Jákob-pálca
A Jákob-pálca (Jákob pálca, Jákob botja) földrajzi szélesség analóg meghatározását, tereptárgyak magasságának megmérését lehetővé tevő mechanikus eszköz.
Története szerkesztés
Az eszköz első leírása rabbi Levi ben Gerson (vagy Levi ben Gershon, 1288-1344) csillagásztól származik (1421). Egy hasonló eszközt a Nap és a Hold szögátmérőjének megmérésére már Hipparkhosz is használt, de a megfigyelő eszköz alakját Johannes Regiomontanus adta meg 1472-ben.[1]
A navigációban a tengeren roppant nehézkesen használható asztrolábiumot váltotta fel.
Felépítése, használata szerkesztés
Alapvetően két részből áll:
- egy speciális tangens szögbeosztású, hosszú vízszintes rúdból,
- és egy azon elmozdítható, arra merőleges rövidebb rúdból.
A hosszú vízszintes rudat a szemhez tartva a rövidebb pálcát addig kellett előre tolni, míg annak felső éle a Nap (vagy más, megfigyelni kívánt égitest) korongjának alsó élével pontosan egy magasságba, alsó éle pedig a horizonttal egy magasságba nem került. A földrajzi szélességet a rövidebb pálca helyzetéből olvashatták le a hosszú rúdon.
Használata nagyon egyszerű volt, és a hosszú rúd a horizont beállítását is megkönnyítette, de a megfigyelőnek továbbra is mindkét szemével előre kellett néznie. Az emiatt adódó megfigyelési problémát ezután az úgynevezett asztronómiai gyűrűvel próbálták kiküszöbölni.
A holdpálya excentricitásának meghatározása szerkesztés
Néhány hónap adataiból meghatározható a holdpálya excentricitása: egy kb. 60 centiméter hosszú, milliméteres beosztású rúdon egy célzó eszköz, egy fából készült csúszka csúsztatható el, amelybe egymástól mintegy 8–10 mm-re két szög van beverve.
A rúd végét a szemhez kell illeszteni, a csúszkát pedig addig kell a rúdon eltolni, amíg a Hold átmérőjének képe kitölti a két szög közötti rést. A szem és a csúszka közötti távolságot és az időpontot minden alkalommal fel kell jegyezni.
Alkalmazás a földmérésben szerkesztés
A Jákob-pálcához hasonló kézi eszközöket a földmérők is használtak.[2]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Szabó Péter Gábor - Jákob botja. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
- ↑ Fleck Alajos - A szögmérés kezdetei a földmérésben; Hozzáférés: 2016. július 20.
Források szerkesztés
- Dr. Kelemen János - Csillagászati gyakorlatok, szakköri füzet; Tankönyvkiadó, Budapest, 1984, ISBN 963 17 8006 6
- A tengeri navigáció története
- Reneszánsz csillagászati műszerek Magyarországon
- Térképészeti és csillagászati műszerek