Izsák Sámuel
Izsák Sámuel (Marosvásárhely, 1915. december 20. – Kolozsvár, 2007. szeptember 4.) erdélyi magyar orvos, orvos- és gyógyszerészet-történész, egyetemi tanár, Izsák László író, újságíró öccse.
| Izsák Sámuel | |
| Született | 1915. december 20. Marosvásárhely |
| Elhunyt | 2007. szeptember 4. (91 évesen) Kolozsvár |
| Állampolgársága | román |
| Foglalkozása | orvos, orvostörténész, gyógyszerészet-történész, egyetemi tanár |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életútja
szerkesztésKözépiskoláit a temesvári Zsidó Líceumban végezte, orvosi tanulmányait Bolognában kezdte, Kolozsvárt folytatta, de a faji törvények miatt félbeszakítva, oklevelét csak 1948-ban nyerte el. A kolozsvári OGYI orvos- és gyógyszerészet-történeti tanszékén kezdte egyetemi pályáját, az orvostudományok doktora (1967), egyetemi tanár (1977) nyugalomba vonulásáig (1981).
A Román Orvos- és Gyógyszerésztörténeti Társulat (1956), az Academia Internationale d'Histoire de la Médicine (1966) rendes tagja, az Academia Italiana di Storia delle Farmacia (1970) és a Magyar Orvostörténelmi Társaság (1978) tiszteletbeli tagja. Részt vett a dubrovniki (1959), pécsi (1962), sienai (1963), heidelbergi (1970), bukaresti (1970), prágai (1971), londoni (1972), párizsi (1973), budapesti (1974) és barcelonai (1980) nemzetközi szakmai kongresszuson.
Kutatási területei
szerkesztésEzen a szomorú napon kertelés nélkül kell kimondanunk, hogy az erdélyi – benne a magyar, a német és a román – orvos- és gyógyszerészettörténet terén Izsák professzor sok tekintetben úttörő szerepet játszott. Így például neki köszönhető a nagyszebeni Brukenthal Múzeum gyógyszerészeti gyűjteményének tudományos rendszerezése és a kolozsvári Gyógyszerészet-történeti Gyűjtemény létrehozása. Ez utóbbit 1954-ben vitte véghez. Ennek ellenére a kolozsvári Hintz-házban működő múzeum későbbi gazdái (az elmúlt években is) mindent elkövettek avégett, hogy ezt a Bologa professzor aláírását viselő dokumentumokkal is bizonyítható tényt elhallgassák, kicsinyitsék, letagadják, meghamisítsák.
Tibori Szabó Zoltán[1]
Kutatási területe a felvilágosodás kori orvostudomány Erdélyben, Moldvában, Havasalföldön és a Bánságban, hazai járványtörténet (pestis, kolera), kolozsvári orvosi könyvkiadás, oktatás és kórházügy, orvosi ismeretek a középkori Európában, a Servetus felfedezte kisvérkör és a felfedezés erdélyi vonatkozásai, egyetemes és hazai gyógyszerészet-történet, román–magyar orvosi kapcsolatok. Tanulmányaiban több kiemelkedő orvos munkásságának ismeretéhez hozott új adatokat (Ioan Molnar-Piuariu, Michael Neustädter, Vasile Popp, C. Caracas, Ferenczi József, Oroszhegyi (Szabó) Józsa, Nicolae Kretzulescu, Fialla Lajos, Grósz Frigyes, Maria Cutzariade-Crăţunescu, Marta Buteanu, Victor Babeş, Valeriu L. Bologa, Váradi Sámuel, Alexandru Vitzu).
Publikációs tevékenysége
szerkesztésSzakközleményeit hazai (Farmacia, Clujul Medical, Revista Medicală–Orvosi Szemle, Revista Medico-Chirurgicală, Acta Musei Napocensis) és külföldi szakfolyóiratokban, így a budapesti Orvosi Hetilap és Orvostörténeti Közlemények,[2] a párizsi Revue d'Histoire de la Médicine Hebraique és Revue d'Histoire de la Pharmacie, valamint a londoni The Pharmaceutical Journal hasábjain, népszerűsítő és egyéb témájú cikkeit az Utunk, Dolgozó Nő, A Hét, Igazság, Új Út, Universul (1949), Lupta Ardealului hasábjain jelentette meg; orvostörténeti tárgyú beszélgetéseit (1960, 1980–82) a Kolozsvári Rádió magyar adása közvetítette. Mint múzeumszervező, nevéhez fűződik a nagyszebeni Brukenthal Múzeum gyógyszerészeti gyűjteményének tudományos rendszerezése (1950), a kolozsvári Gyógyszerészet-történeti Gyűjtemény létrehozása (1954).
