Ivasivka Mátyás

zenetanár, karnagy

Ivasivka Mátyás (Miskolc, 1933. január 12.–) tanár, zenetanár, karnagy.[1]

Ivasivka Mátyás
Született 1933. január 12. (87 éves)
Miskolc
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Iskolái Pécsi Tanárképző Főiskola (–1954)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivasivka Mátyás témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Középiskolai tanulmányait Pécsett a Széchenyi István Gimnáziumban kezdte, majd a Nagy Lajos Gimnáziumban fejezte be. Majd elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárképző tagozatát Pécsett, ahol többek között Agócsy László, Antal György és Graef Matild tanítványaként végzett zenetanárként.

1952–53-ban a pécsi Liszt Ferenc Zeneiskola óraadó szolfézstanára volt. Etz követően Zalaegerszegen a Goldmark Károly Zeneiskola és a Tanítóképző Intézet zenetörténet- és szolfézstanára (1953–1957), majd a Nagy Lajos Gimnázium (1957–2006) és a Janus Pannonius Gimnázium (1957–1990) tanára. Utóbbiban Kodály segítségével 1963-ban létrehozta az első pécsi középiskolai ének-zene tagozatot, melynek 1973-ig vezetője volt. A Nagy Lajos Gimnáziumban vonószenekart, vegyeskart, férfi vokálegyüttest, leánykart vezetett, 1965-ben megalapította az ország első Orff-együttesét.[2] Három évtizeden át vezette a Mecseki Szénbányák Kodály Zoltán Férfi karát. A Janus Pannonius Női Kamarakórus, a Kodály Zoltán Férfikar karnagya, a Magyar Cserkészszövetség kerületi elnöke, a Magyar Cserkészszövetség zenei vezetője, a pécsi 10. sz. P. Á. R. cserkészcsapat parancsnoka, az Agócsy László Magánzeneiskola igazgatója.

MunkásságaSzerkesztés

Középiskolai együtteseivel a keszthelyi Helikonokon 61 aranyérmet nyert, 16-szor fődíjat is. Ő mutatta be Kodály Mohács című művét (1965) s az általa összeállított Hét japán bicíniumot (1986). Karai József, Birtalan József, Szabó Csaba és pécsi szerzők, Tillai Aurél, Várnai Ferenc, Papp Zoltán műveinek ősbemutatói mellett világhírű zeneszerzőkkel való kapcsolatai révén hazai bemutatókat vezényelt (Britten: Missa brevis, Orff: Rota, Sztravinszkij: Credo).

Mintegy 2000 ismeretterjesztő előadást tartott, írásai magyar, olasz, német lapokban jelentek meg. 10 zenei és cserkészkönyvet irt, 2007-ben világszerte terjesztett centenáriumi CD-t készített.

Felesége, Halmi Sarolta középiskolai matematikatanár, négy gyermeke, hat unokája van (2010-ig).

MűveiSzerkesztés

ZeneszerzőkéntSzerkesztés

Női kar:

  • Mecseki körtánc (1960)
  • Négy epigramma (1968)
  • „Már kél a fénynek csillaga” – három gregoriánum (1975)
  • Küzdelmed sose bánd! (Janus Pannonius, 1983)
  • Ave Maria (1993)
  • Yugur–magyar fantázia (1998)

Vegyes kar:

  • Pécsi diákinduló (1959)
  • Az igaz cserkész (Keresztury Dezső – 1990)
  • Boldog Özséb himnusz (Gérecz Attila – 2005)
  • Vonószenekarra: Kis tavaszi szvit (1958)

ElismeréseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés