Izsák László

(1911-1986) erdélyi magyar író, újságíró, publicista

Izsák László, írói álnevei: Bálint István, Bálint László, Bálint-Izsák László (Marosvásárhely, 1911. május 25.Temesvár, 1986. szeptember 27.) erdélyi magyar író, újságíró, publicista. Izsák Sámuel bátyja.

Izsák László
Élete
Született 1911. május 25.
Marosvásárhely
Elhunyt 1986. szeptember 27. (75 évesen)
Temesvár
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Írói álneve Bálint István, Bálint László, Bálint-Izsák László
Jellemző műfaj(ok) próza

ÉletútjaSzerkesztés

Középiskolai tanulmányait szülővárosában, Nagyváradon és Temesvárt végezte (1930). Temesvári vállalatoknál tisztviselőként, ill. munkásként dolgozott. Első nyomtatásban megjelent írását 1925-ben a Temesvári Hírlap, cikkeit, tanulmányait, vitaírásait a legális és illegális munkássajtó közölte. Az 1930-as évek elejétől a Korunk munkatársa: Gaál Gábor folyóiratában szépirodalmi, irodalomkritikai, történelmi, politikai és közgazdasági anyagokkal jelentkezett. A lap 1932/6-os számában közölte Rosner László útja című regényének egy részletét; a kéziratot a sziguranca egy házkutatáskor elkobozta. 1939-ben a 6 Órai Újságot bérelő s szerkesztő kommunista újságírócsoport vezetője; itt kül- és belpolitikai és vitacikkei jelentek meg.

A háború után gyárigazgatói, intézményvezetői munkakörökben dolgozott. Rövid ideig a Temesvári Állami Magyar Színház aligazgatójaként működött. 1955 és 1959 között a Szabad Szó közművelődési rovatát szerkesztette. Tevékeny tagja volt a temesvári Ady Endre, ill. Franyó Zoltán Irodalmi Kör vezetőségének. Szerkesztette a kör tagjainak írásait felölelő Lépcsők című antológia három kötetét (1977, 1980, 1984).

Főleg munkásmozgalmi tárgyú elbeszéléseit, novelláit, regényrészleteit, tanulmányait és cikkeit a Szabad Szó, Utunk, Bánsági Írás, az újraindult Korunk és A Hét, valamint a Bánsági Üzenet és Bánáti Tükör című antológiák közölték. Kritikusa, Herédi Gusztáv kifogásolja írásainak a munkásirodalom kezdeteire visszavezethető retorikáját, de leszögezi: "...ezek az írások sajátos korból származó üzenetük, erős erkölcsi töltésük révén ma is jogosan számítanak érdeklődésre."

KöteteiSzerkesztés

  • Az első brigád (novella, 1950)
  • Sodró erők (regény, 1963)
  • Holdsütésben (három kisregény, Temesvár, 1976)
  • A Nap jegyében (regény, Temesvár, 1979)
  • Piros orchidea (novellák, Temesvár, 1983)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gálfalvi Zsolt: Igényesség vagy merészség? Utunk, 1958/38, 39.
  • Herédi Gusztáv: Holdsütésben. Korunk, 1977/7.