzeum
  • Kárpáti Nemzeti Kulturális Múzeum
  • Kárpáti Nemzeti Történelmi Múzeum
  • Lengyel Nemzeti Történelmi Múzeum
  • A kommunista terror áldozatainak múzeuma
  • Néprajzi Múzeum
  • Geológiai Múzeum
  • JSC Prikarpattyaoblenerho Múzeum

Rendezvények szerkesztés

 
Lumière-mozi Ivano-Frankivszkban
  • Minden év május 1-jén Művészeti Kulturális és Népi Fesztivál
  • Ivano-Frankivszki Országos Művészeti fesztivál (minden év májusában)
  • Karácsonyi Felvonulások január 7-14-ig
  • Biennále Kortárs Művészeti Tárlat
  • Nemzetközi Kovács Fesztivál
  • Ifjúsági Zenei Fesztivál
  • Nemzetközi Choral Zenei Fesztivál (1999 óta)
  • 2010-ben első alkalommal Ivano-Frankivszki Középkori Fesztivál

Média szerkesztés

Rádióállomások szerkesztés

# Név Frekvencia
1 Niko FM (Retro FM) 100,4 MHz
2 MusicRádió (Rádió 4U) 100,9 MHz
3 Russkoe Rádió Ukrajna 101,3 MHz
4 Európa plus 102,0 MHz
5 HIT FM Ukrajna 102,6 MHz
6 Sarmanka 103,0 MHz
7 Lux FM 103,8 MHz
8 Rádió "Nyugati pólus " 104.30 MHz
9 Rádió "Dzvony" 105,8 MHz
10 Autórádió Ukrajna 106,4 MHz
11 Rádió-torony 107,0 MHz
12 Rádió Era 107,8 MHz

Sport szerkesztés

Népszerű labdarúgóklubok a városban:

  • Szpartak
  • Fáklya (FSK IFNTUOG)
  • Hurrikán

A város számos sportban képviselteti magát. Ivano-Frankivszk legnépszerűbb kosárlabda csapata a BK Hoverla. 2008-as kosárlabda bajnokság óta a város büszkesége. A város másik kosárcsapata a Goverlyana is nagy sikert aratott, mottója: Haladás minden nap. A Hoverla szerepel az európai kosárcsapatok top 100-as listáján.

Sportklubok szerkesztés

  • Ivano-Frankivszki sporthorgászati szövetség
  • Ivano-Frankivszki Sportklub
  • Sport táplálkozás
  • Népi labdarúgóklub
  • Goverla kosárlabda klub

Oktatás és tudomány szerkesztés

 
Állami Orvosi Egyetem

Főiskolák szerkesztés

  • Ivano-Frankivszki Kereskedelmi Műszaki Főiskola
  • Ivano-Frankivszki Mezőgazdasági Főiskola
  • Ivano-Frankivszki Nemzeti Műszaki Főiskola
  • Ivano-Frankivszki Olaj és Gázipari Főiskola
  • Ivano-Frankivszki Testnevelési Főiskola

Egyetemek szerkesztés

  • Ivano-Frankivszki Állami Orvosi Egyetem
     
    Stanyslavi kollégium 1900.
  • Ivano-Frankivszki Menedzsment Egyetem
  • Ivano-Frankivszki Jogi Egyetem
  • Nyugat-Gazdasági Jogi Egyetem
  • Vaszil Sztefanik Kárpátmelléki Nemzeti Egyetem
  • Nemzetközi Tudományos és Technológiai Egyetem
  • Ivano-Frankivszki Nemzeti Olaj- és Gázipari Műszaki Egyetem
  • Ivano-Frankivszki Vezetéstudományi Intézet és Gazdaságtudományi Akadémia

Testvérvárosok szerkesztés

 
Ivan Franko, a város névadója
 

Galéria szerkesztés

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Івано-Франківськ című ukrán Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek szerkesztés

  1. https://ukrstat.gov.ua/druk/publicat/kat_u/2022/zb/05/zb_%D0%A1huselnist.pdf, 25
  2. A város történelmének áttekintése. [2009. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 14.)

További információk szerkesztés