Munkatársa volt több román nyelvű orvostörténeti összefoglaló munkának (Din istoria medicinii universale. 1970); Istoria medicinii româneşti. 1972; Dicţionar cronologic de medicină şi farmacie. 1975; Medicina. Seria Din istoria ştiinţelor în România. 1980; szerkesztője a Kolozsvárt megjelent In memoriam Valeriu Lucian Bologa (1981) című kőnyomatos kötetnek.
Önálló munkái
szerkesztés- Aspecte din trecutul medicinii româneşti (1954);
- Din trecutul legăturilor medicale româno-maghiare (1956), magyarul: A román–magyar orvosi kapcsolatok múltjából. Ford. Dr. Derzsi László. 1957);
- Iuliu Baraş – un mare popularizator al ştiinţelor naturii (1956);
- Ştefan Stîncă. Viaţa şi opera lui medicală (1956);
- Nicolae Kretzulescu – iniţiatorul învăţămîntului medical românesc (1957); *Studii şi cercetări de istoria medicinii şi farmaciei din R. P. R. (az Oktatásügyi Minisztérium II. díjával kitüntetett munka, 1962);
- Farmacia de-a lungul secolelor (1979).
Társszerzős munkái
szerkesztés- Társszerzője a Contribuţii la istoria medicinii în R. P. R. (1955) című munkának, amelyért a szerzőket Állami Díjjal tüntették ki;
- Adalékok a R. N. K. orvostudományának történetéhez c. kötetnek (1955, V. L. Bologával);
- Fapte şi oameni din trecutul medicinei în patria noastră c. munkának (1962, V. L. Bologával);
- Istoria medicinii c. egységes tankönyv (1963, többekkel);
- Studii de istoria medicinii c. kőnyomatos kiadvány (Kolozsvár, 1968, V. L. Bologával).
Díjak, elismerések
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Tibori Szabó Zoltán: Izsák Sámuel (1915–2007), Szabadság 2007. szeptember 5. Online hozzáférés
- ↑ Paul Ehrlich kolozsvári vonatkozásai = Paul Ehrlich' Relations to Kolozsvár/Cluj (Transylvania), Orvostört. Közl., 53. 2007/3-4.
Források
szerkesztés- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0
További információk
szerkesztés- Matoušek, Miloslav: Z minulost'i rumunské mediciny. Casopis lékarú ceskych 1955/25;
- Spielmann József: Az orvostudomány-történeti kutatások fellendülése a Román Népköztársaságban. Utunk, 1955/19;
- Spielmann József: Legături–tradiţii. Contemporanul 1957/30;
- Spielmann József: Könyv a gyógyszerészet múltjáról. Korunk 1979/10.
- Schwann, Stanislaw: Westepem i przypisem zaopatrzyl Ştefan Stîncă Biuletin Glównej Biblioteki Lekarskiej (Warszawa) 1957/5;
- Şt. G. Ciulei: Studii şi cercetări de istoria medicinii şi farmaciei în R. P. R. Revista medico-chirurgicală 1963/3;
- G. Brătescu: O valoroasă contribuţie istoriografică. Contemporanul 1979/23; *Crişan Mircioiu: Farmacia de-a lungul secolelor. Tribuna 1979/28;
- Matekovics György: A gyógyító szótól az életmentő késig. Szabad Szó 1979. május 17;
- Elena Ciurea–H. Popescu: Farmacia de-a lungul secolelor. Clujul Medical 1979/3;
- Beke György: Az orvoslás közös művelődési hagyományai. Beszélgetés dr. Izsák Sámuel egyetemi tanárral. A Hét, 1981/19.
- Pierre Julien: Une histoire roumaine de la pharmacie. Revue d'Histoire de la Pharmacie (Paris) 1981/248;
- Murádin Jenő: Janus-arcú orvostudomány. Igazság, 1982. március 12.
.svg){kind=small}
